Sólyom üzent a válogatós örökösöknek

Nem lehet folytonosságot látni az 1956-os forradalom, a Kádár-kor és a demokratikus állam között - jelentette ki Sólyom László az operaházi gálaelőadás előtt tartott beszédében. Az államfő emellett azt mondta, csökkenti a megemlékezés értékét, hogy egyesek szerint sokféle 1956 van.

"Ne engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel" - jelentette ki Sólyom László az Operaházban. Az államfő az ünnepi gálaműsor előtti beszédében azt mondta, hogy ugyanígy nem szabad folytonosságról beszélni az 1956-os forradalom és az utána következő Kádár-kor között. "Ezt nem viseli el az 1956-os forradalom emléke" - jelentette ki a köztársasági elnök.

"A világ magát is ünnepelheti"

Sólyom László beszélt arról is, hogy az emlékezők sokszor nemcsak külön, de sok esetben mást is ünnepelnek, márpedig az államfő szerint csökkenti a megemlékezés értékét, hogy egyesek szerint "sokféle 1956 van". Ezzel ellentétben "csak egyetlen 1956-os forradalom van" - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ekkor a közönség tapsa félbeszakította beszédét.

Mintegy 25 perces szónoklatában az államfő felsorolta az 1956 és 1989 közötti párhuzamokat: a szovjet csapatok kivonásának követelését, a társadalmi elégedetlenséget és a reformkommunisták előkészítő munkáját. A lényegi kapcsolat azonban Sólyom László szerint az, hogy az 1989-es békés rendszerváltáskor megvalósultak a forradalom fő követelései.

Az államfő szerint 1956 októberének alapélménye a nemzeti egység volt. Az államfő megemlítette, hogy később, a forradalom után Ausztria 160 ezer menekültet fogadott be, Lengyelországban vért adtak és a világ számos országa fogadott be tízezreket Magyarországról, akik új hazára találtak a befogadó országokban.

A világban szétszóródott menekültek, a filmfelvételek és a fotók mind-mind hírét vitték a történteknek - közölte az államfő, aki elmondta: a világ, és a világ különféle országaiból érkezett vendégek magukat is ünneplik a magyar forradalom 50-ik évfordulóján. A világ ünnepelheti a nagylelkűségét és az áldozatvállalását - utalt az államfő azon országokra, amelyek befogadtak 1956 novemberétől kezdődően magyarországi politikai menekülteket.

Sólyom a fiatalokban bízik

Sólyom azt mondta, hogy akik a megtorlás után itthon maradtak, azoknak nehezebb dolguk volt, "nekik a saját életükön kellett elgondolkodniuk". Az államfő visszaemlékezve a Kádár-kor 33 évére szólt arról, hogy sokan hallgatásba vagy felejtésbe menekültek, de szerinte már azzal is sokat tettek egyesek, hogy ezekben az évtizedekben "egyetlen egyszer sem vették a szájukra az ellenforradalom szót."

Példátlan biztonsági intézkedések

Az [origo] helyszínen lévő tudósítója szerint rendkívül nagy számú biztonsági ember volt az Operában, a Köztársasági Őrezred tagjai mellett gyakorlatilag az összes külföldi vendég testőre is biztosította a helyszínt.

Összehasonlította 1848 és 1956 ünneplését. Azt mondta, az '56-os forradalomnak nincsenek olyan szimbolikus személyiségei, mint Petőfi vagy Kossuth volt '48-ban, viszont vannak szent helyei. Sólyom szerint ebbe a sorba tartozik a Műegyetem aulája, a Bem-szobor vagy éppen a Cirvin-köz. A legfőbb jelképnek pedig a lyukas zászlót nevezte.

Azt mondta, nagy élmény volt most találkozni azokkal, akik részt vettek a forradalomban. Mint megjegyezte, azt érezte, hogy nem a veszekedő örökösök, hanem az örökhagyók között van. Szavaiból kiderült, az államfő a fiatalokban bízik, abban, hogy ők el tudják érni, hogy megfelelő módon ünnepelje az ország 1956-ot.

Orbán és Medgyessy együtt

A magyar államfő után Heinz Fischer tartott beszédet az Operában. "Az 1956-os forradalom és szabadságharc nem volt hiábavaló, igazolta a magyar nép bátorságát és szabadságszeretetét" - mondta az osztrák köztársasági elnök. Fischer szerint 1956-os katonai győztesei végül morális vesztesek lettek, hiszen amit 1956-ban véráldozat mellett vertek le, az 1989-ben már feltartóztathatatlan volt. Az osztrák politikus azt mondta: a történelemből többi között azt tanulhatjuk, hogy egyik párt sincs a kizárólagos igazság birtokában, a pártok fontosak, de az ország még fontosabb.

Az 1956-os forradalom 50-ik és a köztársaság kikiáltásának 17-ik évfordulója alkalmából az Operaházban rendezett gálaműsoron vendégként részt vett mind az 56 külföldi vendég: királyok, állam- és kormányfők, több nemzetközi szervezet vezetője. Az ünnepség a Himnusz meghallgatásával kezdődött, amit szívére tett kézzel énekelt végig az ünnepségen részt vevő Gyurcsány Ferenc. Az Operaházban megjelentek a magyar közjogi méltóságok is: Szili Katalin házelnök mellett a történelmi egyházak vezetői és számos politikus is. A volt miniszterelnökök közül Orbán Viktor és Medgyessy Péter egymás mellett foglalt helyet.