Jobbról tolták, balról húzták - az MDF útja Orbántól Bokrosig

A háttérben munkálkodó tanácsadó, a Fidesz által megszorongatott elnök és az ugrásra készen álló egykori miniszter tették a legtöbbet azért, hogy az MDF a Fidesz szövetségeséből Bokros Lajost miniszterelnöknek jelölő párttá váljon nyolc év alatt. Az átalakulást kiélezett belső harcok kísérték, a párt többször majdnem darabjaira hullott, néhány kemény konfliktusát máig nem heverte ki. Így jutott el Dávid Ibolya Orbán Viktortól Bokros Lajosig.

Mivel a tagság Dávid Ibolya mögött állt, az MDF fel tudott állni a 2006-os választásokra, és egy hajszállal ugyan (0,04 százalékkal), de átlépték a parlamenti küszöböt, ami utoljára 1994-ben sikerült önállóan az MDF-nek. A két forduló között azonban Dávid Ibolya - ahogy egy, a pártból kizárt forrásunk fogalmazott - "végzetes hibát" követett el: kijelentette, hogy az MDF harmadik helyen álló jelöltjei nem lépnek vissza, mert nem akarják hatalomra segíteni sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferencet.

"Orbán jelentkezett. Én azt mondtam Ibolyának, hogy jelentsük be: mi a részünkről befejeztük a választásokat, és a jelöltjeinkre bízzuk, hogy kössék meg a helyi alkukat" - mondta Hock, aki akkor már a párt alelnöke volt. "Az MSZP-t akkor már nem lehetett megverni, matematikailag lehetetlen volt. Ahol visszaléptünk, ott is az MSZP nyert később, de a Fidesz ránk foghatta, hogy mi vagyunk az árulók, miattunk vesztettek" - mondta egy másik korábbi MDF-es, aki szerint ez a lépés végzetes sebet ejtett a párton, mert magukra haragították a potenciális jobboldali szavazókat.

Ezt a döntést a pártból már távozott forrásaink Somogy Zoltán és a PC számlájára írták. "Ez volt a stratégiai irányváltás, itt fogalmazódott meg először, hogy az igazi döntések kikerültek az MDF-ből" - mondta Hock Zoltán. Somogyi szerint viszont az MDF korábban megkérdezte a PC-t arról, milyen stratégiát kövessen a második fordulóban, de e nélkül is mindenki tudta, hogy a szavazóik nem fogják Orbánt támogatni, illetve az MDF elvesztette volna a hitelességét, ha bármelyik oldalt támogatja.

Az Almássy-ügy

"2007-re a párt beszorult az ötszázalékos küszöb alá. Egyszerűen nem tudtunk elmozdulni fölfelé, nem maradt jobboldali szavazónk egy darab sem" - magyarázta az MDF elnökségének egyik korábbi tagja. Ebben a helyzetben akart elindulni a pártelnök-választáson Almássy Kornél. Forrásaink utólag különböző módon ítélik meg, mekkora esélye volt Almássynak arra, hogy valóban átvegye a párt vezetését: egy részük szerint komoly győzelmi esélyei voltak, mások viszont azt mondták, legfeljebb megszorongathatta volna Dávid Ibolyát, de nem nyerhetett volna.

Dávid Ibolya bemutatja a felvételt a sajtónak 2008-ban

Dávid Ibolya máig állítja - legutóbb az Almássy által ellene indított polgári perben mondta el -, hogy szerinte ellenfelét Tombor András, Orbán Viktor korábbi tanácsadója és Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója bízta meg, hogy vegye át az MDF vezetését. Almássy ezzel szemben azt állítja, Tombor és Giró-Szász nem megbízói, csak tanácsadói voltak. A párt belső vitájába máig tisztázatlan körülmények közt beavatkozott a titkosszolgálat is: Dávid Ibolyához került egy lehallgatott beszélgetés megvágott hangfelvétele, amelyet nyilvánosságra hozott. Almássy ezután visszalépett (az úgynevezett adatgyűjtési ügyről készült cikkeinket itt olvashatja).

Az Almássy-ügy nagyon sokat ártott a pártnak, amely emiatt végzetesen megroggyant - állították egybehangzóan korábbi és jelenlegi MDF-es forrásaink. "Azóta sincs béke az olajfák alatt" - mondta Dragon Pál, aki szerint a párt mai belharcai is erre a konfliktusra vezethetők vissza. Almássy kizárása és a Tisztelet Társasága nevű szervezet által delegált Vas János kilépése miatt ráadásul a megszűnés szélére került az MDF parlamenti frakciója, csak az egykori fideszes - azóta az őt igazoltató rendőrökkel való dulakodása miatt jogerősen elítélt és képviselői mandátumáról lemondott - Lengyel Zoltán belépésével sikerült megtartani a képviselőcsoportot.

