A kivonuló ENSZ okoz fejtörést a Belügynek

Novembertől megrendülhet a magyarországi menekültek szociális ellátása, ha az ENSZ - terveit beváltva - felfüggeszti a Menedék Egyesület társadalmi beilleszkedést segítő programjának támogatását. Megoldást az állami segítség jelenthetne, a Bevándorlási Hivatal szerint azonban normatív, rendszeres állami támogatásra csak a távoli jövőben van esély.

A menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat - mondja ki egy 1998-as kormányrendelet, ennek ellenére az állam egyre kevesebb szociális munkást alkalmaz a Belügyminisztérium menekülteket befogadó állomásain. A társadalmi integráció elősegítésével, a menekültek tájékoztatásával, oktatásával, munkavállalásával és lakhatásával ma már többségében a Menedék Egyesület szociális munkásai foglalkoznak, de az ő munkájuk is veszélybe kerülhet, ha az ENSZ megvonja tőlük az anyagi támogatást.

A Menedék Egyesület programját az Európai Menekültügyi Alap pályázatán nyert pénzből finanszírozzák, a támogatáshoz azonban 25 százalék önrész szükséges, ezt adja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az Európai Menekültügyi Alaptól a Menedék Egyesület tavaly két évre nyert támogatást, a második évre kapott pénz azonban idén novemberben könnyen elúszhat, mivel az ENSZ-nél felvetődött, hogy a 25 százalékos önrészt mégsem fogják tudni előteremteni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az utóbbi években folyamatosan anyagi nehézségekkel küzd, ezért azt szeretnék, ha Közép- és Nyugat-Európában a kormányok átvállalnák a menekültek ellátásának amúgy is rájuk tartozó anyagi hátterét. Szobolits Andrea, a szervezet sajtófelelőse az [origo]-nak azt mondta, éppen ezekben a napokban, csütörtökön és pénteken döntenek a régió jövő évi költségvetéséről Ljubljanában. Az ENSZ évek óta fokozatosan csökkenti az Európai Unióhoz csatlakozott országok menekültellátásának támogatását, és bár hivatalos döntés még nem született, Szobolits szerint úgy tűnik, most jött el az a pillanat, amikor az államnak végleg át kell vállalnia a szolgáltatások finanszírozását.

Mészáros Attila, a Menedék Egyesület projektkoordinátora nem sok esélyt lát arra, hogy szociális programjukban az esetleges ENSZ-átcsoportosítás miatt keletkező, nagyjából 9 millió forintos hiányt bárki kifizetné. Elmondása szerint a menekültek szociális ellátásától az állam korábban is inkább távolodni próbált; a békéscsabai menekültbefogadó állomáson például már csak a Menedék Egyesület munkásai foglalkoznak a menekültek társadalmi beilleszkedésével. Bár a törvény szerint ez a szolgáltatás az állam feladata, az egyesület a költségvetésből nem kap érte külön térítést.

Garamvölgyi Ágnes, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menekültügyi igazgatója szerint ez azért van így, mert amíg az ENSZ állja a költségeket, addig az állam párhuzamosan nem fizethet ugyanazért. Természetesen változik a helyzet, ha az ENSZ valóban kivonul a projektből, de mivel erről az eshetőségről csak egy hete tájékoztatták őket, még keresik a lehetséges megoldásokat és forrásokat.

Garamvölgyi az [origo]-nak azt mondta, hogy az ENSZ most körülbelül 45 millió forintnyi támogatást akar megszüntetni, ez az összeg magában foglalja a Helsinki Bizottság és más civil szervezetek ENSZ-finanszírozását is. A jövőben azonban ennél jóval nagyobb összegek hiányozhatnak a civil szervezeteknél, mivel a most még 25 százalékos önrészt Brüsszelben Magyarország értékelésének javulásával 50 százalékra emelhetik.

Garamvölgyi véleménye szerint hosszú távon a menekültellátás normatív, azaz rendszeres állami támogatása lesz a megoldás, de az csak fokozatosan vezethető be. Fontos lenne, hogy a civil szervezetek ne kizárólag a költségvetéstől függjenek, de sajnos alternatív forrásokra a magyarok adakozókedvének hiányában alig számíthatnak. Az igazgatónő szerint a jelenlegi problémát az okozza, hogy új EU-tagállamként hirtelen túl magas elvárásoknak lettünk kitéve egy olyan területen, amelynek a romakérdéshez vagy a mozgáskorlátozottak kérdéséhez képest "alacsony a prioritása", és ezért pénz se nagyon jut rá.

A Menedék Egyesületnél azt mondták, más projektjeiknél a Foglakoztatási és Munkaügyi Minisztérium rendszeresen átvállalja a szükséges önrészt, és ez megoldás lehetne a Belügyminisztérium esetében is. A Bevándorlási Hivatalnál viszont inkább abban bíznak, hogy az ENSZ csak fokozatosan szünteti meg a támogatást, így lesz idő a többletköltség előteremtésére.

Visnovitz Péter