Döntésem visszavonhatatlan - közölte hétfőn a parlament ülésén napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc komrányfő. Gyurcsány most közölte hivatalosan a pártokkal távozási szándékát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány lemondása azt mutatja, hogy az MSZP hülyének nézi az embereket, mert a szocialisták valójában csak azzal törődnek, hogy megtartsák a hatalmat. (A beszédről és a reakciókról részleteket itt olvashat.)
Nem lesz újra koalíció
Gyurcsány bejelentését követően délután összeült az MSZP és az SZDSZ, hogy tárgyaljon a lehetséges új miniszterelnök személyéről és a kialakult politikai helyzetről. Az egyeztetés után Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője véglegesen megállapodott abban, hogy nem kötnek koalíciót, hanem a parlamenti többséget biztosítják az új kormánynak. A két párt abban is megegyezett, hogy nem pártpolitikus miniszterelnököt keresnek, "hanem olyan embert, akinek egyszerre van szakmai és társadalmi tekintélye is". Mostantól folyamatos tárgyalásban vannak, gyakorlatilag minden nap találkoznak. "Nyilván nem fogunk programot a leendő miniszterelnök háta mögött részletesen egyeztetni, ehhez az ő személye kell majd" - fogalmazott Lendvai.
Fodor Gábor SZDSZ-elnök hozzátette: elképzeléseik szerint nem csak a miniszterelnök személyének kell változnia, ennél átfogóbb, a kormány egészét érintő átalakításra van szükség. Az SZDSZ egy "reformelkötelezett" kormányt képzel el, amely alapvetően a Reformszövetség programjában gondolkodik. "Szeretnénk lerövidíteni a két hetes határidőt, szeretnénk a személyi kérdésben hamarabb dűlőre jutni" - mondta Fodor. Csütörtökig kell jelölt, ha nem sikerül, akkor előrehozott választásokra van szükség Fodor szerint. Az SZDSZ elnöke megjegyezte azt is, nem csak a miniszterelnök személyének kell változnia, ennél átfogóbb, a kormány egészét érintő átalakításra van szükség.
Fodor március 26-áig jelöltet akar
Az SZDSZ délután egy másik egyeztetésen is részt vett, amelyet az MDF kezdeményezett, és amely szintén a kormányváltásról szólt. Az MDF szerint szükség van arra, hogy a három ellenzéki párt megegyezzen egymással, "hogy egy valóban alkalmas, válságkezelő miniszterelnök kerüljön Gyurcsány Ferenc helyére", az ellenzéki pártok - MDF, Fidesz, KDNP és SZDSZ - azonban nem értettek egyet, Dávid Ibolya MDF-elnök szerint "még a helyzetértékelésben sem".
Dávid szerint a Fidesz és az SZDSZ azt támogatja, hogy Gyurcsány Ferenc jelölje ki a saját utódját. A pártelnök elmondta azt is, hogy az MDF hajlandó tárgyalni az MSZP-vel. Hozzátette: valószínűleg kedden találkoznak a szocialistákkal. Répássy Róbert (Fidesz) azt mondta, az egyeztetésen az előre hozott választások mellett érvelt. Répássy alapvető problémának tartotta, hogy az SZDSZ pozíciója egyelőre nem világos, hiszen részben tárgyalnak az MSZP-vel egy új kormány alakításáról, részben pedig lebegtetik a lehetőséget, hogy hozzájárulnak a parlament feloszlatásához.
Gusztos Péter (SZDSZ) szerint viszont pártja nem tartja időszerűnek a parlament önfeloszlatását, és azt sem, hogy egymástól távol álló ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet próbáljanak keresni. Az SZDSZ a következő két hétben esélyt adnak a tárgyalásoknak, komolyan veszik azt, hogy az MSZP-nek érdemi szándéka van egy válságkezelő kormány megalakítására - tette hozzá Gusztos.
