Évekig tarthat az áramszerződések felülvizsgálata

Bár az ellenzék és a kormány is azt hangoztatja, hogy az áram árának csökkentése miatt felül kell vizsgálni az energia-termelőkkel kötött szerződéseket, ez nem lesz egyszerű feladat. A megállapodásokat vizsgálja az Európai Bizottság is, de még akkor is évekig tartó jogi huzavonára kell számítani, ha úgy dönt, hogy a szerződések sértik az uniós szabályokat.

Noha a múlt héten Kóka János gazdasági miniszter a parlamentben még nevetségesnek találta Orbán Viktor Fidesz-elnök javaslatát, hogy vizsgálják felül a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) és a villamosenergia-termelők közötti hosszú távú szerződéseket, pár nappal később a kormányszóvivő már azt közölte, hogy az ellenzéki párt "nyitott kapukat dönget". Hétfőn pedig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Gál. J. Zoltán közölte, hogy a Magyar Energia Hivatal elnöke már november 10-én - másfél héttel Orbán bejelentése előtt - tárgyalásokat kezdeményezett az erőművekkel kötött szerződésekről.

Más kérdés, hogy ezeket a megállapodásokat miként lehetne módosítani vagy felmondani. Az Orbán-kormány egykori minisztere, az MVM Rt. volt elnöke, Katona Kálmán szerint sehogy, az erre irányuló próbálkozások ugyanis korábban kudarcot vallottak.

Az ominózus szerződéseket 1995 és 2001 között - azaz a Horn- és az Orbán-kormány alatt - írták alá, és erőművektől függően 2010 és 2020 között járnak le. Az áramvásárlási szerződések értelmében, az MVM Rt. köteles rögzített áron, fix mennyiségű villamos energiát vásárolni. A megállapodások tartalmaznak garantált nyereséget is, így az erőművek kockázat nélküli megtérülésre számíthatnak a befektetéseik fejében. Az Európai Bizottság szerint kérdéses, hogy ezek a szerződések megfelelnek-e a piactorzító, állami támogatások tilalmáról szóló, uniós szabályoknak. Az unió végrehajtó szerepét ellátó bizottság ezért hivatalos vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

"Az Európai Bizottság vizsgálata arra terjed ki, hogy van-e az állami tulajdonú MVM Rt. hosszú távú áramvásárlási szerződéseiben olyan elem, ami az állami támogatásokra vonatkozó, közösségi joggal összeegyeztethetetlen - mondta az [origo]-nak dr. Vörös Péter, a Martonyi és Kajtár, Baker & Mckanzie Ügyvédi Iroda jogásza. A vizsgálatot elvben ugyan befolyásolja, hogy a szerződéseket 2004. május elseje, uniós belépésünk előtt kötötték, de már az 1991-es társulási szerződésnek is voltak a témába vágó rendelkezései, és a szerződések hatása áthúzódik a belépésünk utáni időkre - tette hozzá.

Az ügyvéd az Európai Bizottságról elmondta, hogy az állami támogatásokat a nemzeti versenyhivatalok nem hivatottak vizsgálni, arra kifejezetten a Bizottság jogosult - havi több tucat határozatot is hoz hasonló ügyekben. A közösségi jog pontosan körülhatárolja, hogy mi minősül állami támogatásnak: feltétele, hogy egy vagy több konkrét vállalkozás kapja, állami forrásból vagy szervtől származzon, befolyásolja a tagországok közötti kereskedelmet, és valamilyen előnyhöz juttassa a támogatást kapó vállalkozást. Az ügyvéd a szerződések feltételeinek ismerete nélkül nem vállalkozott rá, hogy megmondja, a szerződések sértik-e az uniós versenyjogot.

A vizsgálat függvényében a Bizottság többféle döntést hozhat. Kimondhatja, hogy, egy: nincs szó állami támogatásról. Kettő: a támogatás összeegyeztethető a piaccal. Három: ha a gyanú mégis beigazolódik, a jogellenes állami támogatást vissza kell téríteni. Vagyis például, ha az erőműnek fizetett száz egységnyi ellenértékből csak harmincat tart jogszerűnek a Bizottság, hetvenet vissza kell fizetni az állam részére annak, aki a támogatást kapta. A MVM Rt. módosíthatja közben a szerződéses feltételeket, de a csatlakozás időpontja óta kapott állami támogatást így is vissza kellene az energiaipari termelőknek téríteniük - mondta az ügyvéd. A szerződéses felek a döntést a luxemburgi Európai Bíróságon megtámadhatják, így a jogerős határozat évekre elhúzódhat. Az uniós nyomás elvben a kormány kezére játszhat, de az állami tulajdonban lévő MVM Rt. feltehetőleg hosszú tárgyalások elé néz.

Bogár Zsolt