Lehettek segítői a romagyilkosságok elkövetésével vádolt embereknek - írja keddi számában a Magyar Hírlap, a birtokába jutott rendőrségi jelentésekre hivatkozva. A tavaly júniusban készült jelentés az egyik vádlott, P. Zsolt korábbi munkatársának S. Gábornak a mobilhívásait elemzi. Ebből az derül ki, hogy S. leglább két támadás - Piricse és Nagycsécs - idején is a helyszínek 50 kilométeres körzetében tartózkodott, és büntetett előéletű férfiakkal beszélt telefonon.
A lap szerint a hívásinformációkról szóló jelentés még nem azt jelenti, hogy P. Zsolt korábbi munkatársa és ismerőse, S. Gábor, illetve az ő ismerősei részt vettek volna a támadásokban. A Magyar Hírlap szerint azonban "nem minden alap nélküli a sejtés, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak lehettek segítőik". Korábban az egyik vádlott, Cs. István is azt mondta Tv2 Tények című műsorának, hogy társainak lehettek támogatói és segítői, akiket nem gyanúsítottak meg.
A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) már lezárta az ügyet, és megküldte az iratokat az ügyészségnek - hárította el az [origo] érdeklődését Csécsi Soma, az NNI szóvivője. Csecserits István, Pest megyei főügyészhelyettes szerint az adatok és tények csak a négy megvádolt férfi bűnösségére utalnak, nem támasztják alá a feltételezéseket, hogy bárki segítette volna őket. A helyettes főügyész szerint erre nem is volt szükségük, hiszen fegyvert raboltak, autót pedig kaptak az egyik vádlott rokonától. A mobiltelefonok elemzése során pedig nagyon sok hívást dolgoztak fel, ebbe "sok minden beleférhet" - mondta Csecserits.
A romagyilkosságok ügyében szeptember elején nyújtotta be a vádiratot a Pest Megyei Főügyészség a megyei bíróságra. A négy feltételezett elkövetője - akiket tavaly augusztusban fogtak el Debrecenben - a vádirat szerint kilenc helyszínen intézett támadást romák ellen. A támadásokban hatan haltak meg, köztük egy ötéves gyerek. A vád szerint az elekövetőket személyes sérelmek és bosszúvágy motiválták.