Vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás

Egy órával vissza kellett állítani az órákat vasárnap hajnalban, mert beköszöntött a téli időszámítást. Az óraátállítást az olajválság miatt vezették be, de ma már vita van arról, valójában mennyi energiát lehet megspórolni vele.

Szombatról vasárnapra virradó éjjel kezdődik a téli időszámítás. Vasárnap hajnali háromkor egy órával vissza, hajnali kettő órára állítják az órákat. A számítógépek, és a modern mobiltelefonok, digitális órák szinte mind automatikusan átállnak az új időre. A téli időszámítás 2009. március 28-ig tart.

A MÁV közleményben tudatta, hogy a téli időszámítás kezdete nem érinti a menetrendjét. Néhány nemzetközi és belföldi vonat azonban a határállomáson, illetve a kiinduló állomáson várja be a téli időszámítás szerinti indulási időt. A Volánbusznak és a Malévnek nem lesz közlekedő járata az óraátállítás időpontjában. A légitársaság vasárnaptól lépteti életbe új, téli menetrendjét.

Az óraátállítás időpontjában közlekedő éjszakai BKV-járatok indulása a nyári időszámítás szerint történik, érkezése viszont már a téli időszámításnak megfelelően alakul - közölte a közlekedési társaság. A BKV szerint dolgozói valamennyi metró- és HÉV-állomáson, illetve éjszakai járaton tájékoztatást nyújtanak a menetrendi eltérésekről.

A nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. Magyarország 1980-ban vezette be a váltást, amely az energia-megtakarítást célozza. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiát lehet megtakarítani. Azóta több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, 2000-ben pedig az EU tagállami úgy döntöttek: meghatározatlan ideig folytatják az órák évente két alkalommal történő átállítását.

A spórolás mértékével kapcsolatban sok számítás jelent meg. Egy amerikai tanulmány szerint a légkondícionálók eléterjedése miatt már nincs jelentősége a nyári időszámításnak, nem csökken az energiafogyasztás. Ráadásul az átállítás megzavarja az emberek biológiai óráját, ami miatt több lehet a közlekedési baleset.

A magyar villamosenergia-rendszert irányító Mavir Zrt. adatai szerint a az óraátállítás évente 120-140 gigawattóra megtakarítást jelent, éves szinten naponta megközelítően 1000 háztartás energiafogyasztását spórtolja meg az ország. A tavaszi átállással az 5 milliárd forintos évi megtakarítás egyenlően oszlik el a fogyasztók között.