Megoldási útmutató a 2010-es középszintű irodalomérettségihez

A két részből álló középszintű magyarérettségin a szövegértési feladat a Magyar Hírlap egy tavalyi interjújáról szólt, amelyben egy új felfedezéséről kérdezték az ELTE irodalomtörténészét. A szövegalkotást 3-8 oldalban kellett megoldaniuk a diákoknak, három feladat közül választhattak. Mivel a hivatalos megoldókulcsot legkorábban kedden hozzák nyilvánosságra, az [origo] egy budapesti szakközépiskola irodalomtanárának segítségét kérte a feladatok megoldásához. A szövegalkotási feladatoknál néhány fontos szempontot soroltunk fel.

SZÖVEGÉRTÉS
Magyar Hírlap, 2009. október 10.
Somogyi F. Anikó
Szenzációs irodalmi felfedezés: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja.
Interjú Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének tanárával (részlet)
(Az interjú teljes szövegét itt olvashatja el.)

- Hogyan jutott el az eddig ismeretlen Janus Pannonius-szöveghez?

- Akkor kezdett el komolyabban érdekelni az életmű, amikor kiderült, hogy 1991-ben megtalálták Janus Pannonius maradványait Pécsett. Egy pécsi konferencián hallottam a felfedező régész, Kárpáti Gábor előadását. Néhány évvel később értesültem róla, hogy Kustár Ágnes antropológus arcrekonstrukciót készített a koponya alapján. Munkáját azért találtam érdekesnek, mert az eddigi elképzelésektől eltérő, rendkívül markáns arcot mutatott be. Az előzményekről tudnunk kell: Giorgio Vasari reneszánsz kori híradása szerint a padovai Eremitani-kápolnában a Szent Kristóf-legenda freskóján ott látható a "magyar püspök" - azaz nagy valószínűséggel Janus Pannonius, csak azt nem tudjuk, melyik szereplő az. A freskón látható alakok közül Balogh Jolán művészettörténész (1900-1988) egy bizonyos fiatalembert azonosított Janusszal, és közölte is a képet egy tudományos folyóiratban, így ez az arc vált közismertté. Huszti József klasszika-filológus ugyan kétségbe vonta az elképzelés létjogosultságát, de a köztudatban a mai napig a Balogh Jolán-féle kép él. Legutóbb Magyar Lóránt igazságügyi orvos szakértő vetítette rá a megtalált koponya antropológiai jellemzőit a padovai Szent Kristóf-freskó számításba vehető alakjaira, és száz százalékig kizárta a Balogh Jolán-féle változatot. Ismert még hét lehetséges Janus-arcképváltozat, amelyek közül hármat is kétségessé tett az új eredmény. Összegyűjtöttem az eddig ismert Janus-arcképeket, erről tartottam előadást idén júniusban a fent felsorolt tudós kollégákkal együtt a pécsi Régészeti Múzeumban.

- Az arckép hogyan, merre vezette tovább?

- A padovai freskón ábrázolt egyik fiatalember arca nagyon hasonlít a rekonstruált archoz. Aztán rábukkantam egy könyvillusztrációra, amelyen az egyik szereplő valószínűleg szintén a magyar költő.

- Milyen könyvben található ez a kép?

- Egy 1458-ban, az egykori nápolyi uralkodónak, Anjou Renének ajándékozott kötetben, amely Janus tanárának, Veronai Guarinónak a fordítását tartalmazta. A kötetből készült díszpéldányban két illusztráció látható: az elsőn Guarino, ahogy átnyújtja a fordítást egy velencei patríciusnak, Jacopo Antonio Marcellónak. A háttérben két férfi áll, egyikük arca markáns, erőteljes, akárcsak a rekonstruált portré. Szerintem ő lehet Janus Pannonius. Ezt akartam bizonyítani azon a pécsi előadáson. A másik képen a trónszéken René látható, előtte térdel Jacopo Antonio, és átnyújtja a kötetet. A kódex Albiban van, de a képek az interneten is megtalálhatók. Azon persze elgondolkoztam, hogy vajon a feltűnő hasonlóságon kívül más szempontok alapján is feltételezhető-e, hogy a képen Janus Pannonius szerepel. Erre alapos okunk van, hiszen tudjuk, Janus írt egy több ezer soros panegyricust tanárának, Guarinónak, írt egyet Jacopo Antoniónak és egy töredékben fennmaradt költeményt Renének is. Tehát mindhárom szereplővel kapcsolatban volt. Igen valószínű, hogy jelen kellett lennie a kötet ünnepélyes átadásán is, amit a kép ábrázol.

