"Egy kicsit óvatosabbak vagyunk" - az SZDSZ és az EP

Komoly hitelességi problémákkal megy neki az európai parlamenti választásoknak az SZDSZ. Korábbi választási ígéreteikből szinte semmi nem valósult meg, két év kormányzás után nem tudták elérni sem a radikális adócsökkentést, sem a több-biztosítós egészségügy bevezetését. A Kóka-Fodor szembenállás a mai napig megosztja a pártot. Szent-Iványi István, a párt EP-listavezetője az [origo]-nak azt mondta: a mostani kampányban kicsit óvatosabb az SZDSZ.

- Az SZDSZ EP-választási programjának 14 pontja közül 13 szerepel a Fidesz programjában is. Egyedül az nincs a Fidesz programjában, hogy az EP-nek három helyett csak egy székhelye legyen. Miért válasszák a szavazók az SZDSZ-t?

- A Fidesz programja egy 280 oldalas nagy tanulmány, megmondom őszintén, még nem olvastam el alaposan. De az a döntő különbség kettőnk programja között, hogy mi konkrét, számon kérhető vállalásokat tettünk. A Fidesz programjában viszont minden benne van, az összes párt összes programja. Minden és mindennek az ellenkezője is kiolvasható a Fidesz programjából. Mi viszont világosan fogalmaztuk meg, hogy mit akarunk és mit vállalunk.

- Az SZDSZ programja se túl konkrét, általánosságban szerepel benne a roma integráció, a Nabucco gázvezeték megépítése. Céldátum sehol sincs.

- Céldátumok valóban nincsenek. Az EU-ban azonban elindult egy roma integrációs stratégia, ebben elég komoly szerepe volt Mohácsi Viktóriának. (Szent-Iványi mellett Mohácsi jelenleg az SZDSZ másik EP-képviselője - a szerk.) Egyébként Járóka Lívia is részt vett ebben, tehát a Fidesznek is volt köze hozzá. De ezt nemcsak elfogadni kell, az is benne van a programunkban, hogy az EU-nak anyagilag is hozzá kell járulnia. Hiszen a hatékony és az eredményes integrációknak komoly költségvonzatai vannak. Magyarország pedig a jelenlegi helyzetében ezt aligha tudná egyedül eredményesen végrehajtani.

- Az euró bevezetésére se mondtak céldátumot, szemben a 2006-os parlamenti választásokkal, amikor azt mondták, hogy 2010-ig legyen euró.

- Most egy kicsit óvatosabbak vagyunk, mert a helyzet erre int minket. Fodor Gábor pártelnök már jelezte, ha a jelenlegi folyamatok tarthatók, arra törekszünk, hogy 2012-re legyen euró. De ez függ attól, hogy Magyarország mennyire képes tartani a saját vállalásait. Óvakodnánk attól, hogy kőbe véssünk egy dátumot. De az SZDSZ a lehető legkorábbi reális időponttal számol, ez 2012 vagy 2013 lehet.

- Az SZDSZ kampányhirdetései mégis kizárólag a rasszizmusra koncentrálnak.

- Úgy fogalmaznék, hogy a reklámokban és a nagy plakátokon valóban ez az elsődleges. De a rendezvényeinken és az általam tartott a sajtótájékoztatókon egyensúlyban van a kampányunk két része. Az egyik egy társadalmi üzenetet hordoz, ez arról szól, hogy Magyarországon nagyon felerősödtek a szélsőségek, a rasszizmus, a gyűlölködés, és legfőbb ideje, hogy ennek megálljt parancsoljunk. Ez azért más, mint az egy egyszerű antirasszista kampány, mert nekünk megoldásunk is van. Mi arról beszélünk, hogy Európa azért immunis a szélsőségekre, mert világos értékrendje van, ami a tolerancián, a humanizmuson, a megértésen, a kompromisszumkeresésen alapul. Mi ezt ajánljuk, ez az üzenetünk.

- És ezen kívül?

- Ezen kívül a programban szereplő konkrét európai célkitűzésekről beszélünk. Ezt a kettőt teljesen egyensúlyban tartjuk. Tudom, hogy sokan azt gondolják, hogy az SZDSZ semmi mással nem foglalkozik, csak a rasszizmussal. De ez csak a kampány egyik fele, ez a társadalmi üzenet, ezen kívül van egy konkrét európai üzenet is.Ennek keretében például beszélünk arról, hogy Magyarország helye hol van Európában. És beszélünk arról, hogy Magyarországnak mi az érdeke. Megítélésünk szerint az országnak nagyon is érdeke, hogy mind a három nagy meghatározó politikai famíliában - bal-, jobb- és a liberális oldal - szerepet kapjon.

- Nem tartanak attól, hogy hiteltelenek a választók szemében, hiszen a fontosabb ígéreteikből - több-biztosítós egészségügy, radikális adócsökkentés, ügynökakták nyilvánosságra hozása - nem valósult meg semmi.

