"Ez adomány az iparnak, közpénzből" - mondta az [origo]-nak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlati programvezetője, reagálva arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) elkészítette a globális felmelegedésért leginkább felelős szén-dioxid kibocsátását szabályozó, úgynevezett kiosztási tervét, és abban a valós szükségleteknél nagyobb kvótát biztosít.
A nemzeti kiosztási terv megszabja, hogy egy ipari üzem mennyi szén-dioxidot bocsáthat ki évente 2008 és 2012 között. Ha a megengedettnél többet szennyezne, akkor egy olyan cégtől vagy államtól kell kvótát vásárolnia, amelynek még van fölös kapacitása. Az Európai Unió fontos szerepet szán a kvótáknak és a kibocsátás-kereskedelemnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A KVvM által elkészített, jövő héten a kormány elé kerülő tervezet szerint a Magyarországon működő, mintegy 250 nagy szennyező üzem évente átlagosan 30,733 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kap kvótát 2008-tól 2012-ig. A minisztérium szerint ez a reális kompromisszum a gazdasági és a klímavédelmi érdekek közt.
Környezetvédő szervezetek azonban - ahogy a 2005-2007-es ciklusban is - sokallják az engedélyezett mennyiséget. Az Energia Klub számításai szerint az előző periódusban a magyarországi cégek 20 milliárd forint extra bevételhez jutottak abból, hogy a tényleges szükségleteiken felüli kibocsátási kvótát eladták, és a mostani tervben is 13 százalékkal több szennyezést engedélyeznének, mint a 2005-ös tényleges kibocsátás volt. Az Energia Klub, a Greenpeace Magyarország és a MTVSZ közös közleménye szerint ezzel a szennyező fizet elve helyett a "szennyezőnek fizetnek" elve valósul meg, ezért felszólítják a kormányt, viszgálja felül a tervezetet.
Két tűz között a minisztérium
Dióssy László, a KvVM környezetgazdaság szakállamtitkára szerint a tárca ebben az ügyben két tűz közé került. Új szennyezők jelennek meg, amelyeknek kvótára van szükségük, ezért is tartalékolták a 30,7 millió tonnás kvóta 13,5 százalékát a 2008 után belépőknek. Az előrejelzések szerint ugyanakkor nőni fog az ország energiaigénye, tehát növekedni fog a kibocsátás. Közben igyekezett a minisztérium a klímavédelmi szempontoknak is megfelelni, az eredeti, őszi javaslathoz képest 112 ezer tonnával csökkentette a kibocsátható mennyiséget.
Dióssy szerint a különböző minisztériumoknak is más érdekeik vannak. A gazdasági tárca minél nagyobb, ingyenes kvótát szeretne, míg a Pénzügyminisztérium abban érdekelt, hogy az állam minél nagyobb hányadot tartson meg (ez a jelenlegi tervben 5 százalék), amit aztán aukciókon, vagy a kibocsátás-tőzsdén értékesíthet. (A lipcsei energiatőzsdén jelenleg körülbelül 15 eurót adnak egy tonnányi, 2008-ra érvényes kibocsátási kvótáért)
A terv kidolgozóinak ugyanakkor arra is tekintettel kellett lenniük, hogy Stavros Dimas, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa határozottan felhívta a tagállamok figyelmét, hogy ne kísérletezzenek a kibocsátás növelésével, és több tagállam tervezetét vissza is dobta. Botár Alexa szerint azért is szerepel magasabb szám a minisztérium tervében, hogy később, Brüsszel nyomására legyen miből engedni.
A kibocsátási tervet jövő héten tárgyalja meg és fogadja el a kormány, majd január 18-án megküldik azt az Európai Bizottságnak. Ez ugyanis a legvégső határidő (az eredeti tavaly június 30. volt), ha addig nem lép a magyar kormányzat, a Bizottság eljárást kezdeményez ellene az Európai Bíróságon.