- Mit tudunk a panegyricusokról? Miért írta ezeket Janus Pannonius?

- 1442-ben ért véget Anjou René nápolyi uralkodása, 1452-ben Janus 18 éves volt, és óriási hírnévnek örvendett költői tehetsége révén a humanisták körében. Ekkoriban az irodalom is a politika eszköztárához tartozott, ezért Janus tehetségét felismerve megrendelésre panegyricusokat, dicsőítő költeményeket írattak vele. A már említett velencei patrícius, Jacopo Antonio is megbízta egy ilyen mű megírásával. Padovai kapcsolatokat ápolt, és művelt humanistaként összebarátkozott Janus tanárával, így figyelt fel a magyar fiúra.

- Ki volt a másik költemény főhőse, Anjou René király?

- René különös alakja volt korának: bár Itáliában már a reneszánsz idejét írták az 1430-as években, a nápolyi király még a lovagkorban élt és gondolkodott: lovagregényeket írt, lovagrendet alapított. Négy évig tartó uralkodásának 1442-ben Aragóniai Alfonz vetett véget, aki ostrom alá vette a várost, és elfoglalta a trónt. Anjou Renének ekkor menekülnie kellett, s később is csak fia próbálta visszafoglalni apja helyét. Janus Pannonius különös feladata az volt, hogy René elvesztett háborújáról írjon dicsőítő költeményt.

- Tehát Janus királyi megbízást is kapott. Hogyan folytatódott a kutatás?

- Ekkor irányult a figyelmem arra, hogy Janus miről írt a panegyricusokban, hátha támpontot kapok a bizonyításhoz, hogy a kódexbeli képen ő látható. Utánanéztem a René-panegyricusnak, amelyről úgy tudtuk, hogy csak egy része van meg. Ahogy keresgéltem az interneten, egyszer csak megjelent a képernyőn egy "P" betűs szignóval írt tanulmány a 19. század végéről. A szerző, francia történész, egy nápolyi kódexből idézte a szöveg részleteit, amelynek a szerzőjét nem ismerte. Feltette a kérdést: vajon ki lehetett ez a humanista költő, aki papírra vetette a René királyt dicsőítő sorokat? Az idézett sorok egy részét nem volt nehéz azonosítani: megegyeztek a költemény fennmaradt részének elejével. Ebből következik, hogy a számomra ismeretlen sorok csakis Janus Pannonius Renéhez írt panegyricusának további, mindeddig elveszettnek hitt részeiből származhatnak!

- Mi ennek a költeménynek a jelentősége?

- Ez a Janus-panegyricus volt az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. A felfedezés legnagyobb jelentősége, hogy a most készülő Janus Pannonius kritikai kiadás immár a teljes életművet adhatja közre.

1. Döntse el, hogy az alábbi lehetőségek közül mi a szenzációs felfedezés lényege! Húzza alá a helyes választ, igazolja döntését a szöveg vonatkozó részletének idézésével. (1 pont)

A: egy eddig ismeretlen versszöveg lektorálása
B: egy eddig ismeretlen versszöveg részletének megtalálása
C: egy eddig ismert versszöveg eddig ismertelen szövegrészének megtalálása
D: egy eddig ismeretlen kép megtalálása

A helyes válasz a harmadik.
Ezt a következő idézet igazolja: "A felfedezés legnagyobb jelentősége, hogy a most készülő Janus Pannonius kritikai kiadás immár a teljes életművet adhatja közre."

2. A riportalany az első megszólalásában a lehetséges Janus Pannonius-ábrázolások előzményeiről szólva egy freskó alakjairól beszél. Mit állítanak az alábbiak a freskón ábrázolt valamelyik alakról? (3 pont)

A: Giorgio Vasari
Vasari szerint "a Szent Kristóf-legenda freskóján ott látható a magyar püspök, azaz nagy valószínűséggel Janus Pannonius".
B: Balogh Jolán
Balogh Jolán "egy bizonyos fiatalembert azonosított Janusszal (...), így ez az arc vált közismertté".
C: Huszti József
Huszti József "kétségbe vonta az elképzelés [ti. Balogh Jolán véleménye - a szerk.] létjogosultságát".

