Csak az MDF okozott meglepetést a nemzeti csúcson

A pártvezetők többsége taktikázott és a óvatoskodott a szombati nemzeti csúcson, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére hívtak össze, hogy megtárgyalják a gazdasági válság miatt kialakult helyzetet. Gyurcsány azt állította, kicsit mindenkivel egyetért, Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint viszont csak a békát akarta lenyomni a torkunkon. A legbátrabb Dávid Ibolya volt.

Simor szerint sok lesz a dolgunk

Nagy előrelépés történt a stabilitás megteremtésében, mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, de ez még nem elég, meg kell teremteni a hosszú távú stabilitás alapjait.

Simor szerint a következőkre van szükség: tudatosabb árfolyamkockázat-vállalás; az euró bevezetése; a növekedési potenciál javítása; a megtakarítási egyensúly javítása; a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése; több lakossági megtakarítás; a munkavállalás ösztönzése; az oktatás színvonalának emelése; a nyugdíjasok munkavállalásának ösztönzése; a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése; a kiadások és a jóléti kiadások tartós lefaragása.

A pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon csak az adhat megoldást, ha a magyar gazdaság sérülékenysége csökken, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót és megerősíti a növekedési képességét, egyebek között jelentősen csökkenti a jóléti kiadásokat - jelentette ki Simor.

Nehéz újabb nadrágszíj megszorítást kérni a lakosságtól, de ez most mindannyiunk érdeke - mondta Simor, aki hozzátette: a piacok állnak és figyelnek bennünket.

Veres együttműködést kért

Veres János pénzügyminiszter a kormány által bevezetett gazdasági védekező intézkedéseket dicsérte, és azt kérte a tanácskozás résztvevőitől, hogy támogassák a kormány ezirányú további lépéseit. Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a gazdálkodó szervezetek működése pénzügyi oldalról is biztosított legyen, a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek - mondta Veres, aki szerint a PSZÁF és a kormány intézkedései stabilizálták a helyzetet, a nemzetközi piaci bizonytalanság azonban Magyarországon is éreztette hatását.

Veres később reagált röviden az elhangzottakra. Hozzászólásának lényege az volt, hogy a jelek szerint egyetértés van a politikai szereplők között az adóegyszerűsítéssel kapcsolatban, ezért támogatja, hogy a javaslatok kerüljenek az országgyűlés elé - akár képviselői indítványként, akár kormányjavaslatként. Hasonlóan, sürgette, hogy minél előbb és lehetőleg minél nagyobb támogatással szülessen meg közpénzügyi szabályozás a módosítása, amely tartósan alacsonyan tarthatja a hiányt.

Róna Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon tizenháromszor annyi önkormányzat van, mint Svédországban, ez pedig 1000 milliárd forint többletkiadást jelent. "Ezt a berendezkedést kizárólag egy politikai osztály létfenntartása érdekében fizeti a nemzet".

Szent-Iványi István szabaddemokrata európai parlamenti képviselő szerint a válság nem csak veszély, hanem esély is, ha a versenyképességet javító intézkedésekre sor kerül.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: "a magyar vállalkozói társadalom döntő részének az az álláspontja, hogy amíg kiadáscsökkentés nincs, addig nem akar biankó csekket adni a kormányzatnak arra, hogy beszedje továbbra is azokat a bevételeket, amelyeket eddig beszedett".

Kósa: a Csúcson kell abbahagyni

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere arról beszélt, hogy "egy parlamenti többség nélküli, nem létező programmal rendelkező" kormánynak nincs esélye kivezetni a válságból Magyarországot. Gyurcsány Ferencnek szerinte nincs is erre erkölcsi felhatalmazása, ezért figyelmébe ajánlotta a kormányfőnek, hogy "a Csúcson kell abbahagyni".

