Nem kér elviselhetetlen áldozatot Gyurcsány

A következő két év nem lesz túl rózsás az emberek számára, de a ciklus második felében felvirágozhat az ország - tömören így foglalható össze a kormányprogram, amely azt az ambiciózus célt is megfogalmazza, hogy Magyarország minél rövidebb idő alatt élre törjön Európában a jólétet tekintve is. Sok konkrétum nem derül ki a hamarosan megalakuló kormány terveiről, de egyebek mellett hivatalossá vált a tandíj egy formájának bevezetése. A 2010-es euróról már nem esik szó. Olvassa el az [origo] összefoglalóját a kormányprogramról!

A 85 oldalas kormányprogram első eleme a sokat hangoztatott államreform, vagyis a közigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakítása. Röviden összefoglalva karcsúsítást és ésszerűsítést ígér ezen a területen az új kormány, amely a tervek szerint először saját magán, illetve szélesebb körben a politikusokon akarja kezdeni a változtatásokat. Háromszáz fő alá csökkentenék a parlament létszámát és arányosabb választási rendszert akarnak bevezetni, ami egyébként a kisebb pártoknak kedvezne.

Kevesebb önkormányzati képviselőt is akar a leendő kormány, a korábbi nyilatkozatok szerint 20-40 százalékkal csökkenne a helyi képviselők száma, függően a település nagyságától. Kezdeményezik az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, a tervek szerint például az országgyűlési képviselőket teljes mértékben száműznék az állami cégekből. Meg akarják teremteni a parlamenti vizsgálóbizottságok "hatékony és érdemi működésének jogi feltételeit" is, okulva abból, hogy ezek a testületek rendszerint eredmény nélkül végezték eddig tevékenységüket, és legfeljebb a botránykeltésben jeleskedtek.

Átláthatóvá és ellenőrizhetővé tennék a pártok gazdálkodását, "különös tekintettel" a kampánykiadásokra. Ez némileg álszent lépés pár héttel a választási küzdelem lezárulta után, amelynek során a TNS Media Intelligence felmérése szerint a négy nagy párt összesen hatmilliárd forintot költött el, pedig a szabályok ennek legfeljebb az ötödére adnak lehetőséget. A TNS szerint a legtöbbet épp az MSZP fordította a kampányra.

Államapparátus és közszolgáltatások

Az egyik látványos döntés, hogy 11-re csökkentik a minisztériumok számát, igaz, ehhez még hozzájön a Miniszterelnöki Hivatal. Drasztikusan lefaragnák az úgynevezett "dekoncentrált hivatalok számát" is (ezek olyan államigazgatási szervek, amelyek jellemzően valamelyik minisztérium területi szerveként funkcionálnak, például a megyei földművelésügyi hivatalok). Megpróbálnának érvényt szerezni az Angliában előszeretettel emlegetett "value for money" vagy "értéket, minőséget a pénzünkért" elvnek a közigazgatások és a közszolgáltatások területén, egyúttal új államháztartási törvényt alkotnak az ebbe a körbe tartozó szervezetek számára.

Az állami szerveket és az állami részvétellel működő cégeket átvilágítják, és várhatóan kevesebb lesz az állami vezető, miután csökkenteni akarják a vezetői szinteket. A hatékonyság érdekében bizonyos háttérfunkciókat összevonnának: például a könyvelést, a pályáztatást, az utazás- és protokollszervezést a leendő kormány tervei szerint nem szétaprózva végeznék. A közszolgálatban vége lenne a nyugdíjas állások korának, az elképzelések szerint ugyanis rugalmasabbá tennék az alkalmazás szabályait, és teljesítménykövetelményeket állítanának a dolgozókkal szemben. Bár már az előző négy évnek is ez volt az egyik fő jelszava, a mostani programban is külön hangsúlyozzák az elektronikus ügyintézés terjedésének fontosságát. 2010-re biztosítanák, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikus úton is el lehessen intézni. Ezt még díjcsökkentéssel is támogatnák, ami végső soron logikus lépés, hiszen a drága alkalmazottak helyettz gépek végeznék a munka egy részét.

Önkormányzatok

Bár a választások előtt az MSZP még azt mondta, hogy nem változtatna a megyrendszeren, a jelek szerint meggyőzték őket a szabad demokraták. Az önkormányzati rendszert a program szerint két irányban alakítanák át. Egyrészt 2008-tól a megyei önkormányzatokat szintén választott képviselőkből álló régiós önkormányzatok váltanák fel. Másrészt erősítenék az úgynevezett kistérségi együttműködést, amelynek lényege, hogy bizonyos feladatok ellátására - oktatási, egészségügyi, szociális stb. - összefognak a települések. Ezt egyelőre csak ösztönzi a kormány, de szeretné kötelezővé tenni, kérdés persze, hogy mit szól hozzá az ellenzék, amely ezt az ötletet az előző ciklusban sem támogatta.