A gárdát akarják megállítani - az MCF Roma Összefogás az EP-kampányban

Politikai tényezővé tenné a hazai cigányságot a Kolompár Orbán OCÖ-elnök nevével fémjelzett MCF Roma Összefogás. Az európai parlamenti választáson listát állító párt arra számít, hogy a szélsőjobboldal akciói és a romákat ért támadások aktivizálják az eddig passzív cigányokat. Listavezetőjük, Kis Zsolt az [origo]-nak azt mondta, akkor döntötte el, hogy politikai pályára lép, amikor egyik ismerősét lelőtték Tiszalökön. Azt szeretné, ha az EU külön célzott támogatásokkal segítené az európai romákat.

- Ön mindössze 21 éves, és még a Műegyetemre jár. Hogyan került kapcsolatba az MCF Roma Összefogás Párttal? Hogyan lett ön a listavezető?

- Fiatal, diplomás, lehetőleg roma származású embereket kerestek, és így kerültem én a képbe. Édesapám és a családom elég ismert a közéletben, már sokat tettünk a cigányságért. Párszor találkoztunk, elbeszélgettünk és így esett rám a választás. Örömmel vállaltam, de kötelességemnek is éreztem, hiszen némelyek ki akarják irtani a cigányságot, gyilkolják az embereket. Akkor mélyült el bennem ez az elhatározás, amikor olyan embert öltek meg, akit személyesen ismertem: a tiszalöki Kóka Jenőt. (A tiszalöki férfit idén április 23-án lőtték agyon saját háza előtt. A gyilkosságról részletesen korábbi cikkünkben és helyszíni riportunkban olvashat - A szerk.)

- Mennyiben segíthet megoldani a romák problémáit, ha fellép egy önálló cigány politikai párt? A parlamentben ma is ülnek roma képviselők más pártok soraiban.

- Valóban ülnek, de ők csak roma származású és nem roma képviselők. Nekik a párt érdekeit kell képviselniük és hangoztatniuk. Azt gondolom, ha - mint azt mi megpróbáltuk - egy különálló, független szervezet bekerül a parlamentbe, tud tenni a cigányságért és a szegény emberekért is. Hiszen mi romák vagyunk azok, akik érezzük azt, milyen ma Magyarországon cigánynak lenni és milyen úton, milyen lépésekkel lehet előrevinni őket.

- Milyen eredményre számít? Ugyan csak becslések vannak arról, hogy hány roma van Magyarországon, de a legszerényebb becslés szerint is lenne 300-400 ezer potenciális szavazójuk. Eddig viszont nem sikerült ezeket az embereket megszólítani.

- Nézze, igazából nem csak a cigányság szavazataira számítunk. De ha csak ők szavaznának ránk, akkor is jó eséllyel indulunk. Szerintem az emberek motiváltak, már csak azért is, mert félniük kell, hogy melyik városba, faluba, településre mennek ki rosszindulatú emberek, és dobnak Molotov-koktélt a házukra, aztán golyózáporba futnak ki. Másrészt úgy érzem, egész Magyarország érdeke, hogy felzárkóztassuk a cigányságot, mert a kapitalista világrendszerben a verseny határoz meg mindent. És ameddig egy ország állampolgárai nem versenyképesek, addig nem lehet az ország sem versenyképes. Minden jóérzésű, nem cigány ember is be fogja látni, hogy a cigányság helyzetén sürgősen, de nem kapkodva javítani kell, mert csak ezen az úton léphet előre az ország.

- Azért kérdeztem ezt, mert az MCF Roma Összefogás 2006-ban az országgyűlési választásokon is listát állított, de minimális mennyiségű szavazatot kapott. Mi változott meg az elmúlt három évben?

- Ez egy kicsi és nem régi párt. Nincs pénzünk arra, hogy a médiában hangoztassuk, hogy egyáltalán létezünk. Azóta - úgy gondolom - sokan megismerték, és belátják, mi vagyunk azok, akik a saját bőrünkön érezzük, hogy milyen módon lehet javítani a cigányság helyzetét.

