Pontosítaná a közszereplők körét az SZDSZ

Módosító javaslatot nyújt be a héten az SZDSZ az ügynöktörvényhez. A javaslat úgy biztosítaná az ügynökakták nyilvánosságát, hogy pontosan meghatározná a közszereplők körét, kibővítve azokat az egyházi személyekkel. Az elmúlt hetekben Szabó István Oscar-díjas rendezőről és Paskai László bíborosról derült ki, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal.

Az SZDSZ módosító javaslatot nyújt be jövő héten az állambiztonsági levéltárakról szóló, úgynevezett ügynöktörvényhez, hogy azt még ebben a kormányzati ciklusban elfogadhassa az Országgyűlés - közölte vasárnap Fodor Gábor, a liberális párt ügyvivője.

Fodor elmondta: az Alkotmánybíróság (AB) ügynöktörvénnyel szemben megfogalmazott kifogásait figyelembe vették a módosítás kidolgozásakor. Az AB tavaly októberben nyilvánította alkotmányellenesnek a még májusban elfogadott ügynöktörvényt. A testület azt kifogásolta, hogy a törvény értelmében, a személyes adatok védelme nélkül, bárki hozzáférhetett volna az elmúlt rendszer szolgálataival együttműködő ügynökök és hálózati személyek adataihoz. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak

Fodor javaslata szerint az átvilágítási törvény közszereplőkre vonatkozó felsorolását emelnék át az ügynöktörvénybe, kibővítve az egyházi személyekkel. Így definiálnák pontosan a közszereplő fogalmát. Emellett tágítanák a levéltár számára átadandó iratok körét. A javaslat lényeges eleme, történészekből álló bizottság őrködne azon, hogy csak nagyon indokolt esetben tarthassanak vissza a nemzetbiztonsági szervek bizonyos iratokat.

Fodor szerint mindezzel elérhető lenne, hogy időnként ne bukkanjanak fel azok nevei, akik együttműködtek az állambiztonsági szervekkel. Hiller István, az MSZP elnöke vasárnap elmondta: egyetért a Szabad Demokraták Szövetségének felvetésével, hogy mielőbb tisztázni kell az ügynökmúltat.

Az ügynökügy rendezéséért az SZDSZ lényegében a megalakulása óta küzd. A Hack-Demszky-féle tervezet már 1990-ben elbukott az újonnan alakult parlamentben, a javaslat célja az volt, hogy a III/III-as csoportfőnökség kötelékében dolgozók ne vehessenek részt a közéletben, valamint, hogy senkit ne keverhessenek gyanúba, ha nincs ellene bizonyíték. Az 1994-ben megszületett, majd többször módosított ügynöktörvény azonban nem hozott megfelelő megoldást, hiszen folyamatosan szivárogtak ki információk közéleti emberek érintettségéről.

A D-209-es ügy (Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának kiszivárogatása) egyenesen koalíciós válságot okozott. A volt miniszterelnök akkor ígéretet tett a SZDSZ-nek, hogy teljes körű nyilvánosságot biztosító törvényt alkotnak. A koalíciós javaslatot szocialista módosító indítványok felpuhították, így estek ki az egyházak és a szakszervezetek a közszereplők köréből. Nem született arra sem megoldás, hogy a közéleti személyiségek ne akadályozhassák meg múltjuk kutathatóságát azzal, hogy nem vallják magukat közszereplőnek.

Legutóbb az Élet és Irodalom (ÉS) számolt be arról pénteki számában, hogy Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, 1965 és 1974 között egyházi személyekről jelentett. Előtte pedig Szabó Istvánról, hogy a világhírű magyar filmrendezőről írta meg a hetilap, hogy fiatalon jelentéseket írt főiskolai diáktársairól és tanárairól a belső elhárításnak.