Botrányokat és hibákat sorolt Gyurcsány

Általa botrányosnak tartott jelenségekről és saját kormányának hibáiról is beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján. Nagy oktatási fejlesztéseket és a hátrányos helyzetű térségek megsegítését ígérte, és megrótta az egészségügyi minisztert is, mondván, hogy felesleges túlbuzgósággal nem szabad borzolni a kedélyeket a reform során. A Fidesz és a KDNP kivonult a teremből a beszéd alatt, csak a frakcióvezetők reagáltak.

A Fidesz és a KDNP frakciószövetség hétfő délelőtti frakcióülésén - kettő ellenszavazattal, három tartózkodás mellett - döntött úgy, hogy fenntartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előre bejelentett beszédeinek bojkottját - jelentette be korábban Navracsics Tibor frakcióvezető. Semjén Zsolt ezt azzal indokolta, hogy nem történt semmi olyan esemény, ami a korábbi - tavaly október 9-én bejelentett - döntés megváltoztatására adna okot.

Azt nem kívánták elárulni, hogy kik voltak azok, akik nemmel szavaztak, illetve tartózkodtak. Az MTI napközben azt közölte, hogy Hoffmann Rózsa (KDNP) és Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) szavazott nemmel a kivonulásokra, Salamon László (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Horváth János (Fidesz) pedig tartózkodott.

Hoffmann Rózsa megerősítette az [origo]-nak, hogy ő volt az egyik, aki a kivonulás fenntartása ellen szavazott. Mint tudósítónknak megjegyezte, bár egyetért a kivonulás erkölcsi érveivel, és elfogadja a frakció többségének döntését, a választott eszközt nem tartja megfelelőnek. "Mivel volt tartózkodás és ellenszavazat is, ezért kijelenthető, hogy felelősségteljes mérlegelés eredménye a végszavazás" - közölte a KDNP-s politikus. Ugyanakkor azt állította Hoffmann, "régóta, sokakat foglalkoztatott a kérdés", hogy maradjon-e a kivonulás vagy felhagyjanak vele.

A kereszténydemokrata Simicskó István a múlt héten úgy vélte, hogy fel kellene hagyni a terem elhagyásával, mert nem biztos, hogy ez a magatartás hosszú távon használ a frakciók politikai megítélésének. Erre utalva Semjén hétfőn kijelentette: Simicskó István csatlakozhat ahhoz az "aszketikus gyakorlathoz", amit ő és Navracsics Tibor folytatnak, vagyis velük együtt végighallgatja a kormányfő napirend előtti beszédeit. Simicskó István később azt közölte, hogy nem kíván élni a felajánlással, ő is kivonul a miniszterelnök felszólalásakor.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva azt mondta: az ellenzéki frakciók továbbra is el tudják látni az országgyűlési funkcióikat, hiszen ott vannak minden bizottságban és a törvényalkotásnál, csak a kormányfő napirend előtti felszólalásainál nem. A frakcióvezető szerint a bojkottot akkor fejezik be, ha Gyurcsány Ferenc nem beszél többet napirend előtt vagy pedig lemond.

Sólyom László köztársasági elnök még novemberben a Népszabadságnak adott interjújában bírálta a kivonulást. Szerinte a kivonulás a parlamenti ülésteremből kivételes intézmény, aminek megvan a maga súlya, és ha ezt az ellenzék napi gyakorlattá teszi, akkor ettől a kivételes intézménytől fosztja meg magát, illetve mindkét oldalt. Orbán Viktor az [origo]-nak erre reagálva azt mondta, továbbra is élni kívánnak ezzel az eszközzel, mert "Magyarországon rendkívüli helyzet van továbbra is, ezért rendkívüli eszközök alkalmazása indokolt".

Orbán pénteken értékel

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke február 16-án, péntek délután tartja hagyományos évértékelő beszédét a Millenáris Parkban. Orbán még miniszterelnökként mondta el első évértékelőjét, akkor is a parlamenten kívül.

A Fidesz elnökének ebben az évben nem ez lesz az első nagyobb beszéde, hiszen január 27-én már felszólalt a Fidesz Jövőnk című vitasorozatának igazságosságról szóló rendezvényén is. Gyurcsány pedig nemrég tette közzé Szembenézés című dolgozatát, amelyben a rendszerváltás óta eltelt időszakot elemezte, védte az általa indított reformokat. Abban az írásban élesen bírálta a Fideszt, bár közben a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.

A Political Capital vezető elemzője, Gyulai Attila korábban Gyurcsány dolgozatával és a Friderikusz Sándornak adott interjúival kapcsolatban azt mondta az [origo]-nak, hogy mindkét oldal esetében érezhető egyfajta újraalapozási kísérlet. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is visszanyúl a múltba, egészen a rendszerváltásig vagy még régebbre, és alapkérdéseket tesznek fel ezekkel kapcsolatban - véli Gyulai, aki szerint a parlamenti évad kezdete előtt mindkét vezető megpróbálja kijelölni az irányokat, amelyek mentén folyhat a vita.