"Valószínűleg egy körülbelül 18 méter mélységű résfal és az elmúlt időszak nagy esőzései a felelősek az ajkai zagytározó gátjának kiszakadásáért" - mondta Ruttner György, a Mal Zrt. ügyvédje az [origo]-nak. Ruttner szerint erre jutott egy, a cég által felkért szakértői csoport, amely a zagytározó környezetét megvizsgálva egy előzetes jelentésben azt írta, hogy valószínűleg "talajtörés" miatt szakadt ki a zagytározó gátja. Ruttner szerint külsős, a cég által felkért, "megbízható" és "hiteles" szakértőkről van szó, de a nevüket a cég addig nem akarja nyilvánosságra hozni, míg nem adják ki a végleges szakértői véleményt.
A résfal megépítését az ügyvéd szerint még a cég privatizációjakor írták elő, a célja pedig az volt, hogy megvédje a környezetet a tározóból szivárgó káros anyagoktól. "Ennek azonban az lett a következménye, hogy a csapadék beszorult a résfal és a tározó közé" - mondta Ruttner. Szerinte egy "mesterséges medence" keletkezett, ami meggyengítette a támfal alatti talajréteget. Ez azt eredményezte, hogy a talajréteg megcsúszott, "mint egy szőnyeg, amit kihúznak az ember alól, a támfal pedig az ellenkező irányba eldőlt".
"Ezek alapján természeti katasztrófáról van szó, tehát egy elháríthatatlan külső erőről" - mondta Ruttner, és hozzátette azt is, hogy a cég nem tudta volna megakadályozni a katasztrófát. Ez alapján pedig szerinte a cég felelőssége "rendkívül lecsökken". Az ügyvéd szerint nem a támfallal volt a baj, hanem a mélyebb rétegekben történt a törés, "a talaj elveszítette a szilárdságát", ezt pedig felülről nem lehetett észrevenni.
"A cég nem vizsgálta a talaj szilárdságát, de ez nem is volt kötelező" - mondta Ruttner. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a 80-as években már megjelent egy olyan szakvélemény, amely felhívta a figyelmet a talajproblémákra, de a Mal Zrt.-nek szerinte erről nem volt tudomása, ugyanis a cég privatizációjakor az ezzel kapcsolatos iratot nem adták oda nekik. "Az előző tulajdonos, azaz a Magyar Alumíniumipari Tröszt, illetve az Ajkai Alumínium Kft. alkalmatlan helyre építette a tározót" - mondta Ruttner, aki szerint egyrészt a talajproblémák, másérszt pedig a lakott területhez való közelsége miatt van alkalmatlan helyen a vörösiszap-tározó.
Az [origo] szerette volna megkérdezni a hivatalos vizsgálatot folytató Nemzeti Nyomozó Iroda illetékeseit is, hogy mit gondolnak a Mal Zrt. szakértőinek előzetes jelentéséről, de egyelőre nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre. A Nemzeti Nyomozó Iroda által felkért egyik szakértő pedig közölte, hogy nem nyilatkozik addig, amíg be nem fejezték a vizsgálatot.
"Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni" - mondta Magyar György, a vörösiszap-áradat károsultjainak védőügyvédje az [origo]-nak. Magyar szerint a cég akkor mentesülhetne a felelősség alól, ha bizonyítaná, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. Szerinte azonban a Mal Zrt. esetében nincs szó erről, de ahhoz, hogy ebben biztos legyen ismernie kellene a szakértői véleményt is. Szerinte, ha a talajproblémák már ismertek voltak a 80-as évek óta, akkor a Mal Zrt.-nek vagy a jogelődjének 30 év alatt biztosítania kellet volna, hogy ne szakadhasson át a tározó fala.