Másodfokon bűnösnek találták Princz Gábort

Hanyag kezelésben bűnösnek mondta ki a bíróság másodfokon Princz Gábort, a Postabank egykori vezetőjét, és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. Három másik vádlottra is hasonló büntetést szabtak ki. Korábban elsőfokon a bíróság  Princz Gábort és társait felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásban, amelyet többen az évszázad bűntényének tartanak. Az elítéltek fellebbeznek az új döntés ellen.

A Postabank-ügyet többen az évszázad bűnügyének tartották. Annak idején a Horn-kormány vezető politikusai, valamint neves közéleti személyiségek is belekeveredtek, de vizsgálták még az Orbán-kormány felelősségét is. Az ügy bonyolultságát jól jellemzi, hogy a 2004 októberében tartott első tárgyalást egyből elnapolták, mert Princz ügyvédje nem tudta időre áttanulmányozni a mintegy hatvanezer oldalnyira duzzadt dokumentációt.

"Itt nincsenek demokratikus játékszabályok, csak kemény fiúk" - jellemezte egy politikus korábban az Élet és Irodalomnak (ÉS) a Postabank-ügyet. A Princz Gábor vezette Postabank nemcsak az ország második legnagyobb kereskedelmi bankja volt, hanem a rendszerváltás utáni évek egyik sajátos jelensége is: az 1990 után kialakult új elit állandó pénzforrása, a művészetek, a sportok és a pénzhiánnyal küszködő politikai pártok támogatója is volt - derül ki az ÉS cikkeiből, amely a kilencvenes évek végén riportsorozatot közölt a Postabank-ügyről.

"Gennyes fekély"

Az ÉS forrásai között ugyanakkor volt olyan, aki "gennyes fekélynek" látta a Postabankot a magyar gazdaság testén, "ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg" - olvasható az ÉS cikkeiben.

Princz Gábor 1988-tól vezette a Postabankot. Az ország - akkor - második legnagyobb bankja fokozatosan csúszott a krónikus tőkehiány állapotába, ami az elemzések szerint a növekedés fő gátja volt. Mindez 1997-ben bankválsághoz vezetett, amikor elterjedt, hogy a Postabank a csőd szélén áll. A híres "Postabank-pánik" során a betétesek hosszú sorban állás után körülbelül 30-40 milliárd forintot vettek ki a bankból.

Színlelt szerződések, baráti hitelek

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 1999-es jelentése szerint a Postabank több esetben színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a mutatókat. Így történhetett, hogy évekig nem derült fény a bank meggyengült helyzetére. Csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt.

Más vádak szerint az ügyfelek - cégek és magánszemélyek - egy szűk csoportját a betétesek pénzéből anyagi előnyökhöz juttatták. A kedvezményben részesülők egy csoportját tartalmazza a nyilvánosság elé került úgynevezett VIP-lista. A VIP-lista tanúsága szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel. A hiteleket 10 százalékos kamatra adták, holott akkoriban átlagosan 25 százalékos kamatok voltak. Ezenkívül több kiváltságos személy nagy összegű kedvezményes betéteket is elhelyezett a Postabanknál - nekik 30 százalék feletti kamatokat fizettek, holott akkoriban 20 százalék volt az átlagos banki betétkamat mértéke. A VIP-hitelekkel kapcsolatos nyomozást azóta megszüntették.

Feljelentések sora a Postabank ellen

A Postabank ellen ugyanis sorozatosan érkeztek a feljelentések: először a Pénzügyminisztériumból, majd a Postabank Takarékpénztár Rt.-től, az ÁPV. Rt.-től és a KEHI-től is. Az ORFK 2000 nyarára jutott el odáig, hogy nyomozást indítson az ügyben. A nyomozás határidejét 2003-ig újra és újra meghosszabbították, miközben hatvanezer oldalnyi irat keletkezett.

Princz Gábor mindeközben - akit akit az Orbán-kormány hivatalba lépése után nem sokkal eltávolították a bank éléről - az ATV-n egy kulturális műsort vezetett. Később parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehoztak az ügyek kivizsgálására. A nyomozás befejeztével bíróság elé 2004-ben került az ügy - a másodfokú ítélet tizenegy évvel az ügy 1997-es kezdete után születetett - a fellebbezések miatt azonban ez a döntés sem tett pontot a Postabank-ügy végére.