"A Bizottságot különös aggodalommal töltik el a 2006 szeptemberében és októberében Budapesten lezajlott tüntetések során történt rendőri fellépésre - aránytalan kényszerítő eszköz használatra és bántalmazásokra - vonatkozó híradások" - áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében, amely az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee against Torture - CAT) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentését ismerteti.
A CAT figyelmét a szeptemberi-októberi budapesti eseményekre a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) hívta fel, jelezve, hogy a zavargásokkal szembeni rendőri fellépés jogi alapja megkérdőjelezhetetlen, de az intézkedés-sorozatban számos alkalommal történtek túlkapások. A kínzás elleni bizottság november 14-16. között tartott ülésén foglalkozott Magyarországgal. A konklúziókat november 24-én fogadták el.
A kínzás elleni bizottság megállapította, hogy miközben Magyarországon a rendvédelmi szervek túlkapásai miatt sok jelzés érkezik, nagyon kevés ügyben indult vizsgálat, és még kevesebb ügyben született ítélet. A CAT ajánlása szerint kiemelt hangsúlyt kell helyezni arra, hogy szigorú büntetések kiszabásával vége szakadjon annak a gyakorlatnak, mely szerint a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjai gyakorlatilag büntetlenséget élveznek.
A CAT szerint a magyar államnak a zéró tolerancia elvét alkalmazva kellene fellépnie a jogellenes intézkedésekkel szemben, a rendőrségi hierarchia minden szintjén és a büntetés-végrehajtásban.
A bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kiderült: a szeptemberi-októberi demonstrációk alatt fellépő rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt. A testület kijelentette: biztosítani kell, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói mindenkor azonosíthatóak legyenek. A CAT ezt megelőzően utoljáras 1998-ban foglalkozott Magyarországgal - derül ki az MHB közleményéből.