Rossz tesztek miatt sok a fogyatékos gyerek

Hatvanegy speciális iskolában tanuló gyerek közül tizenhétről derítette ki egy szakértői bizottság, hogy nem fogyatékosok. Az SZDSZ európai parlamenti képviselője szerint szigorítani kell az ellenőrzéseket és lehetővé kell tenni, hogy az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek családja bírósághoz fordulhasson. Az Oktatási Minisztérium illetékese szerint előfordul, hogy a fogyatékosságot elbíráló bizottságok nem is találkoznak a gyerekekkel, a minősítési rendszer pedig nem megfelelő ahhoz, hogy gyors és biztos döntést tudjanak hozni egy-egy diákról.

Augusztus közepén hatvanegy speciális iskolába járó, véletlenszerűen kiválasztott gyermek üdült Felsőtárkányban az Európai Parlament támogatásával. A szegény családból származó, 12-16 éves diákokat a táborban független szakértő vizsgálta meg, és kiderült: tizenhetüknek semmi szüksége nincs speciális oktatásra.

Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai parlamenti képviselője az eredményekre hivatkozva a beiskolázási minősítést ellenőrző Országos Oktatási Integrációs Hálózat munkájának szigorítását kérte. Mohácsi, aki 2002-től képviselővé választásáig a hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztos tisztjét töltötte be az Oktatási Minisztériumban, a szigorítás mellett azt is kezdeményezte, hogy uniós forrásokra támaszkodva jogi segítségben részesülhessenek az érintettek, akiknek így lehetőségük lenne élni az esélyegyenlőségi törvényben biztosított jogaikkal.

"A szakértői bizottságok leterheltek az országban, feladatellátásuk sincs teljesen szabályozva, és hiányoznak azok a standardizált mérőeszközök, amelyekkel kultúrafüggetlenül, gyorsan és biztosan lehetne döntést hozni egy-egy gyerekről" - foglalta össze a tévedések lehetséges okait Daróczi Gábor, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős oktatási miniszteri biztos. Daróczi elmondta: az is előfordul néha, hogy a speciális iskolába küldött tanulót nem is látta a bizottság. Kárpótlásról csak akkor lehet szó, ha bizonyítani lehet, hogy az iskola vagy a szakértők nem vagy nem megfelelően jártak el.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság 2004 júniusában összesen több mint négymillió forintos kárpótlást ítélt meg tíz tiszatarjáni diák szüleinek, amiért az iskola vezetője szakértői vélemény nélkül irányította a gyerekeket kisegítő osztályba, akik így nem részesülhettek megfelelő színvonalú képzésben, a többi tanuló pedig csúfolta őket. A téves besorolásnak hosszú távú következményei vannak, a fogyatékosként kezelt gyerekek elesnek a továbbtanulás lehetőségétől, képzettség hiányában pedig nagy valószínűséggel munkanélküliek lesznek, mire felnőnek.

Magyarországon jelenleg 49 ezer gyereket sorolnak a fogyatékosok közé, vagyis a 14 év alatti korosztály 5,5 százalékát, míg az EU-ban ez a mutató csupán 2-2,2 százalék - derült ki az Oktatási Minisztérium egy korábbi felméréséből. Nem lehet pontosan tudni, hogy a fogyatékosként nevelt gyerekek között hányan vannak a roma származásúak, mivel 1993 óta a kisebbségi törvény tiltja a származás szerinti regisztrációt, de 1993-ban ez az arány 42 százalék volt. 1998-ban végeztek Borsod megyében egy vizsgálatot, amely szerint az eltérő tantervű iskolába járó tanulók 94 százaléka roma.

Nagy Sándor iskolapszichológus az [origo]-nak elmondta: létezik a "nem valódi értelmi fogyatékos" fogalma, amikor szociális hátrányok, ingerszegény környezet hatására a gyermek olyan képet mutat, mintha értelmi fogyatékos lenne, de kis fejlesztéssel, segítséggel ezek a gyerekek könnyen elérhetik az életkoruknak megfelelő átlagot.

Egy budapesti készségfejlesztő speciális iskola igazgatója az [origo]-nak azt mondta: "a gyógypedagógus már az első napon észreveszi, ha a gyermeknek értelmi képességei alapján nincs szüksége speciális oktatásra". Megesik, hogy a gyerek szorong, és ezért alulteljesít a szakértői vizsgálaton, de az iskolában oldott légkörben dolgozik, s így azonnal fény derül az esetleges tévedésre. Az igazgató szerint kötelező kontrollvizsgálatot végezni a beiratkozás után néhány hónappal. "Ahol pedig a szülő nem tudja elérni, hogy jó képességű gyereke ne kisegítő osztályba kerüljön, ott a gyógypedagógus feladata közbelépni" - tette hozzá.