Egyre kellemetlenebb a büszkén beharangozott magyar üzlet

Az előző kormány 2008-ban büszkén jelentette be, hogy két nagyszabású üzlettel a szén-dioxid kereskedelem egyik úttörője lett. A sikerként bemutatott üzlet azonban egyre kínosabbá válik egy számvevőszéki jelentés szerint. A Pénzügyminisztérium ráült arra a 28,2 milliárd forintra, amit a magyar állam szerzett szén-dioxid eladásával más országoktól, pedig szerződésben vállalta, hogy a pénzt környezetvédelmi beruházásokra fordítja. Az nem egyértelmű, hogy a pénz sorsa mi lett.

"Az ombudsmani jelentésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) részletes észrevételeit úgy készítette elő, hogy a koppenhágai tárgyalásokat ne zavarja meg a válasz" - írta az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a környezetvédelmi minisztérium korábbi vezetése. A levélben a minisztérium arra próbál magyarázatot adni, hogy miért két hónapos késéssel reagáltak a zöld ombudsman előző MSZP-s kormány klímapolitikáját bíráló megállapításaira.

A levél részlete az ÁSZ kedden nyilvánosságra hozott, az állam energiagazdálkodásáról szóló jelentésében olvasható. A jelentés többek között kitér az MSZP-s vezetésű környezetvédelmi tárca szén-dioxid kvóták kereskedelmével foglalkozó ügyleteire is. Az ÁSZ legsúlyosabb megállapítása, hogy a kormánynak 2008-ban 28,2 milliárd forint bevétele származott a hazai szén-dioxid kvóták eladásából, a befolyó pénzből azonban az ÁSZ márciusi ellenőrzéséig nem használtak fel semmit. A kormánynak a pénzeket azért kellett volna felhasználnia, mert a kvótákat azzal a feltétellel értékesítették, hogy a bevételeket Magyarországon klímaváltozás elleni beruházásokra költik.

A környezetvédelmi tárca 2008 októberében büszkén harangozta be a szén-dioxid eladásokat. Az akkori kormányzati kommunikáció magyar világelsősségről, átláthatóságról, hazai beruházásokról beszélt. Az akkori ígérteknek azonban egyik részét sem sikerült betartani.

Egy jó termék

A környezetvédelmi tárca 2008 októberében jelentette be, hogy elsőként a világon Magyarország adott el szén-dioxid kvótákat. Az üzletet a 2005-ben életbe lépett kiotói egyezmény tette lehetővé, amelynek aláíró egymás közt kereskedhetnek a globális felmelegedésért felelős szén-dioxiddal. A börze lényege, hogy amennyiben egy ország kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a nemzetközi egyezmény lehetővé tesz számára, a felesleget eladhatja azoknak az országoknak, amelyek többet szennyeznek a megengedettnél.

A minisztérium nemcsak azt állította, hogy elsőként, hanem azt is, hogy meglehetősen jó áron adtunk túl a felesleges szén-dioxidon. A tárca akkor magyarázata szerint azért történt így, mert jó termékkel házaltunk a világban: azt vállaltuk ugyanis, hogy az eladásból befolyt összes pénzt a klímaváltozás elleni célra fordítjuk. A minisztérium azt tervezte, hogy a befolyó pénzekből lakossági és középületek energia hatékony felújítására elnyerhető pályázatokat írnak ki. Ezeket pedig úgy kellett volna végrehajtani, hogy az energiahatékonyság javulás számszerűen mérhető legyen.

Az eladásokról a tárca annyit közölt, hogy 2 millió tonna szén-dioxidot adtunk el Belgiumnak, további 6 millió tonnát pedig Spanyolországnak. A minisztérium azt ígérte, elárulják a befolyt pénz nagyságát, ezt azonban hónapokon keresztül nem tették meg. A minisztérium végül tavaly júniusban árulta el, hogy 28,2 milliárd forint folyt be a klímakereskedelemből. A halogatást akkor azzal indokolták, hogy folyamatban volt egy harmadik üzlet is, és azt nem akarták megzavarni.

Ráültek a pénzre

A befolyt pénzeket azonban a környezetvédelmi minisztérium ígéretei ellenére hosszú hónapokig nem használták fel, annak ellenére, hogy a korábbi szerződésekben vállaltuk, hogy a pénzekből klímaváltozás elleni beruházásokra írunk ki pályázatokat. Az ügyben vizsgálatot indított Fülöp Sándor, a jövő nemzedék ombudsmanja. A tavaly novemberi vizsgálatból az derült ki, hogy a környzetvédelmi tárca már 2008 el akarta kezdeni a pénzek felhasználását, ezt azonban a Pénzügyminisztérium nem engedte, a pénzügyi tárca ugyanis a bevételekből a költségvetés egyensúlyát akarta javítani.

A pénz visszatartása mellett egy másik esemény is rossz fényt vetett a kvótapiacon Magyarországra. Idén márciusban rövid időre felfüggesztették a kereskedést egy európai szén-dioxid tőzsdén, mert olyan kvóták kerültek vissza a forgalomba, amelyeket már ki kellett volna vonni a kereskedésből. Bár a magyar állam nem vett részt a már eladott kvóták újbóli felhasználásában, de eredetileg a magyar államtól származtak, a magyar környezetvédelmi tárca értékesítette azokat korábban.

Fülöp szerdán az [origo]-nak nem tudta megmondani, hogy az előző kormány végül a belgákkal és a spanyolokkal megkötött szerződéseket megszegve a költségvetési egyensúly javítására fordította-e a 28,2 milliárd forintot. Az ombudsman szerint a tavalyi vizsgálat során csak azt állapították meg, hogy a kormány mire akarja fordítani a pénzt. A pénz sorsa egy utóvizsgálatból derülhet ki - tette hozzá az ombudsman. Az ügyben megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkárát, Kovács Pált, akihez a terület tartozik. Kovácsot nem sikerült elérnünk, kérdéseinkkel csütörtökön megkerestük a tárca sajtóosztályát is, de egyelőre nem kaptunk választ.