A bajokban egyetért a koalíció, a gyógymódban nem

"Biztonság, igazság, bátorság", "szabadság, verseny, szolidaritás" - ezekből az elvekből kell közös programot összehozniuk a kormánypártoknak a csütörtökön induló koalíciós tárgyalásokon. A pártok programjai alapján úgy tűnik, több alapvetően fontos kérdésben kemény viták várhatók, mivel felfogásuk között jelentős különbségek vannak.

Komoly viták várhatók oktatásügyben is. Ezek alapja lehet, hogy az első választási fordulót megelőző miniszterelnök-jelölti vitában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felvetette: szívesen látna a jövőben szocialista minisztert az oktatási tárca élén. A miniszterelnök később azt is kijelentette, hogy az oktatásügyben "nagyon sok jó" és "nagyon sok vitatható" dolog történt az elmúlt időszakban, "egy kis nyugalom most már nagyon jó lenne".

Az MSZP programja kevés konkrétumot tartalmaz ezen a területen. A párt "megkérdőjelezhetetlen elsőbbséget" akar az oktatás és a képzés teendőinek, jelszavai azonban kimerülnek olyan kijelentésekben, mint: "célunk, hogy a diákok és a pedagógusok az oktatási rendszer minden szintjén otthon érezhessék magukat iskolájukban". A párt programjából úgy tűnik, hogy a szocialisták nem támogatják az óvoda- és iskolabezárásokat ("a lehető legtöbb gyermek óvodába járhasson a saját településén", "ha szükséges, kiegészítő támogatások nyújtásával is hozzájárulunk, hogy az alsó tagozatos osztályok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak"). A minőség megőrzése, az iskolák felszereltségének javítása mellett a párt azt ígéri, hogy nagyszabású iskolafelújítási programot kezd, tervezi a kollégiumi férőhelyek növelését, és új hallgatói szociális rendszert vezet be.

Egészen más filozófiát képvisel az SZDSZ. Míg az MSZP a mindenkit megillető, használható tudás terjesztését tartja az oktatás legfontosabb feladatának, addig az SZDSZ az egyéniség fejlesztését, a rugalmas gondolkodásra nevelést emeli ki programjában. Az SZDSZ ráadásul már többször felvetette, hogy ésszerűsíteni kell az oktatási rendszert, azaz fel kell számolni a gyerek- vagy pedagógushiánnyal küszködő iskolákat, ezeket össze kell vonni a hatékonyabb működés érdekében. Ez persze azt is jelenti, hogy a párt szerint nem kell minden faluban iskolát fenntartani.

A többség elégedett, de egyre többen éreznek romlást

Egy márciusi felmérés szerint a magyarok egyre inkább elégedetlenek az oktatás színvonalával. A lakosságnak csak 57 százaléka elégedett a magyar közoktatással, míg ez az arány 2002-ben 64 százalékos volt - derült ki az Országos Közoktatási Intézet (OKI) felméréséből. A megkérdezettek 27 százaléka mondta, hogy romlott az oktatás színvonala, 2002-ben 20 százalék volt ez az arány. A tanulmány szerint az iskolázottabbak mindig jóval kevésbé elégedettek az oktatással, mint azok, akiknek alacsonyabb szintű végzettségük van.