A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaBrazília-Magyarország
HUNPongrácz Bence
10:30CselgáncsIsmael Alhassane-Bence Pongracz
HUNPásztor Flóra
10:55VívásFlora Pasztor-Jacqueline Dubrovich
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
HUNMagyarország
19:30VízilabdaFranciaország-Magyarország
NyílNyíl

Csütörtök este kiderül, ki mehet egyetemre

Vágólapra másolva!
140 ezer diák tudja meg csütörtökön este, hogy felvették-e valamilyen felsőoktatási intézménybe, ekkor teszik közzé ugyanis az idei ponthatárokat. Az államilag támogatott helyek száma 56 ezer. Idén először már nem lehet 200 pont alatt meghúzni a ponthatárokat, ez alatt ugyanis az új szabályok szerint senkit nem lehete egyetemre vagy főiskolára felvenni.
Vágólapra másolva!

Csütörtökön kiderül, hogy kit vettek fel az idén szeptemberben induló főiskolai, egyetemi képzésekre, este ugyanis közzéteszik a ponthatárokat a Felvi.hu-n. A regisztrált jelentkezők személyes oldalukon is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat, akik pedig a jelentkezési lapjukon megadták mobiltelefonszámukat, sms-ben is kapnak értesítést.

Az előzetes jelentkezési adatok alapján az alapszakok közül a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment vezetik a népszerűségi listát, őket követi a jogász szak, majd a mérnök informatikus és a pénzügy és számvitel következik, aztán a gépészmérnöki, nemzetközi gazdálkodás, kommunikáció és médiatudomány, általános orvos, majd a kereskedelem és marketing zárja a Top10-es listát. A mesterszakok esetében a tanár szak több mint háromszor annyi jelentkezővel bír, a második helyen a nemzetközi tanulmányok, a harmadik helyen a kommunikáció és médiatudomány foglal helyet.

A felsőoktatási intézményekbe összesen 140 ezren jelentkeztek idén, ami körülbelül 13 ezerrel több, mint 2009-ben. Csaknem 50 százalékkal nőtt azok aránya, akik elektronikusan adták be felvételi kérelmüket. Az 56 ezer, államilag támogatott férőhelyre első helyen 118 500-an, költségtérítésesre 17 500-an jelentkeztek. Az előzetes adatok alapján körülbelül 46 ezer felvételizőnek van már nyelvvizsgája valamilyen nyelvből és csaknem négyezren vannak, akik a hátrányos helyzetük miatt többletpontra jogosultak. Ami a mesterképzéseket illeti, több mint 325 szakra 19 600 diákot várnak.

Az idei évben először már senkit sem fognak 200 pont alatt felvenni a költségtérítéses, a támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. Tavaly a minimum ponthatár még 160 pont volt és bár ennyivel senkit sem vettek fel, 180-nal már igen. Összesen kétezer hallgató került be a felsőoktatásba 199 vagy annál kevesebb ponttal, többségük költségtérítéses szakra. A pluszpontokkal együtt továbbra is összesen 480 pontot lehet szerezni, amely a kétszintű érettségi eredményeiből, illetve a középiskolai osztályzatokból, nyelvvizsgákból adódik össze.

A ponthatárok alakulását egyrészt a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret, másrészt az adott intézményi keret, valamint maguk a jelentkezők is alakítják választásaikkal és felkészültségükkel. A ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, valamint az Educatio Nonprofit Kft. informatikai támogatásával. Munkájukat egy számítógépes algoritmus segíti, amely egyszerre vizsgálja a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is.

A számítógépes rendszer szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket (az általuk elért összpontszám alapján), majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Ha egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető, támogatott létszámkeretet. Ezt követően a költségtérítéses jelentkezők közül "vesz fel" annyit, amennyit az intézmény kapacitása enged - tájékoztatott az Educatio.

Az egyes szakokon kialakuló ponthatárokat nehéz megbecsülni, a régóta nagy túljelentkezésű képzéseken és intézményekben azonban biztos, hogy magas ponthatárok lesznek. A Felvi.hu honlap "Ponthatárok, rangsorok" menüpontjában, az "Elmúlt évek statisztikái" pont alatt egyébként a 2001-ig visszamenőleg megtalálható adatokból kiderül, hogy hol volt korábban nagy a túljelentkezés. Tavaly több mint ötszáz esetben volt 400 feletti a ponthatár, és a nagy egyetemek mindegyikén viszonylag erős volt a mezőny, 320-450 közötti ponthatárok születtek. Az alapképzéseken átlagosan 364 pontot kellett elérni 2009-ben.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!