Felállva, könyörögve emlékeztek a népszavazásra

Egyperces néma felállással fejezte ki tiszteletét az Országgyűlés Orbán Viktor javaslatára a határon túli magyarság hűségéért és kitartásáért a kettős állampolgárságról tartott népszavazás évfordulóján. A Fidesz-frakció ezt megelőzően könyörgésen is részt vett egy templomban. Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt mondta, nem jó, ha az érzelmeinkkel egy népszavazáson próbálnak visszaélni. A kormány a népszavazás utáni vita eredményeként nemzeti vízumot vezet be jövőre. Ezzel a határon túliak többször is Magyarországra utazhatnak.

A Fidesz elnöksége a népszavazás évfordulója alkalmából négypontos javaslatcsomagot fogalmazott meg. Ennek első pontja, hogy támogatni kellene, hogy a határon túli magyarság minél előbb az Európai Unió tagjává válhasson. Ez az ellenzék szerint azért fontos, mert az EU-tagság a határok átjárhatóságával hozzájárul a nemzeti újraegyesítéshez. A közlemény utal arra, hogy az Unió több államában megnyugtatóan rendeződött a kisebbségek helyzete, ezért lenne ideje a határon túli magyarok ügyét is rendezni. (Szlovákia már - Magyarországgal egy időben - csatlakozott az EU-hoz, Románia pedig várhatóan 2007-ben lesz az Unió tagja.)

Második pontként azt írják: Magyarországnak segítenie kell az erdélyi magyarságot abban, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. A vajdaságiakat abban, hogy a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács valódi jogköröket kapjon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösségnek pedig abban, hogy létrejöjjön a Tiszamelléki járás.

A javaslatcsomag harmadik pontja szerint a határon túli magyarsággal szemben folyamatosan fellépnek asszimiláló erők. "Éppen ezért nem mondhatunk le a védelmet célzó egyoldalú lépésekről" - áll a közleményben, amely szerint ezért kellene az Európa Tanács Velencei Bizottságának útmutatásai alapján ismételten tartalommal megtölteni a státustörvényt, és a Kárpát-medence legértékesebb okmányává tenni a magyarigazolványt.

A Fidesz negyedik javaslata: vizsgálják felül a magyar állampolgárság intézményét úgy, hogy válasszák szét a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fűződő jogosítványokat.

Nemzeti vízum lett a vita eredménye

A kormány korábban több elképzeléssel is előállt arra vonatkozóan, hogyan könnyítenék meg a határon túliak beutazását vagy letelepedését. A terveket Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott kezdte el kidolgozni, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére.

A magyar állampolgárságról és a külföldiek beutazásáról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a parlament júniusban megszavazott, 2006. január 1-jétől bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azt Ukrajnában, Szerbia-Montenegróban, Romániában és Horvátországban élő magyarok kérhetik. A speciális tartózkodási vízum öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. A nemzeti vízum igénylésekor igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. A vízum nem jogosít munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra.

A nemzeti vízum mellett más könnyítésekre is számíthatnak a határontúliak a törvény alapján: megszüntetik a kötelező hatósági orvosi vizsgálatot, rövidebb lesz az állampolgárság megszerzésének ideje, szűkül az alkotmányos alapismereti vizsgát tevők köre, és az ügyintézési határidő is csökken, egy-másfél évvel rövidebb idő alatt honosíthatják majd a határon túli magyarokat.

A törvénymódosítás mellett a kormányszóvivő november 30-i bejelentése szerint a kormány az SZDSZ fenntartásával ugyan, de elfogadta a határon túli magyarok közjogi státusáról szóló előterjesztést. Ennek célja, hogy az alkotmányban jelenleg is rögzített módozatnál határozottabban fejezze ki az alaptörvény szövege a határon túli magyaroknak a nemzethez való tartozását. Az alkotmányban a módosítást követően szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek.

Korábban felmerült az is, hogy határon túliak különleges útlevelet vagy valamilyen más okmányt kapjanak. Ez a terv több változtatáson esett át, legutóbb szeptember 20-án jelentette be azt a miniszterelnök, hogy akik bizonyítani tudják, hogy magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkeznek, azoknak a kormány a magyar személyi igazolványhoz hasonló értékű okmányt ad. A kormányfő szerint ez az irat a lehető legjobban fog hasonlítani a személyi igazolványra, és mindazon országba be lehet vele utazni, ahol elfogadják a magyar személyi igazolványt mint úti okmányt. Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy mikortól kezdik kiállítani ezt az okmányt.