Felülvizsgálati eljárásában megváltoztatta szerdán a Legfelsőbb Bíróság a korábbi jogerős döntést, és hárommillió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az alpereseket abban a személyiségi jogi perben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított Ungváry Krisztián történész és az Élet és Irodalom című lap ellen, amiért egy 2007-es cikkben ügynöki tevékenységgel hozták őt összefüggésbe.
Kiss László a történész egyik tanulmányát kifogásolta, amely többek közt az ő szerepét tárta fel az 1980-as évek egyetemi békemozgalmának, a Dialógus-csoportnak a felszámolásában. Kiss akkoriban egyetemi párttitkárhelyettesként az állambiztonsági szervek úgynevezett hivatalos kapcsolata volt. Az alkotmánybíró a történész azon kijelentését kifogásolta, amely szerint "Kiss László hivatalos kapcsolatként besúgásban (...) serénykedett". Kiss a cikk miatt nemcsak személyiségi jogi pert indított, hanem sajtó-helyreigazítást kezdeményezett, és rágalmazás miatt feljelentést is tett Ungváry ellen.
A személyiségi jogi perben hozott szerdai döntés értelmében a lapnak és a történésznek összesen hárommillió forintot, továbbá annak kamatait kell megfizetniük Kiss László részére. Az elsőfokú bíróság is Kissnek adott igazat, másodfokon azonban Ungváry és a lap nyert, a Legfelsőbb Bíróság pedig ezt az ítéletet változtatta meg.
A bíró indoklásában kifejtette: a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet döntően megalapozottnak értékelte. Hozzátette: a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a történész kutatásokon alapuló következtetései véleményt tükröznek, így nem sérthetik az alkotmánybíró személyiségi jogait. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a cikkben egyértelműen tényként közöltek megfelelnek-e a valóságnak.
Kiss László 2008 februárjában jogerősen megnyerte a sajtó-helyreigazítási pert. A büntetőperben idén februárban született jogerős döntés. A Fővárosi Ítélőtábla Ungváry Krisztiánt felmentette a rágalmazás és becsületsértés miatt emelt vád alól.
Ungváry akkor az [origo]-val azt közölte, a bíróság kimondta, hogy Kissnek el kell viselnie, ha pártállami tevékenységét kritizálják, ami közérdek is, hiszen ő alkotmánybíróként közszereplő. Kiss László ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyet nem tartja lezártnak, és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, mivel szerinte a magyar bíróság tévesen és rá nézve hátrányosan értelmezte a szabad véleménynyilvánítás szabadságát.