Bokrostól az SZDSZ-ig

"Dávid Ibolya 2008 őszén kezdte meghívni Bokrost, hogy tartson előadásokat a frakciónak és az elnökségnek. Akkor még azzal a felkiáltással, hogy lehet vele vitatkozni" - mesélte az [origo]-nak az egyik, azóta kizárt MDF-es képviselő. Ekkor még nem volt szó arról, hogy a korábbi pénzügyminiszter szerepet vállalna az MDF-ben, ezért volt meglepetés, amikor tavaly február 24-én az elnökség eldöntötte, hogy Bokros lesz az MDF EP-listájának vezetője. "Ez egy puccs volt" - állította Hock, aki nem volt jelen az ülésen, mert épp az ügyészségen tanúskodott az Almássy-ügyben. Somogyi szerint Bokros már 2002 óta figyelte az MDF-et, mert ez volt az egyetlen párt, amely nem szavazta meg a Medgyessy-kormány száznapos programját, és baráti kapcsolatban állt az MDF több vezetőjével. Somogyi szerint Bokrost az EP-lista élére állítani "nagyon meredek és újszerű volt".

A megfontolás az lehetett - erről tavaly februárban az [origo]-nak több megyei elnök is nyilatozott -, hogy Bokros a szocialisták szimpatizánsai közül, illetve balos értelmiségi körökből hozhat szavazókat a felmérések szerint akkor is a bejutási küszöb alatt álló MDF-nek. Az MDF vezetése ma már másként magyarázza a döntést. Herényi Károly és Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő is azt mondta, az MDF kapitalizmuspárti, Bokros programja pedig jobboldali. Dragon Pál szerint a magyar pártok szerepzavarban szenvednek, szerinte például senki nem vádolhatja baloldalisággal Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnököt, pedig privatizálta az állami cégeket.

A döntéssel egyet nem értő forrásaink szerint azonban Bokros jelölése az MDF baloldalra való áthúzásának fontos állomása volt. Ahhoz, hogy ezt az országos választmánnyal el lehessen fogadtatni (a testület 48:44 arányban hagyta jóvá az EP-listát) forrásaink szerint némi "kreatív jogalkalmazásra" is szükség volt. Egy korábbi pártag állítása szerint lemondott a - automatikus választmányi tagságot jelentő - megyei elnöki posztról Makay Zsolt és Karsai Péter, akik a választmány elnökeként, illetve elnökségi tagként amúgy is szavazhattak az ülésen. Így a helyükre új embereket lehetett állítani, ami plusz szavazatokat jelenthetett Bokros mellett. A döntés újabb törést okozott az MDF-ben, ami elvezetett a parlamenti frakció megszűnéséhez.

A tavalyi EP-választáson elért siker bebizonyította, hogy Bokrossal el lehet érni az 5 százalékot, de a párt továbbra sem tud elmozdulni erről a szintről - mondák [origo]-nak korábbi MDF-esek, akik szerint a parlamenti választás sokkal nehezebb lesz, hiszen 176 körzetben kell jelöltet állítani, és a részvétel is magasabb lesz. Ráadásul a vezetés nem foglalkozott a pártépítéssel, csak a belső viták és a kizárások töltötték az időt tavaly nyár óta - mondta Hock, aki szerint ez tudaros folyamat volt, hiszen a szervezetek rossz állapotára hivatkozva meg lehetett kötni a választási megállapodást az SZDSZ-szel.

A baloldalon sokáig jóindulattal nézték az MDF mozgását, hiszen a párt szembement Orbánnal és a Fidesszel. Az idei választási kampányban azonban az MSZP már ellenfélként tekinti az MDF-re, hiszen tőlük vehet el szavazókat: a Nézőpont Intézet felmérése szerint az MSZP-szavazók közül 8 százaléknyi hajlik arra, hogy az MDF-et támogassa. Mesterházy Attila, a szocialisták kormányfőjelöltje valószínűleg ezért igyekezett visszatolni az MDF-et a jobboldalra, amikor a nyugdíjrendszerről szóló vitában "Orbán-Bokros csomaggal" riogatta a választókat.