3. Foglalja össze az alábbi táblázatban, hogy az interjúalany szerint milyen kutatások hatottak a Janus-ábrázolásokra az utóbbi két évtizedben: az egyes kutatók milyen minőségben, mit csináltak, milyen eredménnyel? (5 pont)

A kutató foglalkozása	A Janus-ábrázolás szempontjából végzett tevékenysége	A Janus-ábrázolás szempontjából végzett tevékenységének következménye
Régész (Kárpáti Gábor)	1991-ben megtalálta Janus Pannonius maradványait Pécsett	A maradványok - a koponya - alapján tovább lehetett kutatni
Antropológus (Kustár Ágnes)	Arcrekonstrukciót készített Janus Pannonius koponyája alapján	Azonosítani lehet Janus Pannoniust a különböző ábrázolásokon
Igazságügyi orvos szakértő (Magyar Lóránt)	Rávetítette a megtalált koponya antropológiai jellemzőit a padovai Szent Kristóf-freskón látható alakokra	Száz százalékig kizárta Balogh Jolán feltételezését

4. A harmadik megszólalás két könyvillusztrációról beszél.

A: A szöveginformáció alapján nevezze meg, hogy kik láthatók biztosan a szövegben említett képeken! (2 pont)
Az egyik képen - amelyen egy alak átnyújt egy képet egy másiknak egy boltíves kapu előtt - Veronai Guarino és Jacopo Antonio Marcello látható.
A másik képen - amelyen egy trónon ülő alak előtt étrdel egy férfi, a háttérben további alakok láthatók - biztosan szerepel Anjou René (a trónszéken), előtte térdel Jacopo Antonio Marcello. (A háttérben egy markáns alak látható, de csupán feltételezés, hogy az Janus Pannonius.)

B: Milyen tényszerű bizonyítéka van a képeken azonosítható személyek és Janus Pannonius kapcsolatának? (1 pont)
"Janus írt egy több ezer soros panegyricust tanárának, Guarinónak, írt egyet Jacopo Antoniónak és egy töredékében fennmaradt költeményt Renének is. Tehát mindhárom szereplővel kapcsolatban volt."

C: Szentmártoni Szabó Géza úgy véli, hogy a könyvillusztráción Janus is látható, mire alapozza ezt? A szövegből vett idézettel válaszoljon! (2 pont)
Az egyik feltételezés: "...mindhárom szereplővel kapcsolatban állt."
A másik feltételezés: "Igen valószínű, hogy jelen kellett lennie a kötet ünnepélyes átadásán is, amit a kép ábrázol."

5. Gyűjtse ki a következő vázlatpontok alapján, hogy mi derül ki a negyedik-ötödik megszólalásból a Renéhez írt költeménnyel kapcsolatban! (5 pont)

A költemény keletkezésének valószínű időpontja: 1452
A költemény műfajának latin és magyar megnevezése: panegyricus, dicsőítő költemény
A költemény címzettje: Anjou René
A költemény címzettje uralkodásának ideje: 1438-1442
A költemény címzettjének kulturális tevékenysége: lovagregényeket írt, lovagrendet alapított
Janus különös feladata: egy elvesztett csatáról kellett dicsőítő költeményt írnia
Janus megbízásának indokoltsága: az irodalom a politika eszköztárához tartozott

6. A hatodik megszólalás a kutatás további folyamatáról beszél. Állapítsa meg, hogy mit ismert és mit nem ismert a következő adatok közül a "P" szignójú francia történész, illetve az irodalmi felfedezés előtt Szentmártoni Szabó Géza! Írja a megfelelő rovatba az ismerte, illetve nem ismerte kifejezést! (4 pont)

"P" szignójú francia történész		Szentmártoni Szabó Géza
ismerte	A René-vers részleteit	ismerte
ismerte/nem ismerte*	A teljes René-verset	nem ismerte
nem ismerte	A René-vers költőjének nevét	ismerte
ismerte	A nápolyi kódexet	nem ismerte

*A szövegből nem egyértelmű a helyes válasz. Olvasóink véleménye megoszlik a kérdésben, többen állítják, hogy "P" az egész verset ismerte, mások szerint csak egy töredékét. A vitát csak a hivatalos megoldókulcs döntheti el, amely kedden lesz nyilvános. (A szerk.)

