Fotózással vágnak vissza a taperolóknak

Visszavágásra bátorítják amerikai blogok tucatjai azokat, akiket utcai zaklatás ért. Beszólogatók, mutogatósok és fogdosók fényképeit teszik közzé ezeken a honlapokon, amelyeket nem szégyenfalnak, inkább figyelemfelkeltésnek szánnak. Az adatvédelmi biztos nem pártolná, hogy ilyen blog induljon Magyarországon is, pedig a nőket védő civil szervezet munkatársa szerint itthon is elkelnének alternatív eszközök a biztonság növelésére.

"12 éves voltam, mikor először ilyesmi történt velem. A Margitszigeten sétáltam. Szembejött egy huszonéves férfi, odasétált hozzám, és szó nélkül megfogta a mellem, majd továbbment. Döbbenetes volt. Azóta is fordult elő hasonló eset, de gyerekként még nem tudja az ember hova tenni az ilyesmit" - idézte fel a vele történteket az [origo] kérésére egy ma már egyetemista lány. Az, hogy ilyen fiatalokot is ér utcai zaklatás, egyáltalán nem ritka - állítja Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület munkatársa.

A női jogvédő szerint amikor a gyerek elmeséli, mi történt vele, a környezete általában arra szocializálja, hogy a legjobb reakció, ha meghúzza magát, nem csinál semmit, és elfogadja, hogy ez az élet velejárója. Magyarországra a HollaBack-mozgalom sem ért el egyelőre, pedig a NANE munkatársa szerint érdemes lenne ilyen blogot indítani. Wirth a legjobb módszernek ugyanis a zaklató leleplezését tartja. "Azt kell mondani például jó hangosan, hogy 'azonnal vegye le a kezét a mellemről, uram!'. Nyilvánosan, hangosan közölni kell vele, hogy nem fogadható el, amit csinál" - tanácsolta. Szerinte az ilyesmi még a zaklató számára is hasznos lehet, mert visszatarthatja attól, hogy később súlyosabb cselekményeket kövessen el.

Péterfalvi Attila, az adatvédelmi biztos viszont egyáltalán nem találja jó ötletnek, hogy - mint mondta - "szégyenhonlapokat üzemeltessenek". Az ombudsman szerint erkölcsileg kifogásolhatóak az ilyen blogok, ráadásul nehéz eldönteni, hogy valaki szándékosan fogdos másokat, vagy csak "zsúfolt a busz". "Nem szerencsés, ha egymást jelentgetjük" - fogalmazott Péterfalvi. Az adatvédelmi biztos ugyanakkor a zaklató lefényképezését önmagában hasznosnak látja, mivel a fotó jól jöhet a bizonyítási eljárás során, ha a zaklatás olyan súlyú, hogy már bűncselekménynek számít. Az ombudsman azt javasolja: ilyenkor feljelentést kell tenni.

A NANE munkatársa szerint viszont a feljelentéssel nem lehet sokra menni, hiszen általában nem bizonyítható, hogy pontosan mi történt. A zaklatással az esélyegyenlőségről szóló törvény foglalkozik, kimondja, hogy az egyenlő bánásmód megsértésének minősül. A zaklató ellen polgári peres eljárást is lehet indítani emberi méltóság megsértése miatt. A büntető törvénykönyv alapján pedig a becsületsértést tettlegességgel is meg lehet valósítani, Wirth szerint ez történik akkor, ha valakinek megfogják a buszon a mellét. A jogvédő azonban azt mondta: ezek a jogszabályok a gyakorlatban alkalmazhatatlanok.

Wirth bízik abban, hogy a magyarországi adatvédelmi hozzáállás a jövőben közelíteni fog az amerikaihoz, amely szintén szigorú, de kevésbé "védi az elkövetők jogait". Szerinte pusztán mennyiségi kérdés, hogy itthon is elindulhasson egy Holla Back-blog. "Ha eléri a kritikus tömeget a felszólaló nők száma, akkor annyi embert már nem lehet rágalmazásért beperelni. Van erre esély, úgy látom, hogy a nők egyre inkább szeretnék a kezükbe venni a saját biztonságukról való rendelkezés jogát" - mondta a NANE munkatársa.

Janecskó Kata