Hiába kért Magyarországon védelmet 1989 óta több mint 170 ezer külföldi menekült, alig hatezren kaptak menekültstátuszt, de még kevesebben - hét-nyolcszázan - élnek jelenleg is menekültként - írja a Népszabadság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felmérése alapján. A hatezer közül sokan állampolgársághoz jutottak, ezért csak körülbelül kétezren szerepelnek a nyilvántartásokban.
A hivatal kérdezőbiztosai a kétezer menekült közül csak 637 embert találtak meg, akiknek volt állandó lakcímük, és meg is találták őket ezen. A hiányzó 1200-1300 menekült feltehetően Nyugat-Európába költözött. Sokan ugyanakkor a tapasztalatok szerint hamarosan visszatérnek, és maradnak is. A felmérésből kiderül, a menekültek 90 százaléka hosszabb távon szeretne Magyarországon maradni.
Közel harmaduk magyar származású, akik főleg az ország keleti régióiban élnek, és valamilyen okból nem kaptak még állampolgárságot. Beilleszkedésük problémamentes.
A menekültek közül minden ötödik afganisztáni, viszonylag sokan jöttek szovjet, illetve jugoszláv utódállamokból. A többiek összesen 26 országból érkeztek, például Kínából, Kubából, Kuvaitból. A nem magyar nemzetiségűek a fővárosban, vagy valamelyik nagyvárosban telepedtek le.
A legjobban az afgánoknak sikerült beilleszkedniük, viszonylag jól beszélnek magyarul, és munkát is találtak. A külföldiek nagy része átmentett javaiknak, vagy a nyugat-európai rokonoktól kapott támogatásnak köszönhetően relatív jómódban él, kisvállalkozást működtet, üzletel. Egyes török, perzsa, grúz és örmény család viszont a gyermekek után járó támogatásból él. Az újabb menekültek szegényebbek.
A legnehezebben az amúgy is kisszámú fekete-afrikaiak tudnak beilleszkedni. Ők jellemzően egyedülálló férfiak, akik jól beszélnek angolul, és el is boldogulnak ezen a nyelven, de nem tanulnak meg magyarul. Gyakran az élettársi kapcsolat sem segít ezen. Többen hat-nyolc év után is csak néhány szót tudnak magyarul. A felmérésből kiderült az is, hogy aki nem beszél valamilyen világnyelvet, az gyorsabban tanulja meg a magyart. A magyarul jól beszélők többségének stabil munkahelye van, míg a nyelvet nem, vagy alig ismerők nyolcvan százaléka munkanélküli.