Házakat melegít a földbe fúrt hűtőszekrény

Hatvanhat szűk kutat fúrtak egy erzsébetvárosi telken. Egy sokszintes épületet fűtenek majd az innen nyert meleggel, de a föld hője melegíti majd a vizet is. A környezetvédők álma, mások szerint úri huncutság a csak megújuló energiaforrásokat használó ház, pedig valahol Németországban már létezik ilyen. Egy környezetkímélő épület teteje zöld, a verandát napkollektor fedi, a vécéöblítés esővízzel működik. Nem biztos viszont, hogy a tulajdonos megéri, amíg a sokmilliós rendszer behozza az árát, de az örökösök jól járhatnak.

Fogyóban vannak a Föld energiakészletei, de számos olyan közeg létezik, ahonnan lehetne enrgiát nyerni, mégis csak keveseknek, Magyarországon pedig szinte senkinek sem jut eszébe. Nem csak a Napból, hanem a földből is lehet hőt kitermelni - ez a ritkán alkalmazott technika a hőszivattyús rendszer. A budapesti zsidó negyedben épülő Eszter-házat hőszivattyúk fűtik majd, az egyik kivitelező cégtől megtudtuk: nemrégen készültek el a rendszer felépítésével.

A hőszivattyú leegyszerűsítve úgy működik, hogy lefúrnak 60-100 méter mélyre, ott 10-13 fokos a föld és a talajvíz hőmérséklete. A hőt kinyerik, és némi elektromos energia hozzáadásával egész épületeket fűtenek télen, hűtenek nyáron, de a vízmelegítés is megoldható így. A szerkezet működési elvét több mint kétszáz éve kitalálták, ezen az elven működnek a hűtőszekrények is, az viszont csak keveseknek jut eszébe, hogy egész épületeket fűtsenek ezzel a technológiával - ez csak úgy lehetséges, hogy az épülő házakat eleve hőszivattyús fűtésűre tervezik.

Bár Magyarországon több cég árul és szerel be hőszivattyúkat, a Budapesti Bányakapitányság illetékese szerint a fővárosban alig száz épületben működik hőszivattyús rendszer. Több millió forintba kerül ugyanis a kiépítése, és bár a fűtésszámla töredékére csökken, a tulajdonosnak el kell gondolkodnia azon, "él-e olyan hosszú ideig, hogy bejöjjön az ára" - tudtuk meg egy kivitelezőtől. A hőszivattyús házak tulajdonosainak internetes fórumain is akad, aki azt mondja: a hőszivattyú csak úri huncutság.

A tökéletes házban nincs fűtésszámla

A hőszivattyú mellett sok más módszer is létezik, mellyel földből, vízből, a Napból vagy levegőből nyerhet energiát egy háztartás. Németországban és Ausztriában - kísérleti jelleggel - már működik a csodaház, amely csak megújuló energiát használ - tudtuk meg Kazai Zsolttól, az Energia Klub szakértőjétől.

A Független Ökológiai Központ (FÖK) egyik szakanyaga segítségével - melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítettek - megpróbáltuk összeírni, mi minden lehet egy ilyen házban.

A teteje biztosan zöldtető, vagyis növények borítják. Ez a megoldás javítja a városi klímát, megköti a port, és mivel a növények nedvességet tárolnak, párologtatnak, a tető nem tud úgy felmelegedni, mint a beton. A zöldtető jót tesz a csatornarendszernek, és a fagykárokat is enyhíti. Igaz, földet kell hordani a tetőre, amelyet a víz ellen biztonságosan szigetelni kell. A javítása és a kialakítása pedig jóval bonyolultabb és drágább, mint egy betonfelületé.

A tökéletes házat tökéletesen is kell szigetelni. A legjobb nyílászárókra, szigetelőanyagokra van szükség nem csak a falaknál, hanem a pince felől is. Többrétegű ablaküveget és spciális árnyékolási technikákat is lehet alkalmazni. Léteznek már újrahasznosítható építési anyagok. A vízhasználat minél nagyobb részét összegyűjtött esővízből lehet fedezni, az energiatakarékosság miatt meg kell oldani, hogy a szennyvizet minél közelebb tisztítsák, és a hulladékot szelektíven kell gyűjteni.

