"December elsején az Encsi Városi Bíróság első fokon helyt adott keresetemnek, és birtokháborításnak ítélte a Honvédelmi Minisztérium Kánya-hegyen folytatott területhasználatát, melyet a 65 méter magas katonai hírközlési torony építésére és üzemeltetésre vett igénybe" - közölte a távirati irodával Perlaki Tamás, a per elindítója. Hozzátette: a bíróság ezen túlmenően kötelezte a tárcát, hogy saját költségén bontsa el a kettős szögesdrótkerítést, és biztosítsa az erdőtulajdonosoknak a szabad bejárást a katonai ellenőrzés alá vont magánerdőbe.
Bocskai István, a minisztérium kommunikációs igazgatója közölte, hogy a Zempléni-hegységben található Kánya-hegy területén létesített katonai objektum építése még 2001-ben kezdődött. Szerinte a beruházás a tulajdonosokat tömörítő erdőbirtokos-társulás beleegyezésével és annak hozzájárulásával, érvényes építési engedély birtokában valósult meg. Hozzátette: a terület kisajátítása az államigazgatási eljárás szerint folyamatban van, de annak lezárásáig és az azt követő kártalanításig a honvédelmi tárca bérleti díjat fizet az erdőbirtokos-társulásnak
A tárca közleménye szerint az építmény elkészültét követően a híradástechnikai torony működése elkezdődött, abban jelenleg is katonai célú tevékenység folyik, ám ennek részleteiről nemzetbiztonsági okok miatt "nem áll módunkban bővebb felvilágosítást adni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a berendezésnek semmiféle egészségkárosító hatása nincs, mert nincs elektromágneses kisugárzása" - írta a szóvivő.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint azonban az építkezés miatt - a termőréteg elhordása, a tereprendezés és maga a foglalás következtében - olyan károsodás állt be a tájban, hogy a Kánya-hegy korábbi fokozott védett területté nyilvánítási indítványát visszavonja. Közölte azt is, hogy mint szakhatóságot az építésügyi eljárásba nem vonták be. A közigazgatási hivatal elutasította a HM újabb telekkialakítási engedélykérelmeit.
Az Állami Erdészeti Szolgálat állásfoglalása szerint is törvénysértő a katonai célú hasznosítás, amit még csak nem is kért a minisztérium. Ehhez az erdészeti hatóság, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca, valamint a földhivatal engedélye kellett volna - sorolta a bírósági határozatban szereplő részleteket Perlaki Tamás.