"Ha elege van mindenből, szavazzon a Munkáspártra" - buzdít szavazásra a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKP) - Internacionálé dallamával kísért - kampányanyaga. Az MSZMP újjáélesztési kísérleteként indult párt elnöke és listavezetője, Thürmer Gyula abban bízik, hogy a gazdasági válság a Munkáspárt malmára hajtja a vizet az európai parlamenti választáson, mert az emberek megtapasztalhatták, mit jelent a kapitalizmus. A magát marxistának valló párt pedig az egyetlen olyan induló a választáson, amelyik kapitalizmus helyett szocializmust szeretne. (Thürmer Gyulával készült interjúnkat a következő oldalon olvashatja.)
A Munkáspárt az elmúlt években többször csatlakozott a Fidesz különféle kezdeményezéseihez. A két párt már 2005-ben is azonos állásponton volt, mikor - a kettős állampolgárság mellett - a kórházak privatizációjáról kérdezték népszavazáson a választókat. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után az MKP alkotmányzó nemzetgyűlés összehívását sürgette, majd a Fidesszel együtt demonstráltak a Shcöpf-Mérei kórház bezárása ellen. A tavaly márciusi népszavazáson is egyetértettek a legnagyobb ellenzéki párttal: ellenezték a vizitdíjat és a tandíjat.
2008-ban ugyanakkor főként azzal kerültek a hírekbe, hogy tiltakoztak Kádár János megrongált sírjának ügyében folytatott nyomozás megszüntetése miatt. Idén tavasszal, a kormányváltáskor a Munkáspárt is előre hozott választásokat sürgetett, a Gyurcsány Ferenc helyébe lépő új kormányfőt, Bajnai Gordont Thürmer "vállalattól ideszármaztatott nagytőkésnek" nevezte, és csatlakoztak a Bajnai-program ellen szervezett szakszervezeti demonstrációhoz.
A Munkáspártnak meg kellene háromszoroznia 2004-es teljesítményét, hogy bekerülhessen az Európai Parlamentbe, az előző választáson 1,83 százalékot értek el. A pártot 1989 óta vezető Thürmer akkor felajánlotta a lemondását, de azt a párt nem fogadta el. A következő években viszont tovább romlott a helyzetük: 2006-ban a pártvezetés egy része kiszakadt, és Munkáspárt 2006 néven új pártot alakított, majd a 2006-os országgyűlési választásokon az MKP történetének eddigi legrosszabb eredményét produkálta. Még az állami támogatáshoz szükséges 1 százalékot sem tudta összeszedni, mindössze az emberek 0,41 százaléka szavazott rá.
Emiatt a párt az európai parlamenti kampányt is kénytelen a tagok adományaira alapozni, a tagoktól és a velük rokonszenvezőktől azt kérték: aki teheti, egy napi fizetését vagy nyugdíját ajánlja fel. A Munkáspártnak hirdetésekre sem igen telik, a kampány főként az utcákon, piacokon, kocsmákban folyik, Thürmer az országot járja.
A párt jelöltlistáján alkalmazottak, postások, nyugdíjasok, vállalkozók sorakoznak, de sok egyetemista is akad. Thürmer tudomása szerint a Munkáspárt jelöli az Európai Parlamentbe a legtöbb fiatalt, van egy 1989-es születésű jelöltjük is. Május elején felmerült, hogy Thürmer Gyula szintén egyetemista lánya, Thürmer Mariann is felkerül a listára, a hírt maga a pártelnök is megerősítette az MTI-nek, de a politikus gyermeke végül kimaradt a jelöltek közül.
A párt választási programjának töredéke vonatkozik kimondottan az Európai Unióra, és ezeknek a pontoknak egy része is olyan általános elv, mint hogy nem a nagy fizetésért, hanem dolgozni mennének az Európai Parlamentbe, vagy olyan Európát akarnak, ahol a tisztesség és a munka érték. A Munkáspárt kiléptetné Magyarországot a NATO-ból, és - bár korábban támogatták az uniós csatlakozást - azt javasolják: a néptömegek bevonásával tárgyalják újra hazánk csatlakozási szerződését.
Thürmer kifejtette, hogy csak akkor helyesli az unióban maradást, ha teljesülnek bizonyos feltételeik. A Munkáspárt szerint az EU most központosított szuperállam, ahol a bürokraták uralkodnak, ehelyett a nemzetek szövetségévé kellene válnia, a gazdagabb tagállamok pedig jobban is segíthetnék a szegényebbek felzárkózását. "Mondjuk meg az EU-nak: fizessen a rendszerváltásért! Ők jártak a legjobban, ők a haszonélvezők, fizessenek!" - áll a programban.