A háztartásokban felhasznált energia jelentős része a fűtésre megy el. A villamosenergiát és a meleget azonban saját magának is megtermelheti a környezettudatos lakó. Hőtermelésre használhat például biomasszát. A FÖK tanulmánya szerint ezt használja fel a családi házakhoz készült faelgázosító kazán. A szerkezet jelentős energiát takarít meg, viszont 850 ezer forintba kerül egy négyszemélyes családi házzal számolva.

A napenergia ideális melegvíztermelő rendszerekhez, leginkább az olyan házaknál, amelyeknek dél felé néző tetőfelülete van. A fűtésre is rá lehet segíteni vele, ha nagyon jól van szigetelve az épület. Ha egy négyfős család napenergiából szeretne hozzájutni a melegvíz hatvan százalékához, akkor - a FÖK számításai szerint - minimum 750 ezret kell a berendezésekre költenie. A tökéletes ház elektromos áramot is termelne a Nap erejéből, ennek azonban 1 800 000 a beruházási költsége - az adatokból nem derül ki, ennyi pénzből mekkora épület energiaellátása oldható meg.

Azért hasznos a geotermikus energia felhasználása hőszivattyúval, mert teljesen kiváltja a gázfűtést, és bár használ elektromos áramot a szerkezet, sokat meg is lehet vele spórolni. A csodaházban biztosan lenne hőszivattyús rendszer, a beruházás viszont a FÖK szerint 4 600 000 forintra rúg (12 kW-os teljesítményű rendszerről van szó).

"Nagyon rosszul" hőszigetelt

A fűtési energiafelhasználás a hazai szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékát teszik ki. 2004-ben Magyarországon több mint négymillió lakás volt, ezek 48 százaléka a nagyon rossz hőszigetelésű kategóriába tartozik, a rosszul hőszigetelt lakások aránya pedig további 35 százalék. E két kategóriába tartozó lakások adják Magyarország fűtési energiafogyasztásának háromnegyedét. A FÖK által használt 2004-es táblázat szerint a "jelenlegi szabványnak megfelelően" hőszigetelt lakások aránya elenyésző.

A rossz hőszigetelés mellett itthon még alig használnak megújuló energiaforrásokat az épületekhez, amelyekkel pedig szinte függetlenedni lehetne a hálózattól. Kazai Zsolt szerint az állam nem sok eszközzel támogatja a megújuló energia használatát, és ez is csak változó eredményeket hoz.

A gazdasági tárca Nemzeti Energiatakarékossági Programja minden évben változik - mondta Kazai. Idén a háztartások 15 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha alternatív energiaforrásokat építenek be a fogyasztásukba, 2005-ben viszont egyáltalán nem adtak ilyesmire pénzt. Tavaly 30 százalékos volt ugyan a támogatás, de alacsony keretösszeggel, így az 11 nap alatt elfogyott. Idén magasabb a keret, de a 15 százalékos támogatás nem túl sok, így alig fogy a keretösszeg - magyarázta az Energia Klub szakértője. Kedvezményes hitelt is igényelhet mellé az építkező, de ez sem teszi népszerűvé a programot - tette hozzá.

Statisztikák nincsenek arról, a magyarok mekkora része használ megújuló energiaforrásokat otthonában, vagy mennyien élnek passzív házban. Az 1999-ben kitűzött cél szerint a kormány 2010-re húszezer magyar napkollektoros tetőig akart eljutni, 2006-ig viszont csak 450 családi ház kapott ilyesmire támogatást - sorolta az adatokat Kazai. A GKM adatai szerint Magyarországon körülbelül 50 ezer négyzetméternyi napkollektor van - ugyanez a szám Ausztriában: 3 millió négyzetméter.