Izzasztják a gyerekeket az iskola jó híréért

Hetek óta korábbi tesztek kitöltésével izzasztják a diákokat több általános iskolában, hogy az iskola jól szerepeljen a szerdai országos teszten. A felmérés eredményétől függ ugyanis az iskolák megítélése, és a tanárok attól tartanak, hogy még az iskolabezárásoknál is figyelembe veszik a fenntartók az eredményeket. A tesztek összeállítói szerint nem érdemes a korábbi tesztek töltögetésével terhelni a diákokat.

"Annyit biztosan tudok, hogy a nagylányom stresszel" - mondta egy nyolcadik osztályos diák édesanyja az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy mit tud a szerdai országos kompetencia-felmérésről, amivel a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos diákok tudását tesztelik. "Hiába mondjuk neki, hogy most az iskola vizsgázik, nem ő, de ezt még nem fogja fel" - tette hozzá az anyuka. Egy hatodikos lány is arról beszélt, tudja, hogy a felmérés nem osztályzatra megy, mégis tart tőle.

A budai általános iskola előtt kedden megkérdezett szülők közül nem mindenki hallott a tesztről, az érintett diákok viszont mind tudták, hogy szerdán lesz a felmérés napja. "Sokat készültünk, fénymásolt lapokat töltöttünk ki" - mondta egy negyedikes kisfiú, akivel valószínűleg - sok társához hasonlóan - a korábbi évek tesztlapjait töltették ki. A gyerekek közül szinte mindannyian aggódva beszéltek arról, hogy a teszt hosszú lesz - szünetekkel együtt, összesen 4 órás -, a feladatok pedig nagyon hosszú időszak tananyagát ölelik fel. "Minden benne lesz, nem is lehet rá készülni" - mondta egy nyolcadikos fiú.

Benzinköltséget is kell számolni

A 2001-ben bevezetett, úgynevezett központi kompetencia felméréssel nem egyszerűen azt ellenőrzik, hogy a diákok elsajátították-e a tananyagot, hanem hogy a magyar és matematika órán tanultakat mennyire tudják alkalmazni az életben. A hatodikosok tavalyi tesztsorában szerepelt például egy olyan feladat, hogy mellékelt térkép és fotó alapján állapítsák meg, a képen szereplő Néprajzi Múzeumot melyik utcának, melyik pontjáról fényképezték le. Ezen kívül, kellett a diákoknak benzinköltséget számolniuk, valamint egy csatolt felmérés alapján megmondani, hogy hány embernek a kedvence a csoki fagyi. A szövegértéses feladatok között pedig, többek között a cipővásárláskor kapott tájékoztatót kellett értelmezniük a hatodikosoknak.

A felmérés eredménye a diákok tanulmányi átlagába nem számít bele, a célja elsősorban az, hogy az iskolák - és fenntartóik - képet kapjanak arról, hogy az adott intézményben mennyire hatékony a tanítás. "Az iskola renoméja függ tőle" - mondta az V. kerületi Hild József Általános Iskola munkatársa. "Igyekszünk úgy beállítani a dolgot, hogy a diákok komolyan vegyék. Nekik nem számít az eredmény, az iskoláról, a pedagógusról viszont képet ad" - mondta a belvárosi iskola munkatársa.

Sok múlik rajta

A tanárok ezért igyekeznek minél jobb eredményt kisajtolni a diákokból, van olyan iskola, ahol már a szülők rosszallását is kiváltotta, hogy a gyerekek 3 hete szinte mást se csinálnak, mint korábbi évek tesztjeit töltik ki. Az egyik iskola tanári karában olyan információ is elterjedt, hogy akad olyan iskolavezető is, aki azt kérte, hogy a gyenge tanulók a teszt napján inkább maradjanak otthon. Azt nem tudtuk leellenőrizni, hogy ez valóban így van-e, de azt több iskolavezető is megerősítette az [origo]-nak, hogy számukra sok múlik a teszt eredményén.

"Kevés a gyerek és megszorítások vannak" - mondta a Vajda Péter Általános Iskola igazgatója azzal kapcsolatban, hogy miért erősödött a verseny az iskolák között. Szontagh Pál emellett megemlítette, hogy akkor is figyelembe veheti a fenntartó a felmérés eredményét, amikor egy intézmény megszüntetéséről kell döntenie. Szerinte, ha nem is a konkrét eredmény a sorsdöntő, de sokat nyomhat a latba egy iskola megítélésénél, hogy ezen a teszten hogyan teljesített.

Az eredményeket eddig nem volt kötelező közzétenni, általában csak azok az iskolák tették fel honlapjukra, amelyek büszkélkedni akartak vele, de a 2008-ban kezdődő tanévtől ez mindegyik intézmény számára kötelező lesz. Az iskolák és fenntartók a teszt megírása után körülbelül 8 hónappal kapják meg az eredményeket. Az értékelésben szerepel, hogy a diákok hogyan teljesítettek az országos átlaghoz képest, hány iskola teljesítménye hasonló, jobb, illetve rosszabb.

Nem segítenek a korábbi tesztek

Az eddigi években nem voltak jelentős eltérések, még nem lehet trendekről beszélni - mondta az [origo]-nak a tesztek összeállítását végző SuliNova Kht. munkatársa, Balázsi Ildikó. Általában jellemző, hogy a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a városokban jobb eredmények születnek, mint a községekben, falvakban, és a lányok inkább a szövegértés, a fiúk pedig inkább a matekteszteken érnek el jobb eredményeket. 2006-ban a 6. évfolyamon matematikából - a 2004-eshez képest - rosszabb átlagos eredmény született, a szövegértési teszt esetében viszont évről évre kis javulás mutatkozik.

A tanárok nem kapnak arra vonatkozó utasítást, hogy év közben vagy a teszt előtti hajrában hogyan készítsék fel a diákokat, ugyanakkor a SuliNova Kht. munkatársa szerint nem érdemes hetekig a korábbi teszteket töltögetni, attól ugyanis általában nem születik jobb eredmény. Ezek nem olyan típusú feladatok, amelyeknél számítani a korábbi tesztek gyakorolgatása, talán egyedül azt érik el vele, hogy a gyerekek jobban be tudják osztani az időt, megismerik a feladattípusokat - mondta Balázsi Ildikó.