- Nem véletlen, hogy 2008-ban, két évvel a választások után kiléptünk a kormányból. Azt láttuk, hogy az alapvető célkitűzéseket, amelyeket megfogalmaztunk a 2006-os kampányban, nem tudjuk teljesíteni. Ez akkor vált teljesen nyilvánvalóvá, miután a Gyurcsány-kormány visszafordult az egészségügyi reformtól. Másrészt ekkora már többször halasztotta el a kormány, hogy elfogadja az SZDSZ adóreformra vonatkozó elképzeléseit. Ez vezetett oda, hogy 2008 tavaszán az SZDSZ kilépett a koalícióból.

- A Medián szerint a 2004-es EP-választás előtt a párt támogatottsága a biztos szavazók körében 6-7 százalék volt, idén áprilisban mindössze 2 százalék. Elképzelhető, hogy nem kerülnek be.

- Kizárni ezt nem lehet, de nagyon bízom abban, hogy azt a vállalásunkat teljesíteni tudjuk, hogy minimum egy képviselőt bejuttatunk az EP-be. Egyébként 2004-ben a Medián volt az egyetlen, amely azt jósolta, hogy bejutunk, a többi közvélemény-kutató a választás előtt 3-4 százalékot mutatott. Az MDF-nek pedig 2-3 százalékot mutattak, és ők is bejutottak. A közvélemény-kutatások meglehetősen nagy bizonytalansággal dolgoznak azoknál a pártoknál, amelyeknek nincs nagy szavazótáboruk. A 2006-os választásoknál is több közvélemény-kutató azt jósolta, hogy nem kerülünk be, végül 6,5 százalékot kapott az SZDSZ. A 2004-es EP-választáson pedig 7,8 százalékot értünk el, miközben a közvélemény-kutatók többsége 4 százalékra mérte az SZDSZ-t.

- Mit tud ön és pártja segíteni Magyarországnak Brüsszelből?

- Az EP-képviselő legfontosabb feladata, hogy Magyarország számára esélyeket és lehetőségeket teremtsen. Én magam eddig és ezután is az EP költségvetési bizottságában tudok segíteni, többek között az EU következő hétéves költségvetésének elfogadásakor. Az egyik programpontunk szerint az a minimális cél, hogy a 2014-20-as költségvetés a későbbiekben is biztosítsa a jelenlegi támogatást Magyarországnak. Ez azért fontos, mert valószínűleg kevesebb lenne a támogatás. Ennek oka, hogy a Budapestet és Pest megyét magába foglaló központi régió valószínűleg kikerül a kiemelt támogatást élvező régiók közül.

- Mondjon egy konkrét dolgot, amin változtatni szeretne az EU-ban.

- Sok mindenen, de elsősorban a külpolitikán szeretnék változtatni. Legfőbb ideje, hogy valóban közös külpolitikája legyen az Európai Uniónak. Változtatni kéne az EU szolgáltatás politikáján, jelenleg sok az adminisztratív akadály. A szolgáltatások határokon átnyúló szabad áramlásába be kell vonnunk a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásokat is. Konkrét elképzeléseink vannak, hogy miket kell megváltoztatni, de a legfontosabb a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése.

- Mit csinálna másként ahhoz képest, ahogy pártja eddig tevékenykedett az EP-ben?

- Az SZDSZ-t Mohácsi Viktória és én képviseltük az EP-ben. Vállalom, amit tettem, nyugodtan oda merek állni a választók elé. Ezt kívánom folytatni, nyilván több tapasztalattal, több ismerettel. De nem ígérem azt, hogy egészen mást fogok csinálni, mert akkor azt mondanám, hogy eddig rosszul csináltam.

- Több felmérés is azt mutatja, hogy a választók többségét egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik az Európai Parlamentben. Hogyan fog ezen változtatni?

- Ez régi problémája az EP-nek, és nemcsak magyar problémáról van szó, ugyanerre panaszkodnak a régi tagállamok képviselői is. Az Európai Parlament sokat próbálkozik, van televíziója, az Arte tévé, Euronews, kommunikációs programokat indít, különböző fesztiválokat finanszíroz. Mi is próbálkozunk, nekem van honlapom, ami nagyon részletesen, napi szinten foglakozik azzal, hogy én mit csinálok.Úgy gondolom, én követhetővé tettem a munkámat. De az újságírók és a szerkesztők is panaszkodnak arra, hogy ha olyan tévéműsort mutatnak be, amely az EP-vel foglalkozik, az a legbiztosabb módszer, hogy elűzzék a csatornától a nézőket. Az internetes újságok pedig arra panaszkodnak, hogy az EP-s cikkekre kevesen kattintanak, kivéve, ha valamilyen botrányról szól.

- Mit tenne a következő helyzetben: gyermeke születésnapi partija egybeesik egy fontos parlamenti bizottsági tanácskozással az európai kukoricatermesztésről. Melyik eseményre menne el?

- Most van egy ilyen helyzetem. A három gyerekem közül a középsőnek június 1-jén van a születésnapja, azon a napon reggel Barcson vagyok, délután Siófokon. Annyit tudok tenni az ügy érdekében, hogy rövidítem kicsit a programot, hogy a szülinapi parti végére azért odaérjek. Akinek három gyereke van, az nap nap után kerül hasonló helyzetekbe.