Szakemberek sem értik a pártok profitvitáját

Az MSZP szerint az Orbán-kormány háztartásonként negyvenezer forintot vett ki az adófizetők zsebéből az energiaszektornak juttatott támogatások révén. A Fidesz viszont a villamos energia árának "drasztikus" növekedését veti a Medgyessy-Gyurcsány kormány szemére. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint ezeken a felvetéseken közgazdaságilag nehezen lehet kiigazodni.

Kedden tovább folytatódott a vita a kormány és az ellenzék között arról, hogy ki okolható a villamos energia árának szintjéért. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón közölte, hogy az Orbán-kormány egy törvénymódosítás és egy miniszteri rendelet révén, valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. üzleti veszteségének finanszírozásával összesen 116 milliárd forinttal, háztartásonként 40 ezer forinttal rövidítette meg a magyar adófizetőket.

A volt kormányszóvívő szerint a villamos energiáról szóló törvény 2001. decemberi módosításával 64 milliárd forint, egy 2000-es gazdasági miniszteri rendelet értelmében pedig 20 milliárd forint többletnyereséget juttatott az Orbán-kormány az erőműtársaságoknak, ami kiegészülve az MVM Rt. veszteségével, összesen 116 milliárdos állami kiadást jelentett.

Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere "légből kapott, hasraütésszerűen kialakított" adatoknak nevezte a szocialista képviselő által citált számokat. Majd a kormány szemére vetette, hogy vádaskodik, ahelyett hogy az áram árának csökkentésével foglalkozna. A Fidesz gazdasági kabinetének vezetője szerint az elmúlt három évben közel kilenc forinttal emelkedett a villamos energia lakossági átlagára. Varga összehasonlításul az MTI-nek elmondta: az Orbán-kormány négy éve alatt évente átlagosan 1,42 forinttal, míg a jelenlegi kormány évente átlagosan 2,99 forinttal, vagyis több mint a duplájával, emelte az árat.

Közgazdaságilag nehezen értelmezhető

"A számokkal való dobálózást részben a magas energiaáraknak, részben pedig a kampánynak tudom be" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft vezérigazgatója, aki szerint még egy külső szakértőnek is nehéz állást foglalnia az árakról, támogatásokról és profitokról szóló hírek kavalkádjában.

"A fő probléma, hogy a kőolaj és a földgáz világpiaci árának ugrásszerű emelkedésével a kormányok mindenütt kénytelenek szembenézni azzal, hogy a drágulást milyen mértékben hagyják közvetlenül érvényesülni a fogyasztói árakban. Ilyenkor a politikai szereplők gyakran felvetik, hogy korábbi kormányzati intézkedések megtétele vagy épp meg nem tétele okozza a drágulást, esetleg az energiatermelők profitéhsége játszik szerepet. Ezek a felvetések azonban közgazdaságilag mindig nehezen értelmezhetők" - vélte Hegedűs.

A vezérigazgató elmondta, hogy az energiahordozók áremelkedésének köszönhetően a szektor nyereségessége valóban megduplázódott Európában, de arról nem szoktak szót ejteni, hogy miből finanszírozzák a befektetéseiket az energiatermelő cégek, amikor alacsony az olaj ára. "Magyarországon akadnak kiugróan nyereséges és veszteséges energiatermelő vállalkozások. Sikerük inkább függ gazdálkodásuk hatékonyságától, illetve a privatizáció idején kötött hosszú távú szolgáltatói szerződésektől, mint a menet közbeni jogszabályalkotási és módosítási folyamatoktól, melyek a szektor vagy a gazdaság egészére érvényesek."

Hegedűs szerint az Európai Bizottság folyó vizsgálatát sem szabad összekeverni a pártok árképzési versenyével. Az EU nem a magyarországi energiaárakat vizsgálja, hanem hogy kapnak-e a villamosenergia-termelők az európai jogrendbe ütköző módon állami támogatást. A GKI Energiakutató vezetője az [origo]-nak elmondta: a hazai energiaárak átlagosan 10-15%-kal alatta maradnak az uniós áraknak. Mivel a szektorra jellemző műszaki színvonal és hatékonyság valamivel gyengébb, a környezetvédelmi előírások pedig ugyanúgy érvényesek, mint más uniós tagállamban, árcsökkentést Hegedűs Miklós nem tart reálisnak.

Bogár Zsolt