Mesterházy is hárít a Zuschlag-perben

Nem volt jogköre pályázatokról dönteni, és utasítást sem adott egyes pályázatok kedvező elbírálására - vallotta a Zuschlag-per szerdai tárgyalásán Mesterházy Attila, az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltjeként is emlegetett politikus. Mesterházy az ifjúsági minisztérium politikai államtitkára volt abban az időben, amikor a gyanú szerint Zuschlag Jánosék fiktív szervezetek pályázatai révén szivattyúztak ki pénzt a minisztériumtól. Több korábbi tanúvallomás szerint Mesterházy dönthetett a pályázati pénzek odaítéléséről.

Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét idézte be tanúként a Bács-Kiskun megyei bíróság a 75 millió forintos csalás miatt folyó Zuschlag-per szerdai tárgyalására. Mesterházy - akinek a neve a napokban felmerült a szocialista párt lehetséges miniszterelnök-jelöltjeként - politikai államtitkárként dolgozott az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportmininisztériumban (GYISM). Abban az időszakban töltötte be ezt a tisztséget, amikor az ügyészség szerint Zuschlag János és társai fiktív civil szervezetek által beadott pályázatok révén, jogosulatlanul állami támogatást szereztek a tárcától.

Több, korábban meghallgatott tanú vallomása is kellemetlen Mesterházyra nézve. Mesterházy, illetve Ocsovai Tamás akkori helyettes államtitkár felelt a minisztériumban a pályázati pénzekért - hangzott el több korábbi vallomásban, bár a tanúk emlékei megoszlottak abban a kérdésben, hogy melyiküké volt az érdemi döntés pályázatügyekben.

Mesterházy szerdai vallomásában hosszan beszélt a minisztériumban zajló egyeztetések rendjéről. Szerinte szakmapolitikai egyeztetésekre leginkább Gyurcsány Ferenc idejében került sor, egyfajta hétindítóként, hétfő reggelenként ült össze a minisztérium vezetése és az adott területtel foglalkozó képviselők, Arató Gergely (ma az oktatási tárca államtitkára), Újhelyi István (ma a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára) és Zuschlag János is részt vettek esetenként, de az egyeztetések egy idő után kifulladtak, majd elmaradtak.

A hétfői megbeszéléseken stratégiai döntésekről, szakmapolitikai kérdésekről beszéltek, konkrét pályázati ügyekről nem volt szó - mondta Mesterházy, aki a bíró kérdésére kijelentette: neki sem a pályázati tevékenységgel, sem pedig az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatban nem volt hatásköre. Volt ugyan egy "néhány millió forintos" keret, amelyet saját hatáskörben felhasználhatott, de az Gyurcsány idején megszűnt. Mesterházy azt állította, hogy általában nem használta ki ezt a keretet, vagy ha mégis, akkor sportügyekre.

A minisztérium egyik korábbi alkalmazottja azt állította a bíróságon, hogy Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején Mesterházy alá tartoztak a pályázatok, nála lehetett lobbizni a pénzekért. Vallomásában Mesterházy azt mondta: az idejének 30-40 százaléka valóban a lobbistákra ment el, akik elsősorban sportterületről keresték meg. Szerinte őt kevesebben keresték, mint a minisztert, mert ő nem volt döntéshozó helyzetben. A kéréseket mindig becsatornázták a minisztérium illetékes szakmai vezetőihez, ők pedig a saját nevükben, vagy a kérést hozzájuk továbbító személy nevében válaszoltak a megkeresésekre - magyarázta Mesterházy.

Még több képért kattintson a fotóra!

Az ifjúsági pályázatokról döntő Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanács ügyeivel Mesterházy szerint az illetékes helyettes államtitkár (vagyis Ocsovai Tamás) foglalkozott Jánosi és Gyurcsány idejében is, ő volt a GYIA elnöke. Egy tanú korábban azt vallotta, hogy Ocsovai rendszeresen egyeztetett Mesterházyval a pályázatokról, és szerinte Ocsovai korábban arra kérte őt, hogy "Mesterházy kérésének megfelelően" adjanak pénzt egy adott szervezetnek. Ezzel szemben Mesterházy azt állította: a helyettes államtitkár nem kapott utasítást, hogy a tanács ülésén milyen magatartást tanúsítson az egyes kérdésekben. Szerinte ő sem kapott instrukciókat, amikor ő maga lett a GYIA tanács elnöke.

Mesterházy szerint nem igaz, hogy Ocsovait kérte volna egyes civil szervezetek pályázatainak kedvező elbírására. Visszautalt arra a külön pénzkeretre, amellyel Jánosi minisztersége alatt rendelkezett és azt mondta, ha valamelyik civil szervezet pályázatát támogatni akarta, megtehette volna a saját keretéből. Azt is állította, nem volt tudomása arról, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek működését civil szervezetek révén, pályázatokon elnyert pénzekből finanszírozták volna. "Ilyen típusú kérés, megkeresés nem érkezett hozzám, hogy ezeknek a civil szervezeteknek a pályázatait támogatni kellene. Engem Zuschlag, vagy rá tekinettel más nem keresett meg" - mondta.

Nézze meg Mesterházy Attila vallomását!

