Gyanús a svédeknek a magyar roham

Bár konkrét bizonyítéka egyelőre senkinek nincs arra, hogy valaki szervezte volna a baranyai családok malmői útjait, a svéd menekültügyi hatóságot is foglalkoztatják az ezzel kapcsolatos híresztelések, és a rendőrséget is megkeresték ez ügyben. Az egyik malmői menekültügyi vezető az [origo]-nak azt mondta, szerinte hamarosan alábbhagy a magyar családok rohama, ami egyébként Irak mögé sorakoztatta fel Magyarországot a svéd menekült-toplistán.

"Ilyen utoljára a koreai háború idején történt" - mondta egy malmői taxis az [origo] munkatársának. A sofőr úgy tudja, akkoriban sok amerikai kért menedékjogot Svédországban, így akarván elkerülni, hogy harcolni vigyék őket. A taxis szerint ehhez hasonlít az elmúlt pár hétben tömegesen menedékkérelmet benyújtó baranyai családok esete is, hiszen olyan országból érkeztek, amelyről kevesen gondolnák, hogy helyzete olyan súlyos lenne, hogy csoportosan hagynák el lakói.

A migrációs központ egyes számú menekültügyi egységének vezetője, az [origo]-nak Malmőben nyilatkozó Oskar Ekblad nem hoz ennyire extrém példákat, de a hivatalnál eltöltött öt éve alatt ilyenről még ő sem hallott. Időnként ugyan előfordul, hogy EU-tagállamokból, például Németországból, sőt, a Svédországgal speciális partneri kapcsolatban álló Dániából is érkeznek menedékkérők, de azért mindenképp meglepődtek a svéd hatóságok, amikor csoportosan megjelentek a magyar családok.

Öt héttel ezelőtt vették észre, hogy valami szokatlan történik. Öt magyar állampolgár adott be kérelmet, a következő héten pedig már egyértelmű volt, hogy rendkívüli helyzettel állnak szemben: 67 újabb magyar beadvány érkezett - derül ki az [origo] rendelkezésére bocsátott statisztikából. A következő két hétben némileg alábbhagyott a jelentkezők száma - 15 majd 35 -, múlt héten azonban ismét megugrott, miután 88 újabb kérelem futott be. Az elmúlt öt hétben így, összesen 210 ügy került a malmői hatóságok asztalára, közülük múlt vasárnapig 89 kérelmet bíráltak el. Eddig senki nem kapott pozitív választ.

Ekblad azt mondta, nincs semmilyen elemzésük arra, hogy mi váltotta ki a magyar családok tömeges jelentkezését. Hozzátette, a migrációs hatóságnak nem is feladata, hogy ilyen elemzést készítsen, és nem foglalkoznak sem a jelenség politikai, sem gyakorlati jelentésével. Kérdésünkre közölte, nincs olyan konkrét információjuk, hogy a magyar családok kivándorlása és tömeges menedékkérése mögött bárki is állna, illetve hogy ezt egy bizonyos személy vagy csoport szervezte, illetve koordinálta volna. Megjegyezte ugyanakkor, mindez még nem jelenti azt, hogy nem erről van esetleg szó. A menekültügyi hatóság emberei azonban erre vonatkozó kérdéseket nem tesznek fel a menedékkérőknek, ez nem tartozik a munkakörükbe.

Ekblad szavaiból ugyanakkor kiderült, a svéd hatóságokat is érdekli, van-e valami a háttérben. Az [origo]-nak azt mondta, más tisztviselőktől és újságíróktól hallott esetleges szervezőkről szóló híreszteléseket. Ezzel megkereste a malmői rendőrség idegenrendészeti osztályát, azt már ők döntik el, hogy indítanak-e hivatalos nyomozást az ügyben. Ekblad úgy tudja, hogy ilyen még nem indult, a rendőrségen pedig egyelőre nem adtak egyértelmű választ. A malmői kapitányság munkatársa a reptéri rendészeti szolgálathoz irányított, amelynek vezetője, Tommi Aaekedael az [origo]-nak azt mondta, ő nem tud semmilyen nyomozásról. Megjegyezte, ha lenne is ilyen, azt nem ők végeznék.

Oskar Ekblad egyébként többször is hangsúlyozta, egyik menedékkérőtől sem kaptak olyan információt, hogy kapcsolatban álltak volna bármiféle szervező csoporttal, és az [origo] által megkérdezett baranyai családok is határozottan állították, saját maguk szervezték útjukat, a Svédországgal kapcsolatos, nagyrészt alaptalan - nagy összegű segélyekről, ingyenlakásról, könnyű munkalehetőségről szóló - információk pedig egyszerű szóbeszéd útján jutottak el hozzájuk.

A magyar családok jogi szempontból is feladták a leckét a svéd hatóságoknak. A bevándorlási ügyekkel foglalkozó tanács vizsgálja, hogy mi legyen az eljárás abban az esetben, ha egy másik EU-országból érkeznek tömegesen menedékkérők, eddig ugyanis ezzel nem kellett számolniuk. A jelenlegi gyakorlat az, hogyha valaki menekült státuszt kér, és kérelmét elutasítják, akkor függetlenül attól, hogy uniós állampolgár vagy sem, el kell hagynia az országot - mondta Ekblad. (A svéd állam ilyenkor fizeti a hazautat.) A tisztviselő hozzátette, elméletileg ugyan az uniós menedékkérő változtathat a státuszán, de a gyakorlatban ez egyelőre nem működik. Ezen is törhetik majd a fejüket a bevándorlási vezetők.

Bár az [origo] információi szerint kedd este újabb magyar családok érkeztek Malmőbe, Oskar Ekblad arra számít, hogy alábbhagy a roham. Általában két csoportba sorolhatók a menedékkérők - magyarázza Ekblad. Az egyik az úgynevezett húzóhatás, amikor a Svédországban élő közösséget követve jönnek újabb emberek. Ekblad ebbe a körbe sorolja például az irakiakat, a baranyai romák esetében azonban szerinte inkább egyfajta tolóhatás érvényesül. Vagyis odahaza kapnak egyfajta lökést - ígéretesen hangzó információk formájában - arra, hogy Svédországban próbálkozzanak.

A menekültügyi hatóság most arra számít, hogy ha Magyarországon elterjed, hogy a menedékkérelmeket megfelelő alap híján elutasítják - bár Ekblad szerint nem lehet kizárni, hogy lesz olyan magyar, aki megkapja, mivel minden ügyet egyénileg bírálnak el -, akkor a többieknek elmegy a kedvük a próbálkozástól. Ebbe persze besegít a svéd nagykövetség és az illetékes magyar minisztérium is, amelyek tájékoztatást adtak ki, hogy eloszlassák a skandináv országgal kapcsolatos tévhiteket.

Vannak persze sokan, akik a svéd és a magyar külügy közleményei nélkül is rájönnek arra, hogy közel sem olyan könnyű új életet kezdeni Svédországban, mint ahogy azt hitték. Az [origo] korábbi riportjában megismert baranyaiak például alig hogy megkapták az átmeneti szállást egy faluban, eldöntötték, hogy hazamennek. Még az éjszakát sem töltötték ott, visszautaztak Malmőbe, és kedd délelőtt már a bevándorlási hivatal központjában intézték a visszaúttal kapcsolatos teendőket.

Pethő András