Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz az új felsőoktatási törvény miatt. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint többek között ellentétes az alkotmánnyal a felsőoktatási törvény azon bekezdése, amely rögzíti, hogy az irányító testület tagjai a rektor kivételével nem az egyetemi autonómiát megtestesítő körből kerülnek ki. Utalt az Alkotmánybíróság határozatára, amely szerint "az egyetemi autonómiát megtestesítő személyi kör az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók".
Az új irányítási rendszer, az irányítótestületek összetételének és jogosítványainak meghatározása súlyosan csorbítja az intézményi autonómiát - mondta Pokorni Zoltán. Hozzátette: sérti az alaptörvényt az új jogszabály azon passzusa is, amely szerint az oktatási tárca vezetője felfüggesztheti a normatív költségvetési támogatás folyósítását, ha az állami felsőoktatási intézményben - a szenátus mulasztása miatt - nem alakult meg az irányító testület.
Pokorni szerint szintén ellentétes az Alkotmánnyal az a rendelkezés, amelynek értelmében a bíróság elrendelheti a normatíva részbeni vagy teljes felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény vagy fenntartója az egyenlő bánásmód megsértésének következményeit a bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A Fidesz alelnöke úgy vélte: a normatíva folyósításának felfüggesztésével a hallgatókat büntetik az egyetem mulasztása miatt.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a törvény egyes hatályba léptető rendelkezései sértik a jogbiztonságot, és ellentétesek az Alkotmánnyal. Olyan bonyolult módon lépteti a hatályba a törvény az új rendelkezéseket, hogy például a jogorvoslatnál különbséget tesz a hallgatók között attól függően, hogy mikor nyertek felvételt - mondta.
Pokorni Zoltán kérdésre válaszolva közölte: azt reméli, hogy az Alkotmánybíróság magát a törvényt - és nem annak egyes pontjait - helyezi majd hatályon kívül.
A korábbi szakminiszter kifogásolta, hogy a törvény nem szabályozza a mesterképzés tartalmát, és egy most harmadikos diák azt sem tudja, ingyenes lesz-e majd ez a képzés, vagy kell-e rá külön felvételiznie. A törvény a jelenlegi támogatáshoz képest mintegy 15-25 százalékos forráskivonást készít elő, azzal, hogy a tervek szerint kevesebb hallgató rövidebb ideig tanulhat államilag finanszírozott képzésben - jelentette ki Pokorni Zoltán.
A Fidesz - folytatta - támogatja az új képzési szerkezet bevezetését, de nem ilyen határidőkkel. Átmeneti időt kell biztosítani, és az intézményekre, illetve a munkaerőpiacra kellene bízni, hol merül fel igény az új képzési formákra. "Ez nem versenyfutás, mindenki a saját felsőoktatásáért és a saját gyermekeiért felelős" - jelentette ki Pokorni Zoltán.
Az MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt. Almássy Kornél, a párt alelnöke kedden elmondta, attól tart, hogy a felsőoktatási intézményekben működő irányító testületek felállításával sérülni fog az egyetemi autonómia. A párt kifogásolja azt is, hogy PPP-programok keretében megvalósuló infrastruktúra- és kollégiumfejlesztések a hallgatókat hátrányos helyzetbe hozzák. A törvény teret nyit ezeknek a beruházásoknak, de nem szabályozza megfelelően azokat - tette hozzá a politikus.
Az ellenzéki párt azt szeretné, hogy a PPP-beruházások keretében kötött eddigi szerződések és azok, amelyeket a jövőben kötnek majd, kerüljenek nyilvánosságra, mert "adott esetben (..) lehet, hogy sokkal több pénzt költünk az adófizetők pénzéből, mert nem látjuk, hogy ki milyen feltételekkel nyeri meg ezeket a pályázatokat".
Az Országgyűlés hétfőn 195 igen és 132 nem szavazattal fogadta el az új felsőoktatási törvényt.