Nem szavaztak a feloszlásról
A Fidesz délelőtti frakcióülése után Orbán Viktor pártelnök lényegében elismételte a párt szombati közleményét. "Egyetlen megoldás van, minden más csak agónia, vergődés és nagyon komoly kockázatokkal és gazdasági vesztességgel járó elhibázott, sem emberileg, sem politikailag nem vállalható forgatókönyv a Fidesz számára" - jelentette ki. Orbán szerint a jelenlegi helyzetben semmilyen más megoldás nincs, csak az, hogy a döntés jogát visszaadják a magyar népnek. Orbán azt mondta: "bukott párt nem alakíthat kormányt", a szocialista párt és annak vezetői a kormányzás felelősségteljes és nehéz terheinek súlya alatt összeroppantak.
A Fidesz hétvégén közölte, hogy nem kíván tárgyalni az új miniszterelnökről, ehelyett az Országgyűlés elé terjesztik javaslatukat a parlament feloszlatásáról. Szili Katalin házelnök azonban hétfőn jelezte, hogy nem kerül napirendre a Fidesz kezdeményezése a parlament feloszlásáról, mert a házszabálytól való eltérést nem támogatta az MSZP és az SZDSZ. A javaslatot lehetne normál menetrendben tárgyalni - leghamarabb két hét múlva - de ahhoz a Fidesznek módosítani kellene az eredeti indítványt, a benne megszabott dátum miatt - mondta a házelnök.
Az SZDSZ frakcióülése után Fodor Gábor pártelnök azt mondta, "meg kell adni a lehetőséget egy új, hiteles kormánynak, hogy dolgozni kezdjen, ezért elsietettnek tartja, hogy a parlament feloszlatásáról szóló indítványt már most tárgyalja az Országgyűlés". Egyetértenek a parlament feloszlatásáról szóló fideszes javaslattal, de azt csak pár hét múlva kellene megvitatni - jelentette ki.
Mi volt még a parlamentben?
Az Országgyűlés hétfőn 216 igen szavazattal, 151 ellenében fogadta el a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó törvényt. Eszerint a fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben kizárólag a kamatot, a díjat vagy a költséget lehet egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A parlament részletes vitára bocsátotta a Polgári Törvénykönyv módosításáról, az Alkotmánybíróságon elbukott, bejegyzett élettársi kapcsolatról valamint az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslatokat.
Egyhangúlag, 365 igen szavazattal fogadta el a parlament a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, az Alkotmánybíróság (Ab) által részben alkotmányellenesnek nyilvánított törvény módosítását. A törvényt tavaly Sólyom László államfő küldte az Ab-nek. A tisztességtelennek bizonyuló cégvezetőket a törvény szerint két évre eltilthatták volna foglalkozásuktól, az Ab szerint azonban nem igazságos, hogy ezekben az esetekben a bíróságnak nincs mérlegelési joga, a cégvezetők számára pedig nem adott az ellenbizonyítás lehetősége. A törvényjavaslatból kivették a kifogásolt rendelkezéseket.
Az SZDSZ határozati javaslat formájában nyújtotta be a válságkezeléssel kapcsolatos javaslatát, amely gyakorlatilag a Reformszövetség elképzeléseivel azonos. A határozati javaslat kötelezné a kormányt arra, hogy a válságkezelésben a felsorolt pontoknak megfelelő törvényeket alkosson.
Rábólintott a kisebb parlamentre az alkotmányügyi bizottság
A parlament alkotmányügyi bizottsága nagy többséggel támogatta a kisebb, legfeljebb kétszáz tagú parlamentre irányuló alkotmánymódosítást. Míg ebben ellenzéki és kormánypárti képviselők is egyetértettek, az egyfordulós listás választási rendszerre irányuló, a választási törvényt módosító javaslat csak a bizottság szocialista-szabad demokrata többségének támogatását kapta meg.
Az ülésen az MSZP és az SZDSZ képviselői amellett érveltek, hogy csak egyszerre lehetséges az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése és a választási rendszer átalakítása - azaz a jelenlegi kétfordulós vegyes - egyéni és pártlistás - rendszerről az egyfordulós csak listásra való áttérés. Ezzel szemben a fideszes és KDNP-s képviselők azt hangsúlyozták, hogy miközben a kisebb parlament gondolata évek óta időszerű, önmagában is végrehajtható és támogatandó, addig az egyfordulós listás választásra áttérésnek számos hátránya van, például is a pártvezetések uralmának növekedése és a képviselők eltávolodása a választópolgároktól.