Orbán tárgyalni hívta az áramcégeket

Ismét a villanyáram árának kérdéséről vitáztak a pártok a parlamentben hétfőn. Orbán Viktor Fidesz-elnök azt javasolta, hogy jövő március elejétől tíz százalékkal csökkentsék a villamos energia fogyasztói árát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy 2001-ben a Fidesz elnöke személyesen is támogatta az árszabályozás eltörlését.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfőn közölte, hogy munkamegbeszélésre hívta a Magyar Villamos Művek Rt.-t és azt az öt energiatermelő vállalatot, amelyeknek hosszú távú szerződésük van a magyar államal. Orbán arról szeretne tárgyalni a cégek vezetőivel, hogy hogyan lehet letörni az úgynevezett "luxusprofitot".

Az ellenzéki pártvezető közölte azt is, hogy saját nevében, a Fidesz elnökeként kezdeményezte a találkozót a cégvezetőkkel, a többi párt azonban nem kapott meghívót a csütörtök délelőtti egyeztetésre.

Arra a felvetésre, hogy nem a Fidesz van kormányon, viszont a kormány hatáskörébe tartozik az energetikai cégekkel való tárgyalás, azt válaszolta: ezzel egyetért, és szerinte a kérdésben benne van a válasz is. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék szerint a kormány nem csinál semmit az ügyben.

A Fidesz elnöke ezt követően az Országgyűlésben arra tett javaslatot, hogy 2006. március elsejétől tíz százalékkal csökkenjen a villamos energia díja a kisfogyasztók számára. "Az emberek ne fizessenek többet ezért a szolgáltatásért, mint amennyi indokolt, vagyis ne kelljen a magyar embereknek mások luxusprofitját megfizetniük" - közölte az ellenzéki politikus.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszul elmondta: a Fidesz elnöke személyesen is támogatta az árszabályozás eltörlését 2001-ben. Gyurcsány szerint nehéz megérteni azt, hogy miközben Orbán Viktor úgy véli, a kormányok szabályozhatják az árakat, addig 2001-ben ő is megszavazta azt a javaslatot, amely eltörölte az erőművek által alkalmazott árak állami ellenőrzését. Gál J. Zoltán szocialista képviselő pedig hétfőn a parlamentben bejelentette: az MSZP törvénymódosítással kívánja visszaállítani a kormány számára a villamos energia árának szabályozási jogkörét, amelyet annak idején a Fidesz szüntetett meg.

A villamos energiáról szóló, 2001. decemberében elfogadott törvény kimondta, hogy "a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme" nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. A jogszabályt a Fidesz, az FKGP, az MDF és az akkor ellenzéki SZDSZ képviselői támogatták, a szocialisták viszont nemmel szavaztak.

"Luxusprofit" és "nyitott kapuk"

Orbán egy héttel ezelőtt a parlamentben állt elő az úgynevezett "luxusprofit" elleni javaslattal, amelynek célja, hogy 10 százalékkal csökkenjen Magyarországon a háztartási villamos energia ára, amely meghaladja az uniós átlagot. A csomag része a hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálata és az abban foglalt tételek csökkentése, a szolgáltatók közötti verseny elősegítése. Szerepel benne az is, hogy amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról.

Kóka János gazdasági miniszter erre akkor azzal reagált: "Térjünk vissza a realitások talajára!" Kóka hozzátette azt is, a luxusprofit kifejezést nevetségesnek tartja, Orbán javaslata pedig olyan, mintha azt mondanánk, hogy ezentúl legyen minden ingyenes. Pár nappal később ugyanakkor Batiz András kormányszóvivő már azt közölte, hogy a Fidesz "nyitott kapukat dönget", ugyanis napirenden van a hosszú távú áramszerződések felülvizsgálata, igaz, részleteket akkor nem közölt arról, hogy ez jelenleg milyen fázisban van.

Hétfőn - november 28-án - viszont Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára bemutatott egy levelet, amelyet Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke írt az erőművek vezetőinek november 10-én - másfél héttel Orbán Viktor bejelentése előtt -, s tárgyalásokat kezdeményezett az erőművek nyereségéről. Az államtitkár hozzátette, hogy a Fidesz elnöke által indított politikai vita "belerondított" ebbe a folyamatba.

A szerződések ügyében novemberben vizsgálatot indított az Európai Bizottság is, amely szerint kétséges, hogy ezek a megállapodások megfelelnek-e a piactorzító állami támogatások tilalmáról szóló uniós szabályoknak. A bizottság emlékeztetett ugyanis arra, hogy a szóban forgó szerződések garantálják, hogy az áramtermelők számára mindenképpen megtérül befektetésük, és a nyereség miatt sem kell aggódniuk.