Csak a kereszt oké - népszavazási kisokos

Március 9-én reggel hattól este hétig várják a népszavazásra a választókat a szavazóhelyiségek. A betegeskedőkhöz házhoz megy a mozgóurna, ha voksolni szeretnének. Pipát rajzolni, satírozni nem szabad, csak a kereszt és az iksz elfogadható jelölés. A rontott szavazólapot csak egyszer cserélik ki. Az érvényességhez a választók több mint egynegyedének egyetértése kell. Hasznos tudnivalók a népszavazásról.

A március 9-i népszavazáson alapvetően minden nagykorú magyar állampolgár élhet a szavazati jogával. Csak az nem voksolhat, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, esetleg kényszergyógykezelés alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, illetve akit jogerős bírósági határozattal eltiltottak a közügyektől.

Mikor, hogyan?

Március 9-én, vasárnap reggel 6-tól este 7-ig lehet szavazni, kizárólag személyesen. A szavazóhelyiségbe érve igazolni kell a személyazonosságot és a lakcímet, erre jó a régi típusú személyi igazolvány vagy pedig a lakcímkártya párosítva az új személyivel, az útlevéllel vagy a 2001 után készült jogosítvánnyal.

A szavazóhelyiségben ellenőrzik azt is, hogy az oda érkező választópolgár szerepel-e a névjegyzékben. Aki tart attól, hogy nincs rajta ilyen listán, megnézheti a névjegyzéket a helyi polgármesteri hivatlban február 20-a és 27-e között, de értesítést is küldenek a névjegyzékbe vételről minden választópolgárnak február 22-ig.

Csak tollal, csak kereszt vagy iksz

A választók az ellenőrzés után megkapják a szavazólapokat - minden kérdés külön lapon szerepel, -, melyeket a jelenlétükben bélyegeznek le. A névjegyzéken ezután alá kell írniuk, hogy átvették a papírokat. A fülkében is figyelni kell néhány szabályra: szavazni csak tollal lehet, és kizárólag két egymást keresztező vonallal, azaz iksz vagy plusz jellel. Semmi mást nem fogadnak el, pipát rajzolni, satírozni nem érdemes, mert ilyenkor érvénytelennek tekintik a szavazólapot.

Az elrontott szavazólap helyett kérésre újat adnak, s ezt jegyzőkönyvbe írják. Rontani csak egyszer lehet, másodszorra már nem cserélik ki a hibás példányt. A lapokat végül be kell tenni a borítékba, azt pedig a bizottság előtt beledobni az urnába.

Kér segítséget?

Segítőt hívhatnak a szavazófülkébe azok, akik nem tudnak olvasni, látássérültek, vagy valamilyen egyéb hasonló körülmény akadályozza őket a voksolásban. Segítő lehet egy másik választópolgár, például egy barát, de a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítsége is kérhető. A fülkében együtt töltik ki a szavazólapot a rászoruló utasítása alapján.

Aki nem tud elmenni a szavazóhelyiségig, mozgóurnával szavazhat Magyarországon. Nekik helybe viszik a szavazólapokat. Ezt írásban kell igényelni március 9-e előtt a helyi választási irodától, aznap pedig a lakóhely szerinti szavazatszámláló bizottságtól. Annak, aki mozgásában gátolt, de nem a lakásában tartózkodik, hanem például kórházban, először is igazolást kell kérnie a lakcíme szerinti helyi választási irodától. Ha ez megvan, akkor az igazolással igényelheti a mozgóurnát attól az irodától, ahol ténylegesen tartózkodik. A szavazás napján is van erre lehetőség, de akkor már a szavazatszámláló bizottsághoz kell fordulni.

Aki hajléktalan, nincs lakcíme, annak települési szintű lakóhelyet kell létesítenie, ha szavazni szeretne. Ilyenkor már irattal tudja igazolni, hogy például Budapesten vagy Szegeden él, és az adott település jegyzője kijelöl számára egy szavazókört, ahova mehet.

Mit tegyen, aki nem otthon akar szavazni?

Ha valaki nem a bejelentett lakóhelyén, hanem Magyarország más részén vagy netán külföldön tartózkodik március 9-én, az is szavazhat, de szüksége lesz némi előkészületre. Magyarországon belül igazolást kell szerezni még a szavazás napja előtt a lakóhelye szerinti választási irodából. Személyesen vagy meghatalmazott útján március 7-ig lehet ilyet kérni. Ajánlott levélben is kérhető igazolás, viszont a kérést jó előre fel kell adni, úgy, hogy március 4-ig megérkezzen. Ha megvan az igazolás, azt be kell mutatni a választott település szavazókörében, és akkor fölveszik az illetőt az ottani névjegyzékbe.

A külföldön tartózkodóknak még inkább előre kellett gondolkodniuk. Nekik február 22-ig kérniük kellett a településük jegyzőjétől személyesen vagy ajánlott levélben, hogy külképviseleti névjegyzékbe vegyék őket. Aki ezt megtette, ő a szavazás napján a magyar nagykövetségen vagy főkonzulátuson szavazhat. Maga a voksolás külföldön alapvetően úgy történik, mint itthon, de van néhány fontos különbség: nincs szükség lakcímkártyára, és a szavazólapokat tartalmazó borítékot kötelező leragasztani, különben nem érvényesek (Magyarországon ragasztani nem kell). A fülkéből kilépve ki kell tölteni egy nyilatkozatot a szavazásról, melyet a külképviseleti választási iroda tagja hitelesít. A nyilatkozat és a borítékba zárt szavazólap egy közös, nagy borítékba kerül, amelyet a leragasztáson aláír a választópolgár, és csak utána dob be az urnába. Mozgóurnát küföldön nem lehet kérni.

Mikor lesz eredményes?

A népszavazás akkor lesz eredményes, ha az adott kérdésre a választópolgárok több mint egynegyede ugyanúgy válaszol. Ha az igenek kerülnek többsége, akkor a választók döntése három évig kötelezi a törvényhozókat. Ha nem gyűlik össze elég igen szavazat, akkor a döntés joga visszaszáll az Országgyűlésre.