- Ha ön bekerül az Európai Parlamentbe, mit tud majd tenni Brüsszelből a hazai cigányokért és a szegényekért?

- A legfontosabbnak azt érzem, hogy ellenőrizhető legyen azoknak a pénzeknek a felhasználása, amelyeket az Európai Uniótól a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására lehívott Magyarország. Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy 120 milliárd forintból szinte semmi nem érte el a célját, nem valósult meg belőlük a romák felzárkóztatása.

(Az ÁSZ 2008. áprilisi jelentése szerint az egymást követő kormányok 1996 és 2006 között összesen mintegy 120 milliárd forintot fordítottak roma integrációra, de a rendszerben nagy volt a fejetlenség, és az nem felelt meg az átlátható közpénzgazdálkodás követelményeinek sem - A szerk.)

- Milyen változások, intézmények vagy programok kellenének ahhoz, hogy ez mégis elérje a célját?

- Ha én kint leszek, személy szerint is átláthatom, ellenőrizhetem, és számon tudjuk majd kérni a pártokon és minden egyes képviselőn, hogy hová tűntek el ezek a pénzek. Abban reménykedünk, hogy ha kijutunk, akkor alakíthatunk egy kisebbségi frakciót a másik legnagyobb európai kisebbséggel, a magyarsággal.

- Mit kellene elsősorban támogatni ebből az uniós pénzből? Milyen konkrét intézkedések kellenek?

- A legfontosabbnak az oktatást látom. Azt gondolom, hogy már hároméves korban el kellene kezdeni a felzárkóztatást, mert akkor még kisebb a szakadék azok közt, akik otthonról kevesebbet hoznak, és akik normális módon nevelkednek. A legfontosabb, hogy ne legyenek szegregált iskolák - ma Magyarországon 600 ilyen iskola van. Két példát is tudok mondani, egy pozitívat és egy negatívat: Nyíregyházán a Huszár-telepen tavaly vagy tavalyelőtt felszámoltak egy ilyen cigányiskolát, és azóta az a pár gyerek jobb iskolába került. Sajnos azonban nem tudják felvenni a versenyt, mert olyan alacsony színvonalú oktatást kaptak, hogy borzasztó. Nagyon pozitív példa azonban, hogy tíz évvel ezelőtt felszámoltak egy cigányiskolát, és az azóta iskolát kezdő roma származású fiatalok éltanulók, folyamatosan országos szintű versenyekre járnak. Ösztönzik őket támogatásokkal és meghálálják ezt.

- Azt mutatják Magyarországon a felmérések, hogy az embereknek elég kevés fogalmuk van arról, hogy mi zajlik az Európai Unióban vagy az Európai Parlamentben. Feltételezem, hogy a cigányság körében még rosszabb a helyzet. Mit tud tenni annak érdekében, hogy több információ jusson el az emberekhez?

- Egész Magyarországra nagyon kevés információ jut el arról, hogy mi is történik ott. Természetesen a médián keresztül szeretném bemutatni Magyarországnak, hogy mi történik ott, min munkálkodunk. Most ez nem történik meg, a képviselők nem tájékoztatják megfelelő módon azokat az embereket, akiket elvileg képviselnek.

- Ha képviselő lesz, hogyan fogja megszervezni az életét? Egyetemre is jár, díjugrató versenyző is, hogyan fogja megoldani például, ha egyszerre lesz mondjuk egy verseny vagy egy rokon születésnapja és egy brüsszeli szavazás?

- A saját érdekeimen jóval túlmutat a közösség érdeke, és ha megválasztanak, elsősorban a közösség érdeke. Majd a szabadidőmben, ha jut rá, akkor tudok foglalkozni a díjugratással és a családommal is. Nekem ez teljes mértékben összeegyeztethető.