A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Tolnai romák is mentek ki Svédországba

Vágólapra másolva!
Nem csak Baranyából, hanem Tolna megyéből is kiutaztak már roma családok Svédországba, hogy ott próbáljanak szerencsét. A budapesti svéd nagykövetség közben fizetett hirdetésben próbálja lebeszélni a romákat a kiutazásról.
Vágólapra másolva!

Magyarországi roma családok nem először próbálnak meg külföldön letelepedni. A korábbi években Kanadában, Franciaországban és Hollandiában is többen kértek menedéket. A Roma Sajtóközpont összegyűjtötte, hogyan is nézett ki ezeknek a próbálkozásoknak a története.

Kanada

A magyarországi romák első nagyobb arányú migrációja Kanadába kezdődött 1998-ban, legerősebb hullámban 1999 és 2000 között. A Kanadai Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2000 utolsó három hónapjában jelentősen megugrott a Kanadába kivándorló magyarországi romák száma: míg augusztusig havonta mintegy 135 magyar menedékkérelmet regisztráltak Kanadában, novemberben már minden egyes napon átlag 10 új kérelmet nyújtottak be, így november végéig összesen 1884 magyarországi menekültkérelmet regisztráltak.

A kanadai bevándorlási hatóságok az 1998 novemberi "lead case" meghallgatások óta a magyarországi roma menekültek kérelmeinek túlnyomó többségét elutasították. Jóllehet a kanadai menedékjogi eljárás az ország jogrendszerével ellentétében nem precedensalapú, az azóta meghozott ítéletekben kivétel nélkül hivatkoznak e "mintaesetek" során elhangzott tanúvallomásokra, amelyeket Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat akkori elnöke, Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos, Höltzl Lipót akkori IM államtitkát és Bíró András emberi jogi aktivista, az Autonómia Alapítvány elnöke tett.

Az akkor elhangzottak többségéből azt a következtést vonták le, hogy ugyan Magyarországon a romák az etnikai csoportjukhoz kapcsolódó többségi előítéletek miatt az élet számos területén szenvednek hátrányos megkülönböztetést, azonban az alapvető emberi jogaik nem sérülnek, az állam megfelelően védelmet és jogi garanciákat nyújt a romáknak, és a kiterjedt romaellenes diszkrimináció illetve előítéletesség nem minősül olyan általános üldöztetésnek, ami miatt a Genfi Konvenció értelmében Kanadának be kéne fogadnia a magyarországi romákat. A két mintaesetben a menedékkérelmeket elutasították, és azóta a menekültügyi eljárások során a magyarországi roma kisebbséghez tartozást, a roma származást önmagában nem tekintették a menedékkérelem megalapozottságát valószínűsítő tényezőnek.

Franciaország

Kanada után 2000 július 24-én 12 roma család vándorolt ki Franciaországba és kért menekültsátuszt. A Fejér megyei kistelepülés akkor került be a köztudatba, amikor 1997-ben a zámolyi önkormányzat - arra hivatkozva, hogy a lakások életveszélyes állapotban vannak - ledózeroltatta a tulajdonában lévő, roma családok által lakott, négylakásos lakóépületet. Ezután a zámolyi romákat három évig ide-oda költöztették, többször megtámadták, levelekben rendszeresen megfenyegették, bútoraikat felgyújtották.

Ezt megelégelve hagyta el egy tucatnyi család az országot, amelyből végült nyolc kapott menekültsátuszt. Doncsev Tosó, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal akkori elnöke és Farkas Flórián az OCÖ akkori elnöke elítélte a zámolyiak tettét. Hende Csaba az Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkára szerint a romák strasbourgi panasza valótlan tényállásokat tartalmazott. A roma szervezetek és az akkori ellenzéki pártok cinizmussal vádolták a miniszterelnököt, mivel Orbán Viktor, aki a zámolyi romák kivándorlásának csupán a 16-ik napján szólalt meg, és megvédte Harrach Péter akkori szociális és családügyi minisztert, aki úgy nyilatkozott: a zámolyiakért többet tett a magyar állam, mint ők saját magukért.

Hollandia

2000 decemberében mosonmagyaróvári, veszprémi és battonyai családok mentek el Hollandiába, amely addig nem volt célországa a magyarországi roma kivándorlásnak, de általában a közép-európainak sem: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a roma migrációról szóló jelentése szerint a Hollandiában beadott menekültkérelmek mindössze 2%-a származott a régióból: az összesen 800 kérelemből 467-et szlovák, 199-et cseh, 80-at román, és mindössze 23-at magyar állampolgárok adtak be. Utóbbiak mindegyikének elutasították a kérelmét. Hollandia - annak ellenére, hogy a bulgáriai kérelmek egytizedét megalapozottnak találta - meglehetősen szigorú feltételeket támaszt a kérelmek elbírálásakor.

(Roma Sajtóközpont)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!