Másodfokon bűnösnek találták Princz Gábort

Hanyag kezelésben bűnösnek mondta ki a bíróság másodfokon Princz Gábort, a Postabank egykori vezetőjét, és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. Három másik vádlottra is hasonló büntetést szabtak ki. Korábban elsőfokon a bíróság  Princz Gábort és társait felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásban, amelyet többen az évszázad bűntényének tartanak. Az elítéltek fellebbeznek az új döntés ellen.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 2006-os döntését. Princz Gábort bűnösnek mondta ki hanyag kezelésben és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. A hét vádlott közül további hármat találtak még bűnösnek hanyag kezelés vétségében, őket fejenként másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, de fellebbezést nyújtott be a négy vádlott is. A Postabank-ügyben eredetileg összesen 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás.

A Princzcel együtt elítélt három vádlott igazgatósági tag volt a Postabanknál. Két másik vádlott esetében a bíró nem változtatott a korábbi felmentő ítéleten, ezért ők - immár jogerősen - nem kaptak büntetést. Egy vádlott pedig időközben elhunyt. Az eljárási költségekből a vádlottaknak kétmillió forintot kell kifizetnie, a többit az állam viseli.

Az ügyészeket kritizálta a bíró

A bíró az indoklásban elmondta: az bizonyos, hogy a vádlottak nem akarták szándékosan csődbe vinni a Postabankot. Rádaásul a Postabank vagyonvesztése, amelyet a bíróság 17 milliárd forintban állapított meg, az indoklás szerint jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be. Ezért csak arról kellett dönteni, elkövettek-e valamilyen gondatlanságot.

Az ügyészség a példátlanul hosszú, tizenegy évig húzódó eljárásban főként arra építette a vádat, hogy Princz és társai hibás üzletpolitikát folytattak, és ez okozta a bank óriási vagyonvesztését. A hibás üzletpolitikát ugyanakkor - a bíró szerint - büntetőjogilag nem lehet értékelni. A keresekedelmi életben ugyanis még nem találtak ki olyan módszert, amely biztosan nyereséget jelent, ezért az "üzletpolitika mint olyan a vádlottak terhére nem róható" - hangzott az ítélet indoklása. A bíró azt mondta, hogy az ügyészségnek büntetőjogászi szemmel kellett volna közelíteni az ügyhöz és nem közgazdasági módszerekkel.

Felmerült az állam felelőssége is

A korábbi ítélet is felvetette ugyanakkor, hogy a hanyag kezelés vétsége, vagyis a gondatlanság fennállhat. Bár ennek indoklása akkor elmaradt, a másodfokú eljárás ebben találta bűnösnek a négy vádlottat. A vezetők - akiknek felelőssége a pénzintézeti törvény alapján vetődött fel - abban hibáztak, hogy a törvények által előírt nyolc százalékos, úgynevezett tőkemegfelelési mutatót éveken át nem teljeseítették, ennek ellenére működtették a Postabankot.

Ebben ugyanakkor "a vádlottak padján nem ülők" is hibásak az indoklás szerint - a bíró felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonosok, kötük az állam felelősségét is. Az indoklás szerint lényegében azért, mert a tulajdonosok sokáig nem akarták emelni a Postabank tőkéjét, ugyanakkor az osztalék kifizetéséhez ragaszkodtak, ezért a bank vezetősége - köztük Princz és társai - valós eszközök helyett jogi manipulációkkal igyekeztek elérni a megfelelő mutatót.

A bíró hanyag kezelés miatt akár hároméves börtönbüntetést is kiszabhatott volna. Az enyhébb pénzbüntetés mellett azért döntött, mert a bank vagyonának elveszéséért nem csak a vádlottak felelősek, ráadásul szerinte nem az ő hibájuk, hogy 11 évig húzódott az eljárás. A pénzbüntetések közül ugyanakkor a lehetséges legmagasabb összeget szabta ki az ítélőtábla Princz Gáborra. Ezt részben az óriási - 17 milliárdos - vagyonvesztés indokolja, valamint az, hogy annak idején Princz és társai is évente több tizmilliót kerestek, így anyagi helyzetük elbírja a nagyobb pénzbüntetést.

Princz Gábor is jelen volt az ítélethirdetésen, de nem nyilatkozott. Ügyvédje, Bárándy Péter azt mondta, nem fogadják el az ítéletet, mert szerintük a bíróság nem indokolta meg eléggé megalapozottan, hogy valóban gondatlanság történt-e a vádlottak részéről. Bárándy szerint a vádlottak magatartása ráadásul nem függ össze a bank vagyonvesztésével.

Egyszer már felmentették őket

Az ügyben korábban a Fővárosi Bíróság felmentette a vádlottakat. A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert szerintük a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.

A Princz Gábor nevével és a Postabankkal kapcsolatba hozható ügyek nyomozása öt évig tartott, a per 2004 őszén kezdődött. Princz és társai a per során mindvégig ártatlanságukat hangoztatták. Az egykori bankelnök az utolsó szó jogán azt is kijelentette: a vádakkal ellentétben ő és vezetőtársai megsokszorozták a Postabank értékét.