Teljes felfrissülést ígér Gyurcsány

Bár az MSZP abban egységesnek bizonyult, hogy Gyurcsány Ferencet tartják a legalkalmasabbnak a párt vezetésére, több kérdésben viszont vita alakult ki. Néhányan nagyobb beleszólást követeltek, Lendvai Ildikó pedig Szili Katalin házelnökre tett bíráló megjegyzéseket. 

A baloldal megújulásának szükségességéről szónokolt első pártelnöki beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap az MSZP budapesti kongresszusán. Gyurcsány szombaton lett a párt új elnöke, miután megkapta az általa kért egységes támogatást. A küldöttek majd 90 százaléka mögé állt, miután a tisztségért egyedül indulóként azt mondta, hogy csak akkor vállalja el a pártelnökséget, ha legalább 75 százalékot kap.

Megújított politika, megerősített közösségek, hatékony szervezet: ezek a megújuló szocialista párt pillérei - mondta vasárnapi székfoglalójában Gyurcsány, miután megköszönte az előző napi támogatást. A döntéshozatalban demokráciát, a politikai cselekvésben több kezdeményezést, nagyobb határozottságot és erőt, a végrehajtásban nagyobb hatékonyságot ígért az új pártelnök.

Gyurcsány megköszönte a párt támogatását, hozzátéve, hogy a baloldal és a kormány is a nehezebb utat választotta, amikor a reformok mellett döntött. "Azok jutnak messzebbre, akik a nehezebb megoldást választják". A kormányfő szerint a baloldal új politikájának a nemzeti progresszióból, a demokratikus történelmi előzményekből és a baloldal hagyományos értékeiből kell táplálkoznia. Közölte, azt szeretné, ha a reform fő támogatója az MSZP lenne, és megígérte, hogy a pártban kimunkált akaratot váltják át kormányzati politikára. "Nekünk szocialistáknak van kormányunk, és nem fordítva" - mondta.

Úgy fogalmazott, hogy "ki kell nyitni" a baloldalt, növelni a társadalmi támogatottságát. A szocialista pártnak közösségteremtő erőnek kell lennie, amihez a pártvezetés képzés és konkrét anyagi támogatás formájában segítséget fog nyújtani - ígérte Gyurcsány. Bejelentette, hogy 2008 végére felépül a párt új országos központja, és idén őszig a most létrehozott alapérték-bizottság is vitára bocsátja a párt politikai alapprogramját.

Az MSZP új elnöke kitért arra is, hogy nem feledkeztek meg arról: az ország történetében "százezreket sértettek, aláztak meg, vagy haltak meg elfogadhatatlanul és megbocsáthatatlanul származásuk, szabadságszeretetük és demokratikus meggyőződésük miatt".

Fotó: Szabó Pál

Gyurcsány arról beszélt: nincs olyan eszme, amely szóval vagy tettel megalázhat, elpusztíthat másokat, ezért azt kérte a küldöttektől, hogy egy perces néma felállással tisztelegjenek a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Európának szociáldemokrácia kell

A kongresszus vasárnapi ülésnapján részt vett Alfred Gusenbauer osztrák kancellár és Boris Tadic szerb köztársasági elnök is, akikhez szólva Gyurcsány azt mondta, mindhárom ország Európában keresi a helyét, és reményét fejezte ki, hogy ez Szerbiának is sikerülni fog. Az osztrák nagykoalícióra utalva megjegyezte: nagykoalíciót ma Magyarországon nem tudnának létrehozni, de szerinte ennek nem a szocialisták az okai.

Gusenbauer arról beszélt, hogy Európában bebizonyosodott, a "hideg és merev neoliberalizmus" nem felel meg az emberek elvárásaink. Újra feltámadt az igény a szociális igazságosság iránt, de ezt már nem lehet a 70-es, 80-as években megszokott módszerekkel biztosítani. Az új baloldali politika alapja a kancellár szerint a gazdasági versenyképesség, ehhez pedig az oktatásba, a képzésbe és a tudományba kell befektetni.

A kancellár szerint Európában nincs alternatívája a szociáldemokráciának, mert a másik lehetőség az, hogy az államok visszalépnek a nacionalizmus elzárkózásába. Gusenbauer azt mondta, a konzervatívok költségtényezőként tekintenek az emberre, el akarják venni a jogokat, hogy mindenki intézze maga a sorsát. Ezzel szemben a szociáldemokraták elutasítják a "neoliberális egoizmust".

Boris Tadic saját pártját, a Demokratákat is a szociáldemokratákhoz sorolta, és arról beszélt, hogy a magyar kormányéhoz hasonló reformok állnak előttük: stabil gazdaságot és társadalmi igazságosságot kell teremteniük. Tadic kitért arra, hogy tárgyalásokkal és nem háborús eszközökkel akarnak megállapodni Koszovó jövőjéről, mert ezzel lehet hozzájárulni a Balkán stabilitásához.

Finom kritikák

A kongresszus vasárnap folytatta a politikai vitát, amelyben a felszólalók kiálltak Gyurcsány politikája és a reformok mellett, de néhány ponton vitába szálltak a frissen megválasztott pártelnökkel. Lendvai Ildikó frakcióvezető szóvá tette Gyurcsány szombati kijelentését, amely szerint az MSZP-nek világossá kell tennie viszonyát a pártállami időkkel. Lendvai szerint a pártban sokan sokféleképpen gondolkoznak a Kádár-korszakról, ezért nem biztos, hogy annak értékelése lenne a legfontosabb feladat.

Fotó: Szabó Pál

A küldöttek közt helyet foglaló Orosz István történészprofesszor az [origo] tudósítójának azt mondta, hogy egyetért ugyan Gyurcsány Kádár-rendszerrel kapcsolatos kijelentéseivel, de abban már nem biztos, hogy ezt a tisztújító kongresszuson kellett felvetni, mert szerinte is sokan vannak a pártban és a szimpatizánsok közt, akik másként vélekednek.

Lendvai Ildikó ugyanakkor meg is védte Gyurcsányt. Azt mondta, a modernizáció nem a miniszterelnök magánszáma - "Nem Dugovics Tituszként ugrott le a várfalról, magával rántva a párt népszerűségét" - hanem a párt saját vállalása. A frakcióvezető külön kitért a párton belül ellenvéleményt képviselő Szili Katalin házelnökre, aki Lendvai szerint másfajta, inkább latin-amerikai országokra jellemző baloldaliságot képvisel.

A vitában felszólalók közül többen is azt mondták, támogatják ugyan a kormány politikáját, de több beleszólást szeretnének a döntéshozatalba. Veress József Békés megyei elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy elismerik az alapvető változások szükségességét, de azt szeretnék, ha időben eljutnának hozzájuk az információk, és fenntartják a "morgáshoz való jogot" is.