Kötelezték Orbánt ingatlanpapírjai bemutatására

Ismételten meghallgatta Orbán Viktort a vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság. Orbán nem válaszolt a XII. kerületi házával kapcsolatos kérdésekre, a bizottság azonban kötelezte arra, hogy szolgáltassa be a házra vonatkozó építési engedélyt. Eközben a Gyurcsány-bizottság is ülésezett, de jelentést nem tudtak elfogadni. Az ellenzék szerint azonban így is bebizonyosodott, hogy Gyurcsány meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek juttatott állami pénzek.

A rendszerváltás óta 27 vizsgálóbizottságot alakított a parlament. Az elsőt 1992-ben, ez a sajtó privatizációs eljárásait vizsgálta. Az Antall-kormány idején nem állt föl több testület. A Horn-kormány alatt már hetet is kezdeményezett az ellenzék, de a legemlékezetesebb a Deutsch Tamás vezette, a Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság volt, valamint az orosz államadósság kezelése során felmerült összeférhetetlenségeket vizsgáló testület.

Az előző ciklusban a fideszes többségű parlament egyetlen ellenzéki kezdeményezésű bizottság megalakításához sem járult hozzá. Kormánypárti vizsgálóbizottság volt négy is, köztük az elhíresült megfigyelési (Kosztolányi Dénes elnökletével), valamint a Pallag László kisgazda képviselő által vezetett olajbizottság. 2002 óta 15 testület állt fel, többnyire ellenzéki kezdeményezésre, de az Orbán-kormány idején történtek kivizsgálására több testületet is létrehoztak. Általánossá vált, hogy a munka kordában tartására határidőket szabtak.

A felek ellen-bizottságokat alakítottak: a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló testületre a politikai szereplők korábbi állambiztonsági tevékenységét vizsgáló bizottság volt a válasz, az Orbán család és az állami pénzek kapcsolatát kutató testülettel szinte egy időben pedig megalakult a Gyurcsány család és az állami pénzek kapcsolatát kutató bizottság.