Hatmillió euróval támogatjuk a szegények klímaharcát

Magyarország három év alatt hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit. Ezt Bajnai Gordon kormányfő jelentette be Brüsszelben. Mi olcsón megúsztuk, a szomszédos Ausztria például 120 millió eurót szán ugyanerre a célra. Az EU összesen 7,2 milliárd eurót ajánlott fel, és azt reméli, a felajánlás lökést ad a koppenhágai klímatárgyalásoknak. Közben Koppenhágában elkészült a zárómegállapodás első hivatalos piszkozata.

Pénteken elkészült a koppenhágai klímakonferencia első hivatalos zárómegállapodás-tervezete. Ez egy politikai jellegű megállapodás tervezete, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. Ez 2013-ban lépne életbe.

A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, és az utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-kibocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is felkínál a tárgyaló feleknek. A tervezet alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest.

2020 után már a fejlődőknek is csökkentenie kellene az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátását. Az évszázad közepére az 1990-ben mért mennyiséghez viszonyítva világszerte 50, 85 vagy 95 százalékkal kevesebb üvegházgáznak kellene a légkörbe kerülnie az emberi tevékenység nyomán. A fejlett államoknak ugyanakkor legkevesebb 75 százalékos csökkentést kellene vállalniuk.

Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest - áll az ENSZ megállapodás-tervezetében.

A javaslat arra nem tér ki, hogy pontosan mikor kellene tetőznie a globális kibocsátásnak, illetve mikortól kellene csökkennie, és pénzügyi kérdéseket sem érint. A számszerű javaslatokat a december 7-én kezdődött konferencián mostanáig kialakult álláspontokat figyelembe véve állították össze. Az ENSZ ezzel az étlap-szerű listával kívánja mederbe terelni a december 18-ig tartó tárgyalássorozatot, amelynek utolsó két napjára nagyjából 110 állam- és kormányfő érkezik a Koppenhágába.

Még nem léptek előre

A tervezet ellenére pénteken sem közeledtek az álláspontok klímacsúcson. Az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős tisztviselője, Yvo de Boer a tanácskozás ötödik napján már azt szorgalmazta, hogy az új nemzetközi szerződés megkötéséig maradjon érvényben a Kiotói jegyzőkönyv.

Yvo de Boer egy pénteki interjúban azt mondta, annak idején nyolc évig tartott, mire az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését szolgáló erőfeszítéseket összehangoló kiotói egyezményt sikerült hatályba léptetni. A 2012 végén lejáró szerződést felváltó új megállapodás kidolgozása és ratifikálása még akkor sem menne egykettőre, ha a koppenhágai konferencia végére sikerül elkészíteni egy tervezetet, amelyet mind a 192 ország támogat - mondta Yvo de Boer. Az ENSZ-diplomata szerint a dán fővárosban tanácskozó küldöttségek "túlnyomó többsége a Kiotói jegyzőkönyv fennmaradását kívánja."

Még ezt sem volna egyszerű elintézni: a világ második számú gazdasági hatalma, Japán például jelezte, hogy amennyiben a jegyzőkönyv aláírói közül hiányzó Egyesült Államok és Kína számára nem írnak elő kötelező kibocsátás-csökkentést, a távol-keleti szigetország nem teljesíti önként vállalt célját, az 1990-hez képest 25 százalékos csökkentést 2020-ig.