Megnyílt az Északnyugati-átjáró
A globális klímaváltozást tekintve szimbolikus jelentőségű esemény következett be a nyár derekán: az olvadás nyomán jégmentessé vált a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc, a legendás Északnyugati-átjáró. Nyáron megdőlt az abszolút hőségrekord Magyarországon és a klímaváltozás jelentősége olyan nagy lett, hogy még a Nobel-békedíjat is ezért ítélték oda. Sok egyebet is hozott a megállíthatatlannak tűnő klímaváltozás az elmúlt 150 év második legmelegebb évében.
A magyar gazdaság a recesszió közelébe került. Az első negyedév 2,7 százalékos GDP-bővülése sem volt éppen szívderítő összehasonlítva a magasabb szintről 6,4 százalékos növekedést produkáló csehekkel, de az igazi hidegzuhany a harmadik negyedév 0,9 százalékos növekedése. Az euró bevezetése szempontjából is a mezőny végén tanyázunk. A pénzromlás üteme magasabb lesz, ezt a kabinet 7,9 százalékra módosította - ami a legmagasabb az unióban. A GDP-arányos államháztartási hiány ugyan 0,2 százalékkal alacsonyabb a tervnél, de ez is fényévekre van az eurót 2009-ben vezetni tervező Szlovákia vagy Csehország hiányszámától. Bizonytalan, hogy mitől emelkedhet a GDP-növekedés ismét a kormány által várt 4-5 százalék közötti sávba. A magyar adósságok egyre rosszabb besorolásokat, illetve kilátásokat kapnak. A magyar gazdaságot már az EU-hoz később csatlakozó balkáni országok is megelőzik, a velünk együtt belépő, s az eurót idén bevezető Szlovéniát pedig már nem is látjuk.
Miénk a zöldhatár - beléptünk a schengeni övezetbe
December 21-én 0 órától nincsen többé határellenőrzés Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé, Magyarország is csatlakozott a schengeni övezethez. Nem csak a határátkelők jelentős részét bontják le, de ezentúl a zöldhatár is szabad, azaz ott és úgy mehetünk át a szomszédos, szintén schengen-tag országokba, ahol és ahogyan kedvünk tartja. Érzelgősebben szólva: Magyarország a szabad Európa teljesjogú tagja lett. A nyitást megelőző napok távolságtartása után pedig az is kiderült, hogy az osztrákok tényleg sógorszámba mennek: az új schenge-tagok közül mindket bírnak a legjobban.
A főváros után legfontosabb turisztikai termékünknek számító Balaton az elmúlt néhány évben komoly hátrányba került. Ennek az "Adria olcsóbb a Balatonnál" tévhit, a gyenge szolgáltatások és a szezonalitás miatti korlátozottság volt az oka. Idén viszont a tó és környéke az elmúlt évek legjobb szezonját zárta. A három nyári hónap alatt most emelkedett először 430 ezer fölé a belföldi vendégek száma, a külföldi és belföldi vendégek száma pedig együttesen 6,3 százalékkal nőtt. Hozzájárultak ehhez a kedvező időjárás, a Balaton javuló megítélése és a gyorsuló idegenforgalmi fejlesztések, szállodaépítkezések. Megmozdult a balatoni ingatlanpiac is, amit az árak még kevésbé, de a kereslet annál inkább jelez. Még mindig rengeteg az eladó ingatlan (elsősorban a vízparti nyaralók és az alacsonyabb értékű telkek kategóriájában), de az évi keresletnövekedést 30 százalék körülire becsülték a szakemberek. Ráadásul idén több jelentős fesztivált is kifejezetten a Balatonra szerveztek.
Idén tendenciává vált, hogy a képzett fiatalok külföldön próbálnak elhelyezkedni. Ennek oka lehet, hogy az uniós foglalkoztatási piac - bár egyes országok korlátozzák - könnyen elcsábítja jobb fizetési- és karrierígéreteivel a munkaerőt. Pontos adat a külföldön elhelyezkedőkről ugyan nincs, de a becslések szerint több mint 100 ezer 30 éven aluli fiatal próbálkozik külföldön. Hosszabb távon - ha nem lesz változás - hiány alakulhat ki a képzett fiatal munkaerőben.
Januártól tilos lesz cigizni a belvárosi játszótereken, Szekszárdon pedig azt tervezik, hogy minden közterületről kitiltják a füstölőket. Kiszorult a cigi a brit kocsmákból és munkahelyekről, de üldözőbe vették a füstölgőket Hongkongban és Franciaország is. Sőt, a világ legkeményebben dohányzó nemzetének számító Kína is szigorításról döntött: 2009-ben megjelennek az elrettentő képek és feliratok a kínai cigisdobozokon is. Az EU is tovább keménykedne: ha átmegy az unió által erőltetett terv, akkor az éttermekben, kocsmákban sem lehet majd cigizni.
