Tony Blair péntek délelőtt még a konzervatív Angela Merkel kancellárral tárgyalt fajsúlyos külpolitikai kérdésekről, délután azonban megérkezett Magyarországra, hogy besegítsen a magyar szocialisták kampányában. A brit miniszterelnök csak néhány órára érkezett Magyarországra, hogy felszólaljon az MSZP nagygyűlésén.
"Igen, MSZP!" - ennyi Tony Blair magyar tudása, de a brit miniszterelnök ezzel is hatalmas sikert aratott a szocialista párt másfél órás politikai nagygyűlésén az éppen hogy teltházas SYMA csarnokban. A kifejezetten a Munkáspárt elnökének látogatására szabott rendezvényen ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Hiller István pártelnök, Medgyessy Péter volt miniszterelnök, az MSZP minden vezetője, a kormány tagjai, több diplomáciai testület képviselője, valamint a párt tagjai és szimpatizánsai.
Tony Blair lazán kezdte: viccelődött az angolos időjáráson, az 1953-as 6:3-on, "Ferencen", aki újabban angol színészeket utánoz, és ismét "Ferencen", akiről az uniós költségvetési vitában tanulta meg, hogy a kedves mosolya mögött acél van, de aztán komolyra fordította a szót. A papír nélkül felszólaló Tony Blair a progresszív, azaz haladó politikáról beszélt, amelyet a Munkáspárt képvisel Nagy-Britanniában, s amelynek lényege, hogy mindenkinek tudjanak segíteni, aki rászorul. Ennek öt alapelve az erős gazdaság, a globalizációra adott válaszként a nyitott gazdaság, a jól képzett munkaerő, a társadalmi igazságosság és a közszolgáltatások, különösen az egészségügy reformja.
Az erős gazdaságról szólva a brit miniszterelnök gratulált kollégájának az alacsony inflációhoz és a gazdasági növekedéshez, sőt, szerinte jó bizonyítványt mondhat a magáénak "Ferenc" az infrastruktúra fejlesztése, a közlekedés javítása terén is. A jó gazdasági eredményt a globalizációval a háttérben kell elérni, s bár a politika könnyen mondja, hogy a globalizáció rossz, de az már itt van - fogalmazott Blair, aki szerint nem az a kérdés, hogy elfogadjuk-e, hanem hogy készülünk fel rá. Szerinte a nyitott gazdaság a megoldás, s jó döntésnek nevezte, hogy Nagy-Britannia megnyitotta munkaerő-piacát a közép- és kelet-európai új tagállamok munkavállalói előtt, mert ők erősítik a brit gazdaságot.
A kínaiakkal és indiaiakkal kell versenyezni
A jól képzett munkaerő szükségességét a több százmilliós kínai és indiai alacsonyan fizetett munkavállalóval indokolta. Szerinte velük a bérek alapján nem lehet versenyezni, csak a képességekkel és az élethosszig tartó tanulással. Itt a gondolatmenetet pár percre megszakítva felidézte azt, amikor már miniszterelnökként részt vett egy számítógépes tanfolyamon, s a mellette ülő egyre idegesebb lett. Megpróbálta megnyugtatni, de a padtársát az aggasztotta, hogy minden tesztje jobb lett, mint az övé, pedig ő a miniszterelnök, a padtárs pedig évek óta munkanélküli.
A derültség elültével Tony Blair áttért a negyedik pontra, a közszolgáltatások reformjára, különös tekintettel az egészségügy átalakítására, a beruházásba közegészségügybe és a jó kondícióba. Végezetül a társadalmi igazságosságról beszélt, amely már nem ugyanaz, mint száz vagy százötven éve, mert ma már minden generációnak másra van szüksége, a fiataloknak például a lakáshoz jutásban kell segíteni. Az igazságosság, a méltányosság, de az ambíciók pártja is vagyunk, nem feladatunk mindenkit egyenlővé tenni, hanem felemelni az embereket, hogy fejlődjenek - fogalmazott a brit miniszterelnök. Ez a világ sosem lesz biztonságos, amíg nem kap mindenki lehetőséget arra, hogy a legtöbbet hozza ki magából - tette hozzá Tony Blair, az Afrikában éhező és éhen haló milliókra, az ott folyó háborúkra utalva. Megjegyezte: a progresszív politika hisz a szolidaritásban, a társadalom szerepében, s a kormány nem az emberek felett, hanem mellett van, így segíti őket.
Az a baj a politikával, hogy a kampány idején versben gondolkodik, kormányozni meg prózában kell - tért át az ország vezetésének nehézségeire a miniszterelnök, aki kilenc éve kormányozza Nagy-Britanniát. A szolidaritás és a realitás csak együtt érvényesülhet, a hamis ígéretek hamis szolidaritást jelentenek - magyarázta Tony Blair. Mint mondta, egy országot csak úgy lehet hatékonyan kormányozni, ha vezetői meghozzák a szükséges, de nehéz döntéseket, és azokkal ki mernek állni az emberek elé.
Azért, hogy a résztvevők halljanak egy külső véleményt is, beszéde zárásaként kijelentette: 15 év után Magyarországnak magabiztosabbnak kellene lennie, hiszen határozott, sikerorientált állam, amely sok mindenre büszke lehet.
A rendezvényen Hiller István pártelnök azt mondta, hogy az emberek többsége igent mond arra, hogy új Magyarországot építsenek, és ők a szocialistákra fognak szavazni április 9-én. Gyurcsány Ferenc pedig az "új Magyarország, a változtatás programját" hirdette meg. Felsorolta, hogy az egészségügyhöz, a közoktatáshoz, az állam működéséhez hozzá kell nyúlni, "hogy ezeknek a közös intézményeknek minden pillanata arról szóljon, hogy hogyan lehet a nagyszerű embert szabaddá és egyenlőbbé tenni, kinyitni számára Magyarországot."
A szocialista kampányrendezvény közelében nem egészen egytucatnyi tüntető tiltakozott délután Blair politikája és a háború ellen.
Szombaton MSZP-kongresszus
A pénteki rendezvény egyfajta előjáték a szombati szocialista kongresszushoz, amelyen elfogadják a választási programot, az országos listát, és hivatalosan is Gyurcsány Ferencet választják miniszterelnök-jelöltnek.
A magyar miniszterelnök régi tisztelője Tony Blairnek és az általa meghirdetett, harmadik utas politikának. Gyurcsány fordíttatta le magyarra - még üzletemberként - a megújult brit Munkáspárt főideológusaként számon tartott, Anthony Giddens alapkönyvét. Három évvel ezelőtt Gyurcsány, a Londonban tartott Haladó kormányzás című rendezvényen még Medgyessy Péter kormányfő segítőjeként találkozott vele.
Miniszterelnökként már szinte baráti viszonyt ápol brit kollégájával. Kapcsolatukon, a jelek szerint az sem rontott, hogy a hétéves uniós büdzséről kemény vita folyt Magyarország és Nagy-Britannia között. Egyébként a két politikus sok mindenben hasonlít: amellett, hogy miniszterelnökök, a baloldal megújításán dolgoznak, és mindketten viszonylag fiatalon kerültek a kormány élére - Blair kilenc éve, 44 évesen, Gyurcsány pedig 43 éves korában - és mind a ketten négy gyermekes családapák.