"Egy kicsit óvatosabbak vagyunk" - az SZDSZ és az EP

Komoly hitelességi problémákkal megy neki az európai parlamenti választásoknak az SZDSZ. Korábbi választási ígéreteikből szinte semmi nem valósult meg, két év kormányzás után nem tudták elérni sem a radikális adócsökkentést, sem a több-biztosítós egészségügy bevezetését. A Kóka-Fodor szembenállás a mai napig megosztja a pártot. Szent-Iványi István, a párt EP-listavezetője az [origo]-nak azt mondta: a mostani kampányban kicsit óvatosabb az SZDSZ.

Demszky Gábor és Medgyessy Péter közösen tartott sajtótájékoztatót 2004. június 14-én, az előző EP-választás éjszakáján. Az SZDSZ listáját vezető főpolgármester - aki később lemondott a mandátumáról - a 7,8 százalékos választási eredményre utalva azt mondta: az SZDSZ erős középpárttá vált. A kormányfői székben ülő Medgyessy pedig úgy fogalmazott, azt várja a megerősödött SZDSZ-től, hogy a koalíció tagjaként segítse az egészségügy és az adórendszer átalakítását.

A következő öt év azonban nem úgy alakult a rendszerváltó SZDSZ számára, ahogy azt vezetői elképzelték. A párt támogatottsága az előző EP-választás óta folyamatosan csökken, hosszú hónapok óta 2 százalék körül vegetálnak. Ráadásul programjukból szinte semmit sem tudtak megvalósítani. A június 7-i szavazás előtt így komolyan számolnia kell a pártnak azzal, hogy 21 éves története során először bukhat el egy választást.

A 2004-es EP-választások után két hónappal az SZDSZ már összerúgta a port a kormányfővel. Medgyessy meneszteni akarta a gazdasági tárcát irányító Csillag Istvánt, mire az SZDSZ megvonta a bizalmat a kormányfőtől, a konfliktusba végül Medgyessy bukott bele, az MSZP Gyurcsány Ferenc sportminisztert jelölte miniszterelnöknek. Úgy tűnt, Gyurcsány jobban együtt tud működni az SZDSZ-szel, mint elődje. A 2006-os országgyűlési választások után a koalíciós kormány - az őszödi beszéd miatti tiltakozások ellenére is - belekezdett az SZDSZ által is sürgetett reformokba, többek között az egészségügy átalakításába.

A szabad demokraták 2006-os választási programjukban többek között radikális adócsökkentést, az euró 2010-es bevezetését ígérték. Legmarkánsabban azonban az egészségügy átalakítása mellett kötelezték el magukat, a párt által közvetített üzenetek többsége ezekhez, a lakosság körében népszerűtlen intézkedésekhez kötődtek. Gyurcsány előbb a szabad demokraták által jelölt Molnár Lajos egészségügyi miniszter hajthatatlanságát elégelte meg, később a Molnárt váltó Horváth Ágnes több-biztosítós egészségügyre vonatkozó terveit is tompítani próbálta. Végül a tavaly március 9-i - a vizitdíjról, a napidíjról és a tandíjról szóló - népszavazás után Gyurcsány azt mondta, elege van a reformblablából, és menesztette Horváthot is. Erre válaszul az SZDSZ kilépett a koalícióból.

Miután a kisebbségi kormány több, a szabad demokratákhoz fűződő kormányzati döntést - vizitdíj bevezetése, egészségbiztosítási reformtörvény - visszavont, a párt többnyire gazdasági kérdésekre, például az adócsökkentésre, az állami takarékoskodásra koncentrált. A gazdasági válság miatt létrejött Reformszövetség, valamint a szövetség követeléseit részben átvevő, a Gyurcsány-kormányt váltó Bajnai-kabinet azonban rányomult az SZDSZ által kiemelten kezelt témákra. A Bajnai Gordon kormányát kívülről támogató párt így a különböző cigányellenes támadások után a rasszizmusellenességgel próbálta felhívni magára a figyelmet. A szélsőségek elleni fellépés a mostani EP-kampányuknak is meghatározó eleme.

Nem tett jót a párt megítélésének az sem, hogy Kuncze Gábor pártelnök 2007-es távozása óta megosztja a pártot a Kóka-Fodor, illetve a két politikus tábora közti konfliktus. 2007 márciusában Kóka Jánost választották meg pártelnöknek, a Hír TV által tavaly februárban kirobbantott botrány miatt azonban meg kellett ismételni a szavazást. Az egyik SZDSZ-es küldött, Köteles Péter ugyanis arról számolt be a tévének, hogy a párt Borsodi megyei elnöke több embert rávett arra, a hiányzó küldöttek helyett szavazzanak. Az [origo] pedig a bíróságon leadott jegyzőkönyvek megtekintése után arról számolt be, több ember szavazott az elnökválasztáson, mint ahányan erre jogosultak lettek volna. (Erről itt olvashat részletesen.)

A tavaly júniusban megismételt elnökválasztáson már Fodor Gábor nyert, a belső megosztottság azonban megmaradt. Fodor az [origo]-nak ezzel magyarázta azt, hogy tavaly ősszel nem sikerült megvalósítani azt a Fidesszel egyeztetett tervet, hogy Gyurcsány Ferencet Surányi György váltsa a kormányfői székben. A megosztottság abban is tetten érhető, hogy Kóka János áprilisban egy levélben úgy fogalmazott: az SZDSZ-nek gyakorlatilag semmi sem sikerült ebben ciklusban. Fodor ezzel nem ért egyet, de az [origo]-nak elismerte, hogy a pártnak komoly hitelvesztéssel kell szembenéznie.

Az SZDSZ nehézségeire utal, hogy EP-kampányukban kiemelt szerepet kaptak a Jobbikra vonatkozó utalások. Az SZDSZ egyik fő kampányüzenete, hogy az európai parlamenti választás dönt arról, ki lesz a harmadik erő Magyarországon: a 2 százalékos népszerűséggel a túlélésért küzdő SZDSZ vagy pedig a közvélemény-kutatásokban hónapok óta hasonlóan vagy az SZDSZ-nél jobban teljesítő Jobbik.