Bajnai Gordon gazdasági miniszter azt bizonygatta, nem kell szégyellni az eddigi stratégiák újragondolását. "Most már nem az adócsökkentésért és a jövedelmek növeléséért küzdünk, hanem a stabilitás megőrzéséért és a munkanélküliség növekedése ellen" - érzékeltette a különbségeket. Kijelentette, nem igaz Orbán Viktor állítása, miszerint az uniós pénzek 3,5 százalékát fordítjuk a vállalkozások támogatására - a valós szám több mint 19 százalék - így a miniszter.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kormány által a minap visszavont adócsökkentési tervnek jelentős hatása úgysem lett volna. Adóegyszerűsítésre azonban még most is van lehetőség - hangoztatta.

Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint új adó- és költségvetési törvényre van szükség. Hozzátette: közpénzügyi törvénycsomag is kellene, de nem olyan, mint amit a kormány beterjesztett, mert az a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatát teljesen átírja.

Az ellenzéki párt javaslata arra vonatkozott, hogy a háromfős testület a jegybankelnök, a számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök delegáltjaiból álljon. Ezzel szemben most azt látják, hogy a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és az államfő delegáltjából állna a tanács. "Nem erről volt szó, a miniszterelnök nem ezt ígérte" - mondta Varga Mihály.

Kockázatos lenne az adócsökkentés

A megszólaló volt jegybankelnökök közül Járai Zsigmond kijelentette: minden lehetséges állami kiadást le kell faragni - így kisebb parlament és kisebb állami bürokrácia kell. Az adócsökkentés ma nagyon kockázatos út, mert csak akkor lehet végrehajtani, ha kiadáscsökkentés előzi meg - jegyezte meg.

Futó Péter MGYOSZ-elnök azt mondta, adócsökkentés a mostani válságkezelési időszakban nem megvalósítható, de egyértelmű, hogy a gazdasági növekedés beindításához szükség van rá. Addig a bérek értékének nominális, a növekedés beindulása után pedig reálértéken való megőrzése lehetséges - tette hozzá.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökeként megerősítette, a gazdaság szereplői nem kérnek most adócsökkentést, a legfontosabb a fizetőképeség megőrzése. "Senki sem akar 400 forintos eurót" - említette. A Medgyessy-kormány intézkedéseit bírálva emlékezetetett rá, nem lehet hitelből jóléti rendszerváltást csinálni.

Medgyessy: a résztvevők csak szimbolizálnak

Medgyessy Péter volt miniszterelnök szerint a tanácskozás szereplői néhány óra alatt nem tudják megoldani a krízist, legfeljebb a nemzet összefogását képesek szimbolizálni. "Nagy kár, hogy van olyan, aki nem értette meg ennek az üzenetnek a fontosságát" - utalt Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke távolmaradására.

Medgyessy a teendőkről annyit mondott, az állam pénzéhségét mérsékelni kell, de a kiadáscsökkentés gazdasági növekedés nélkül nem elegendő. Az adórendszer megváltoztatása sem csak adócsökkentést kell jelentsen, az aránytalanságokat kell megváltoztatni: növelni kell a termék- és vagyonadók súlyát. Nem tartható fenn a jelenlegi magas kamatszint sem - üzent a jegybanknak.

Szili szerint sikeres volt a csúcs

Szili Katalin parlamenti házelnök úgy összegezte elhangzottakat: "azt hiszem, sikeres szombaton vagyunk túl". Megismételte nyitóbeszédében tett javaslatát, amely arról szólt, hogy a különböző társadalmi és politikai erők alkossanak stabilizációs paktumot. Mint mondta, ez azt jelenti, van olyan nemzeti minimum, amiben meg tudnak egyezni, annak érdekében, hogy segítsék az országot.

Hozzátette: tudja, hogy a nemzeti csúcs nem közjogi testület, ezért ezt a feladatot a közjogi szerepet ellátó testületek hatáskörébe kell utalni, mint a törvényhozás. Hangsúlyozta: ha baj van, ha válság van, akkor a feladat az, hogy ezen változtassanak, és ez közös felelősség.