Milliárdos állami buktához vezetett a Kapolyi-féle üzlet

A költségvetés tartalékából kivett 1,9 milliárd forinttal mentette meg a kormány a Vértesi Erőművet, amelyet már a felszámolás réme fenyegetett. Az amúgy is veszteséges céget egy per vitte a csőd szélére, amelyet a Kapolyi László MSZP-s képviselő cégével kötött, majd visszamondott üzlet miatt indított ellene egy cseh energiakereskedő.

Egy vasárnap megjelent kormányhatározat szerint 1,9 milliárd forintot helyezett át a kormány a költségvetés általános tartalékából a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz (KHEM), "szénipari szerkezetátalakítási támogatás" címén. Egy ugyanezen a napon megjelent rendeletből az is kiderül, hogy a címzett a Vértesi Erőmű Zrt., amely Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányáját működteti.

Hónig Péter közlekedési és energiaügyi miniszter hétfőn a parlamentben Keleti György MSZP-s képviselő kérdésére adott válaszában azt mondta: ezzel az összeggel Komárom-Esztergom megye legnagyobb munkaadója megmenekült a felszámolástól. Keleti az [origo]-nak azt mondta, a cég azért került nehéz helyzetbe, mert egy választottbírósági döntés kötelezte az erőművet, hogy kártérítést fizessen a CEZ cseh áramkereskedő cégnek, ami végső soron felszámolással fenyegette a céget.

Egy befuccsolt üzlet

Ez a választottbírósági eljárás egy olyan üzlet nyomán indult, amelyben Kapolyi László MSZP-s képviselő cége is érintett volt. Mint arról az [origo] beszámolt, 2008 végén Kapolyi László cége, a System Consulting Zrt. jelentős mennyiségű villamosenergiát rendelt meg a Vértesi Erőműtől. Az energia nagyobb részét az erőmű nem saját termeléséből biztosította, hanem a szabad piacon vásárolta meg, összesen 11 áram-nagykereskedőtől, köztük a CEZ-től. A System Consulting azonban év végén "gazdasági lehetetlenülésre" hivatkozva elállt az üzlettől, így december 31-én a Vértesi Erőmű is felmondta a kereskedőkkel kötött megállapodásokat.

A meghiúsult ügylet miatt felmentették az erőmű vezetését, illetve több polgári per van folyamatban, a kereskedők az erőművet perelték be kártérítésért, az pedig Kapolyi cégét. Az ügyben a Vértesi Erőmű feljelentést is tett, az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja.

Kapolyi László az [origo]-nak most azt mondta, nem ő a felelős a Vértesi Erőmű gondjaiért. Választottbírósági döntés született, amit mindenkinek be kell tartania, a magyar államnak is - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ő már nem kíván a Vértesi Erőmű ügyeivel foglalkozni.

Kapolyi cége korábban szeretett volna tulajdonrészt szerezni az erőműben. 2008 májusában meg is állapodott az MVM-mel a Vértesi Erőmű többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, de később többször módosítani kellett a szerződés lezárásának határidejét, majd a megállapodást 2008. december 23-án hivatalosan is felmondták. Kapolyi cége ugyanis nem kívánt milliárdos garanciákat vállalni az erőmű által korábban okozott környezetvédelmi problémák megoldására.

Szénfillérek milliárdjai

Az évek óta súlyosan veszteséges (2007-ben mínusz 3,3 milliárd, 2008-ban mínusz 6,6 milliárd forint volt az eredmény) céget évről-évre jelentős összegekkel segítette ki az állam. Arra kötelezte például az MVM-et, hogy a piaci ár felett vásárolja meg az erőműben termelt áramot, de a hőszolgáltatónak is emelt árat kellett fizetni a hőenergiáért. Az EU-csatlakozás után ez tarthatatlanná vált, a helyzet rendezésére bevezették az úgynevezett szénfillért, hivatalos nevén a szénipari szerkezetátalakítási támogatást.

A tulajdonos Magyar Villamos Művek tavaly még az erőmű és a bánya bezárását fontolgatta, végül azonban ettől elálltak. A társaság a veszteségek csökkentése érdekében azonban megváltak 240 szerződéses erdélyi bányásztól, majd 450 saját dolgozót is elbocsátottak. A csoportos létszámleépítés, a végkielégítések miatt 1,6 milliárd forintba került (az utolsó magyarországi szénbányában készült riportunkat itt olvashatja).

A cég annak ellenére nem képes talpra állni, hogy 2005 óta az áramszámlákba beépített, úgynevezett szénfilléreken (hivatalosan szénipari szerkezetátalakítási támogatás) keresztül minden magyar áramfogyasztó finanszírozza a működését: minden egyes kilowattóra fogyasztás után 23 fillér kerül abba a kalapba, amelyből a márkushegyi bánya működését finanszírozzák. Az Európai Bizottság által jóváhagyott terv szerint Magyarország 2004 és 2010 közt összesen 64,3 milliárd forint támogatást juttathat ezen a módon a Vértesi Erőműnek.

Ez a támogatás teremtette meg azt a kiskaput is, amelyen keresztül a kormány közpénzzel segítheti ki a Vértesi Erőművet. Az EU szabályai általában tiltják, hogy az államok kivételezzenek egyes cégekkel, de a szénfilléreket már jóváhagyták. A kormány úgy módosította a korábbi rendeletet, hogy lehetőséget adott az Európai Bizottság által a 2005-re engedélyezett és az akkor ténylegesen kifizetett támogatás közötti különbözet megtérítésére. Azért pedig, hogy legyen miből kifizetni, az idei költségvetés tartalékából helyezi át a szükséges pénzt.

Az [origo] hétfőn délelőtt kereste meg a KHEM-et, hogy megtudjuk, miért volt szükséges 2005-re visszamenőleg módosítani a Vértesi Erőmű támogatását, illetve hogy 2005 óta pontosan mennyi támogatáshoz jutott a szénfillérekből a cég, de a minisztérium szerda estig nem válaszolt a megkeresésünkre.