Államilag finanszírozott képzésre járóknak is gyakran kell fizetniük kisebb-nagyobb összegeket az egyetemeken, ezek közül többet aggályosnak tart a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Nagyobb összegű, a sok hallgató szerit gyanús befizetések jellemzőek többek között a Budapesti Gazdasági Főiskolára és a Kodolányira is az SZTE Médiaintézete mellett - tudta meg az [origo] Nagy Zoltántól, a HÖOK alelnökétől. "Ezeket azonban még ki kell vizsgálnunk" - tette hozzá Nagy.
A BGF rektori titkárságán azt közölték, hogy hozzájuk nem érkezett panasz a hallgatóktól, de a rektor mindhárom karon vizsgálatot indított a sajtóhírek nyomán. A Kodolányi János Főiskola főigazgatója, Szabó Péter megkeresésünkre közölte: a főiskolán semmilyen tandíjat nem szednek, "kizárólag a Szervezeti- és Működési Szabályzatában rögzített díjakat", amelyek ellen az Oktatási Minisztérium legutóbbi ellenőrzésekor nem emelt kifogást. "A főiskolához hivatalos panasz sem az Hallgatói Önkormányzathoz, sem hozzám, sem a felülbírálati bizottsághoz e tárgyban nem érkezett" - fogalmazott a főigazgató. Amikor a jogtalan díjakról sajtóhírek jelentek meg, a Kodolányin külső jogászokkal vizsgáltatták át a rendszert, akik nem találtak hibát. "Ezért a főiskola nem érzi magát érintettnek" - közölte Szabó Péter.
A HÖOK akár büntetőfeljelentést is tervez ismeretlen tettes ellen a jogtalan pénzszedések kivizsgálására. "Lehet államira járó hallgatóktól egyéb díjakat szedni, de ha a képzés integráns része a szolgáltatás, azért nem lehet pénzt kérni" - mondta Nagy Zoltán alelnök. A HÖOK szerint kétséges, hogy jogos-e a nagyon sok intézményben fizetendő index-kiállítási díj, a beiratkozásért szedett regisztrációs díj vagy a diploma-kiállítási díj. Kivételnek számítanak azonban a különeljárási díjak, késedelmi díjak. A HÖOK minden egyetemen vizsgálódik.
Kérdésünkre, hogy a Budapesti Médiaintézet botránya előtt nem merültek-e fel aggályok a HÖOK-ban, Nagy Zoltán elmondta: "Elvben igaz, hogy a hallgatói önkormányzatoknak bele kell egyezniük a díjfizetésbe, azonban nagyon sok örökölt díj van. Ezek olyanok, amelyeket tíz-tizenöt éve szednek a hallgatóktól, és aki ebbe nő bele, nincs is tudatában, hogy esetleg jogtalanságról van szó. A kisebb összegek gyakran fel sem tűnnek senkinek". A HÖOK-nak szerinte inkább konkrét panaszok nyomán van lehetősége vizsgálatot folytatni.
"Sokminden van, ami első látásra kétes, ezért átfogó vizsgálatot indítottunk. Azt szeretném, ha minden jogcímet megnéznénk, amely alapján fizetniük kell a hallgatóknak" - mondta Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman. Ennek során megkérdeznek minden rektort vagy intézményvezetőt és hallgatói önkormányzatot. A vizsgálat hamarosan le fog zárulni - ígérte. Aáry hozzátette: a panaszos e-mailek, faxok, levelek továbbra is folyamatosan érkeznek az irodájába.
A szegedi rektor még nem adott választ
Az jogtalan díjak ügye akkor került előtérbe, amikor kiderült: a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett Médiaintézetében (BMI) félévenként 80-90 ezer forintot szednek be az államilag fininszírozott képzésre járóktól, és az ombudsman vizsgálata jogtalanságot állapított meg. A Magyar Nemzet információi szerint az SZTE kari tanácsa már állást foglalt a BMI ügyében: szerintük jogosan szednek pénzt a Budapesti Médiaintézetben. Az SZTE sajtóosztályán elmondták: a rektor vizsgálódása még nem zárult le, de ezzel párhuzamosan a kari tanácsnak joga van állást foglalni.
A BMI az egyetem bölcsészkarához tartozik, a kar dékánja eddig nem erősítette meg kérdésünkre a Magyar Nemzet értesüléseit. Aáry azt mondta, hallott az állásfoglalásról, de szerinte "hogy az egyetem egyik kara hogyan döntött, az csak a sajtóban lehet fontos hír". "Ha az egyetem szervei vitatják a helyzetet, azt természetesnek tartom, de én a rektorral állok kapcsolatban, és az ő állásfoglalását várom" - tette hozzá.