Végül a bíró felolvasta Mesterházynak a korábban, a nyomozati szakban tett vallomását. Kérdésére Mesterházy kijelentette: fenntartja a vallomását, csak két kisebb pontosítást kért. Az ügyész nem kérdezett Mesterházytól, akinek csak néhány ügyvédi kérdésre kellett válaszolnia. Szerinte általános jelenség volt, hogy a pályázatok 90 százaléka esetében csúsznak az elszámolások - mondta az egyik kérdésre. Azt állítottta: ő arra törekedett, hogy ezekben a kérdésekben jogosítványt kapjon a Mobilitás, és a GYIA tanácsnak ne kelljen ezzel foglalkoznia.

Az ajtónálló

"Azt szokták mondani, hogy kabinetfőnök az ajtónálló" - mondta saját munkájáról a szintén tanúként meghallgatott Keszthelyi András, aki 2003 májusától 2004 augusztusáig dolgozott a minisztériumban Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként. A kabinetfőnök besorolása szerinte politikai tanácsadó, a miniszter ügyeinek menedzselésében segédkezett, például ő kezelte a főnöke naptárát, szervezte a programjait, irányította a miniszteri titkárságot - magyarázta. A baloldali ifjúsági mozgalomtól nem érkeztek hozzá megkeresések, sem Aratótól, sem Újhelyitől, sem Zuschlagtól - tette hozzá.

Keszthelyi vallomást tesz - több képért kattintson!

"Én magam életemben nem láttam egy pályázatot sem" - jelentette ki Keszthelyi, aki szerint őt jellemzően különböző programok kapcsán keresték a képviselők, vidéki és egyéb rendezvényekre akarták hívni rajta keresztül Gyurcsányt, hiszen volt befolyása a miniszter időbeosztására. A pályázatok kapcsán őt nem igazán keresték, bár voltak ilyen alkalmak is, erre állítása szerint úgy reagált, hogy azt mondta: jó pályázatot kell benyújtani az adott kiíráson belül.

Keszthelyi azt vallotta: gyakran volt vasárnapi munkavégzés a minisztériumban, de arra a konktrét esetre nem emlékszik - bár nem tartja kizártnak -, hogy Ocsovait Pécsről berendelték volna egy vasárnap (az esetről Ocsovai beszélt korábbi vallomásában). Szerinte maguk a pályázatok nem, csak egy táblázatos felterjesztés érkezett be a kabinetre, vagyis kizártnak tartja azt az állítást, hogy egy hétvégi munkavégzés során Gyurcsánnyal és Ocsovaival a miniszteri irodában a pályázatokat válogatták volna szét a szerint, hogy melyik támogatandó és melyik nem.

Ocsovai és Gyurcsány viszonyáról Keszthelyi azt vallotta: nem voltak különleges törekvései a miniszternek Ocsovaival kapcsolatban, csak új helyzetet akart teremteni a minisztérium vezetésében, ezért megpályáztatta a tisztségeket. Keszthelyi szerint nem volt konfliktusmentes Gyurcsány és Ocsovai viszonya, úgy emlékszik, hogy később még egy fegyelmi vizsgálat is indult Ocsovai ellen. Keszthelyitől sem az ügyész, sem az ügyvédek nem kérdeztek.

Mesterházyra vallottak

Ocsovai Tamás korábban azt vallotta, hogy alapvetően Mesterházy felügyelte a politikai szervezetek támogatását. Ocsovai szerint a szervezeteknek a minisztérium szűk vezetőségéhez - ide tartozott Gyurcsány, Mesterházy és Keszthelyi András, a miniszter kabinetfőnöke - kellett fordulniuk támogatásért, a vezetőség ezután értesítette őt arról, kiknek kell pénzt utalni, ő pedig utasításként értelmezte ezt.

Mesterházy szerepét hangsúlyozta a HVG-nek adott interjújában Topolánszky Ákos, a GYISM egykori kábítószerügyi helyettes államtitkára is 2007 őszén. Topolánszky arról beszélt az interjúban, hogy a minisztérium egyes szakterületein "a nyomásgyakorlás ipari méretekben történt". "Ilyenek voltak azok az alkalmak, amikor Mesterházy emelt hangnemben számon kért" - mondta a HVG-nek az egykori helyettes államtitkár.

Jánosi György korábbi sportminiszter múlt csütörtöki meghallgatását azt mondta: az ő idejében Mesterházy foglalkozott az ifjúsági ügyekkel a minisztériumban, és a politikai államtitkár feladata volt a kapcsolattartás is a parlamenti frakcióval és az MSZP illetékes munkacsoportjával. A minisztériumi pályázatokat felügyelő Mobilitás közhasznú társaság pénzügyi ellenőre pedig azt mondta: Mesterházynak tudnia kellett a gyanús ügyletekről, mert miután a Mobilitás hibákat talált az elszámolásnál, levélben figyelmeztették erre az akkori politikai államtitkárt, ő azonban nem tett semmit.

Volt olyan tanú is, aki arról beszélt, hogy Mesterházy kisegítette Zuschlag Jánost, amikor APEH-vizsgálat indult ellene. Hogy igazolni tudja legális jövedelméhez képest gyanúsan nagy vagyonát, Zuschlag többek közt Mesterházyt kérte meg arra, hogy nagyobb összegű kölcsön felvételét igazoló szerződést kössön vele - mondta a tanú. Zuschlag ezt az állítást valótlannak nevezte.

Zuschlag János egykori MSZP-s képviselőt és 15 társát bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Szerdán hallgatja meg a Bács-Kiskun megyei bíróság Gyurcsány Ferenc sportminiszteri kabinetfőnökét, Keszthelyi Andrást is. (A Zuschlag-per eddigi fejleményeiről, köztük Gyurcsány Ferenc múlt heti meghallgatásáról itt olvashat.)