A keménykedés se segít a habzó Rábán

A három, Rábát szennyező bőrgyár közül csak egynek tudja visszavonatni az engedélyét Magyarország, miután a folyó habzása a május elsejei határidővel sem szűnt meg. A nemzetközi jogász szerint a jogi utak nagyon hosszadalmasak, ezért jobb lenne diplomáciai úton megegyezni. Az osztrák fél egyelőre hallgat.

Várhatóan visszavonják a jennesdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez adott hozzájárulást az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottság következő, május 8-10-i ülésén, miután ezt Persányi Miklós leköszönő környezetvédelmi miniszter levélben kérte a testülettől - mondta az [origo] érdeklődésére Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szóvivője.

Persányi Miklós még decemberben jelentette be, hogy ha nem történik változás 2007. május 1-ig, Magyarország visszavonja a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez 1997-ben adott hozzájárulást. Azért csak ezt az egyet, mert a másik két bőrgyár korábban épült, és akkor még nem kérték ki Magyarország véleményét. Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium többször ígéretet tett a probléma megoldására, de a folyó május 1-jén is habzott.

A Rába folyó vize a szentgotthárdi duzzasztó alatt már 2002 óta rendszeresen habzik. A habzás a folyó osztrák szakaszán is észlelhető, így biztos, hogy a szennyezés onnan származik. A szakértői vélemények szerint a habot a folyó mentén lévő három bőrgyár okozza, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engednek a vízbe. Erre az anyagra nézve sem az osztrák, sem az uniós szabályozások nem szabnak meg határértéket, így a gyárak szennyvíztisztítóiban nincs olyan technológia, amely kiszűrné.

Bruhács János, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a nemzetközi vízjog szakértője szerint Magyarországnak sokféle jogi lehetősége van, hogy fellépjen az osztrák szennyezés ellen, de ezek egyike sem kecsegtet gyors megoldással. A professzor szerint először mindenképpen meg kell kísérelni a határvízi bizottságban rendezni a vitás, ha pedig ez nem sikerül, Magyarország az Európai Bírósághoz és a Bizottsághoz is fordulhat.

További lehetőség - mondta Bruhács, hogy akár a kormány, akár magánszemélyek osztrák bíróságon, polgári perben támadják meg a szennyezőt, de ebben az esetben is - akárcsak az európai fórumokon - azt kell bizonyítani, hogy a felperest kár érte, ami miatt az eljárás nagyon nehéz és lassú lehet. A professzor szerint ezért inkább diplomáciai megoldást kell keresni a vitára.

Az [origo] megkereste a stájerországi és a burgenlandi tartományi kormányzatot, illetve a háromból két bőrgyárat működtető Boxmark Leather GmbH-t is, de mostanáig nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy mit kívánnak tenni a szennyezés ellen. A bőrgyár képviselője korábban azt mondta, ők nem felelősek, hiszen minden előírást betartanak, és náluk nem is észlelhető a habzás.

Kovács Áron