Össztűz alá vették Sólyomot a kormánypártok

Ellentámadásba mentek át a kormánypárti politikusok Sólyom László vasárnapi, a kormányfőt élesen bíráló beszédére reagálva. Az MSZP szóvivője szerint a köztársasági elnök is erkölcsileg kifogásolható módon szerezte meg a hatalmat annak idején. Szili Katalin házelnök az egész beszédet minősítette méltatlannak az államfői tisztséghez, míg Kuncze Gábor SZDSZ-elnök példátlannak és "elég furcsának" nevezte Sólyom mondatait. Az [origo] összegyűjtötte a rendszerváltás utáni legsúlyosabb konfliktusokat, amikor az államfő és a miniszterelnök ütközött egymással.

A rendszerváltás utáni Magyarország történetében nem ez az első eset, hogy a hivatalban lévő államfő és a megválasztott kormány között konfliktus bontakozott ki. A legelső jelentős nézeteltérés az 1990 októberében zajlott taxisblokád idejére tehető, amikor a beteg Antall József miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter bejelentette: a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. A híradásokban mindez úgy jelent meg, hogy a miniszter a rendőrség és a honvédség segítségével kívánja felszabadítani a hidakat és az utakat, az SZDSZ pedig úgy értelmezte Horváth Balázs szavait, hogy a taxikat valószínűleg a Dunába lökik.

A távirati iroda 1990. október 26-án jelentette, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök - akit az SZDSZ jelölt a posztra - mint a hadsereg főparancsnoka határozott utasítást adott ki, hogy a hadsereget és annak eszközeit nem szabad bevonni a taxis demonstráció miatt kialakult konfliktus rendezésébe. Erőszak alkalmazására végül nem került sor. Barna Sándor budapesti rendőr-főkapitány nem hajtotta végre a belügyminiszter parancsát. A főkapitány kijelentette: a főváros rendőrsége semmilyen erőszakos fellépésre nem hajlandó a demonstráció szervezőivel szemben.

Médiaháborús konfliktus

A következő konfliktus az úgynevezett médiaháborúhoz kapcsolódott. Elsőként akkor ütközött a kormány és az államfő, amikor Antall József miniszterelnök többször is kérte a köztársasági elnököt, hogy mentse fel tisztségéből Hankiss Elemért, a köztévé vezetőjét és Gombár Csabát, a Magyar Rádió első emberét.

Hosszas huza-vonát követően a felmentés megtörtént, ezt követően viszont Göncz Árpád nem volt hajlandó kinevezni az MDF vezette akkori kormányhoz közel álló Nahlik Gábort az MTV-, míg Csúcs Lászlót a rádió elnökévé. Ők ketten aztán éveken át mint "teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnök" irányította a közintézményeket.

Kunos-ügy és Horn-kitüntetés

Immár az Orbán-kormány igazságügy-miniszteréhez, Dávid Ibolyához kötődik az a sokak szerint Göncz Árpádra nézve megalázó eset, ami Kunos-ügy néven híresült el a sajtóban. Kunos Pétert, az 1995-ben csődbe ment Agrobank Rt. volt vezérigazgatóját két évre szóló jogerős börtönbüntetésre ítélték 1998 őszén, csakhogy a köztársasági elnök "végrehajtási kegyelmet" adott neki, ám az igazságügyi miniszter azt nem ellenjegyezte. Az államfőnek alkotmányos joga a kegyelem megadása, a magyar joggyakorlatban addig csupán formaságnak számított, hogy az éppen aktuális igazságügy-miniszter aláírja a köztársasági elnök döntését. Kunosnak lvégül e kell töltenie büntetését.

Legutóbb már Medgyessy Péter ütközött Mádl Ferenc államfővel, mégpedig Horn Gyula múltja miatt. Alig két hónappal a Medgyessy-kormány beiktatását követően nagy port kavart ellenzéki oldalon Gál J. Zoltán kormányszóvivő bejelentése: hetvenedik születésnapja alkalmából magas állami kitüntetésre jelölték Horn Gyula volt miniszterelnököt. Az előterjesztéssel kapcsolatban Mádl Ferenc államfő írásban fordult ellenvetéseivel a kormányfőhöz. Horn végül a kitüntetése körüli méltatlan huzavonára hivatkozva úgy döntött, lemond a megtiszteltetésről.

Lencsés Csaba