7. Idézze a hatodik megszólalásból azt a két mondatrészletet, amely Szentmártoni Szabó Géza kutatásának eredeti célját, illetve megvalósult eredményét fogalmazza meg! (2 pont)

A kutatás eredeti célja: "...hátha támpontot kapok a bizonyításhoz, hogy a kódexbeli képen ő látható."
A kutatás tényleges eredménye: "Ebből következik, hogy a számomra ismeretlen sorok csakis Janus Pannonius Renéhez írt panegyricusának további, mindeddig elveszettnek hitt részeiből származhatnak."

8. Összegezze a szöveg információit és döntse el (aláhúzással jelölje), hogy a következő, Janus Pannoniusra vonatkozó állítások közül melyik biztos eredmény és melyik feltételezés! Ha feltételezésnek tart egy állítást, igazolja a szöveg egy vonatkozó részletével! (6 pont)

A: Megtalálták JP maradványait Pécsett: biztos
B: A padovai Eremitani-kápolna Szent Kristóf-legenda freskójáról egyértelműen azaonosítható Janus Pannonius arcképe: feltételezés, hiszen Balogh Jolán egy bizonyos fiatalembert azonosított Janus Pannoniusként
C: A veronai Guarino-fordítás kötete díszpéldányának könyvillusztrációján az egyik alak a magyar költő: feltételezés, hiszen csak közvetett bizonyítékok vannak, melyek szerint Janus ismerte az illusztráció szereplőit, és feltehetően jelen kellett lennie az ünnepélyes átadáson
D: Janus Pannonius írt Anjou Renéhez panegyricust: biztos
E: A "P" betűs szignóval írt XIX. század végi tanulmány Janus költeményéből idéz: biztos
F: Az elveszettnek hitt panegyricus-részlet megtalálható egy nápolyi könyvtárban őrzött kódexben: biztos

9. Az alábbi szöveg Szentmártoni Szabó Géza képzeletbeli naplója, amely felfedezésének folyamatát mutatja be. Egészítse ki a hiányzó részeket a szövegben található legpontosabb információ alapján, egy-öt szóval! (7 pont)

A Janus-ábrázolások iránt akkor ébredt fel az érdeklődésem, amikor értesültem a koponya alapján készült (miről?) arcrekonstrukcióról. Az így feltáruló arc látványosan eltért az eddigi elképzelésektől, egyáltalán nem hasonlított például az eddig közismert (min?) a padovai kápolna Szent Kristóf-legenda freskóján található ábrázolásra. Hasonlít viszont szerintem egy ugyanezen az alkotáson látható másik alakhoz. Ugyancsak hasonlít egy (hol?) Anjou Renének ajándékozott kötetben látható egyik alakhoz, amely a (miben?) Albi-i kódexben található.* A képen ábrázolt azonosítható személyekhez írt művek közül a (mi?) panegyricusok után kezdtem kutatni. Így akadtam a (mire?)"P" betűs szignóval írt tanulmányra, mely idézett egy (hol?) Nápolyban található kódexből, amely a vers eddig nem ismert részét is tartalmazza.

*Egyik olvasónk így egészítette ki ezt a mondatot: "Ugyancsak hasonlít egy (hol?) könyvillusztráción látható egyik alakhoz, amely a (miben?) Renének ajándékozott könyvben található." (A szerk.)

10. Melyiket választaná az alábbi képek közül illusztrációnak a riportalany utolsó megszólalásához? Döntését rövidesen indokolja! (2 pont)

A választott kép betűjele D, amelyen egy Janus Pannonius-kötet látható. Indoklás: ezzel a felfedezéssel lehet teljes az életmű.

(Ha a megoldásokkal kapcsolatban észrevételei, javaslatai, újabb szempontjai vannak, küldjön levelet a [e-mail]-ra!)