Így zajlott a zeneipar "forradalma" 2007-ben
2007-ben egy sor csapást voltak kénytelenek elszenvedni a zenepiacot uraló hagyományos lemezkiadók. A csapások súlyáról megoszlanak a vélemények, de tény, hogy idén a bevált struktúrát teljes figyelmen kívül hagyva jelentetett meg lemezt a Radiohead, egy hetilaphoz csapta a lemezét Prince, kiadó helyett koncertügynökséghez szerződött Madonna, és még sorolhatnánk.
Éveken át keringett a pletyka, hogy az Apple a számítógépek után a mobiltelefonok felé kacsintgat. Mégis, mikor januárban a cég bejelentette az iPhone-t, mindenkinek leesett az álla. A Sir Jonathan Ive designcsapatnak sikerült az összes koncepciót meghaladóan meglepőt alkotnia: a telefonon mindösszesen egy gomb és egy hatalmas érintőképernyő található. Megjelenésétől kezdve a legvágyottabb, legszexibb készülék a piacon, noha tucatnyi fejlettebb - és gyorsabb - adatátvitelt kínáló modellel verseng. Lelkes hackerek az amerikai premiert követően rövid időn belül feltörték, így a készülék szürkepiaci importból hamar beszerezhetővé vált Európában. Jelenleg hivatalosan csak webes alkalmazásokat lehet elérni a készülékről extra szolgáltatásként, de az Apple ígérete szerint februártól bárki fejleszthet majd a kütyüre. Hazai megjelenésének ideje nem ismert, csupán annyit tudni róla, hogy a régióban a T-Mobile forgalmazza majd.
Szabó bácsi helyett minden nagyon zene
2007 nyarán teljesen új Petőfi rádiót kaptunk: az új szlogen a "Nagyon zene" lett, ezzel párhuzamosan eltűnt a Szabó család, a Kabarécsütörtök, a Körkapcsolás és valamennyi évtizedek óta létező műsor. Az új Petőfi a kereskedelmi rádiókétól eltérő zenei kínálattal próbálkozik - hasonló modell egyes országokban bejött, nálunk viszont az ORTT nem nézi jó szemmel ezt a fajta közszolgálatiságot, és sok egyéb támadás is éri a Petőfit. Lássuk, hogyan történt mindez.
Facebook: közösségi játszótér a neten
Az idei év közösségi hálózata a Facebook. Fejlesztők ezrei alkottak apró játékokat, kvízeket és más, a felhasználók szórakozását és szocializációját szolgáló webes alkalmazásokat a rendszerhez. Az élet az ismerősök összegyűjtése után indul a Facebookon: ezt a feladatot a rendszer a kontaktlisták egyszerű beolvasásával intézi. Alkalmazások állnak rendelkezésre a filmes és könyvbéli ízlés összehasonlítására, beépített közösségi naptár hívja fel a figyelmet a közeljövőben rendezett partikra, és persze külső alkalmazások - például a Twitter közösségi üzenőfal vagy a Skype nettelefon - is beköthetőek a profilunk alá. A Facebook jó játék, de kicsit bosszantó: történnek a dolgok, hosszú órákat, napokat lehet elszórakozni, bár a számtalan alkalmazás használatára buzdító, folyamatosan érkező meghívókból túl sok van.
Amerikai otthonokból indult a hitelválság
Zilált évet hagy maga mögött a dollár, a subprime krízis augusztus elejétől november közepéig tartó töretlen gyengülési folyamat indított be, aminek mélypontja az 1,4866-os euro/dollár jegyzés is. Egyes olajtermelő országok - közöttük Oroszország - fontolóra vették, hogy elköszönnek a dollártól. A kölcsönök igénylői a gazdasági gondok miatt szigorodó feltételek között egyre kevésbé tudták fizetni törlesztőrészleteiket. Az így kialakuló tőkehiány a kamatok további emelkedését okozta, ami újabb ügyfeleket tett fizetésképtelenné, és világszerte a kölcsönök drágulásához vezetett. Az első komoly áldozat a világ legnagyobb pénzügyi csoportjának számító Citigroup volt, profitja a harmadik negyedben 57 százalékkal csökkent. A Merrill Lynch befektetőház évszázados történetének legnagyobb veszteségét könyvelte el, de bukott a Morgan Stanley és az OTP is.