Júliustól kitiltja a kocsmákból a dohányzást a Fidesz

Júliustól betilthatják a dohányzást az összes vendéglátóhelyen - az éttermekben, kávézókban és kocsmákban egyaránt - egy fideszes törvényjavaslat szerint, amely pénteken a parlament elé került. Az egészségügyi államtitkárság közölte, támogatja az ötletet, mert a cigaretta a "népegészségügyi katasztrófahelyzet" egyik legfontosabb oka. A cigizés zárt helyekről való teljes kitiltásának már 2007-ben is nekirugaszkodott a kormány, de aztán nem lett belőle semmi, részben a dohány- és vendéglátóipari lobbi hatására.

Törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz pénteken a parlamentnek arról, hogy a dohányzást még 2011-ben teljesen kitiltják a kocsmákból, kávézókból, diszkókból és éttermekből, vagyis a vendéglátóhelyekről. A javaslat tizenöt fideszes politikus képviselői indítványaként került az országgyűlés elé - a Fidesz-frakció már hétfői ülésén rábólintott -, de élvezi Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és az államtitkárság támogatását is.

Heintz Tamás, a javaslat egyik benyújtója pénteken sajtótájékoztatót tartott a témáról, és bejelenette azt is, hogy ő maga is abbahagyja a dohányzást. A parlament honlapján már elérhető a javaslat, amely szerint minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás. A tervezet szerint három hónap türelmi idő után, júliustól lépne életbe a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása. "A javaslat valamennyi közforgalmú intézmény és a munkahelyek valamennyi zárt légterű helyisége tekintetében a zéró tolerancia elvéhez közelít a dohányzás kérdéskörével kapcsolatban" - olvasható az indoklásban. A szöveg szerint minden, a nyilvánosság számára nyitva álló hely közforgalmú intézménynek számít.

Ezenkívül az összes aluljáróban és a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeiben is megtiltaná a cigizést a javaslat. Teljes körű dohányzási tilalom lép életbe többek között a közoktatási intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények területén. Ezeken a helyeken a szabadban sem lehet dohányozni. A dohányzási tilalom a parlamentet is érinti majd, amely mint közintézmény és mint munkahely is a törvény hatálya alá tartozik majd, ha megszavazzák a javaslatot, vagyis itt sem lehet majd zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni. A kiszabható helyszíni bírságok felső határát 20-ról 30 ezer forintra emelné a javaslat.

Az egészségügyi államtitkárság pénteken közleményt adott ki, melyben megerősítette az [origo] információit a törvénytervezetről. Közölték, hogy az államtitkárság támogatja "a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményező önálló képviselői indítványt, amelynek értelmében a jövőben zárt légtérben minden nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás". A korlátozás szerintük az egész magyar lakosság egészségének védelmét szolgálja, beleértve a dohányzókat és a nemdohányzókat is.

Mivel a javaslat egyéni indítványként kerül a parlament elé - és nem a kormány jegyzi -, a dohányiparral és a vendéglátóiparral való egyeztetéseket részben el lehet kerülni. A téma régóta napirenden van - először például 2007-ben ugrott neki az akkor még az SZDSZ-es Horváth Ágnes vezette Egészségügyi Minisztérium a tiltásnak, de a tervből semmi sem lett, és ebben nagy szerepe volt a vendéglátóipar és a dohányipar lobbierejének.

Többször nekirugaszkodtak

A teljes tiltásról szóló háttértanulmányok és tervek 2007-ben megszülettek, és 2008 elejére már kész törvényszövege is volt az Egészségügyi Minisztériumnak - mondta korábban az [origo]-nak Horváth Ágnes. A javaslatot végül mégsem nyújtották be, politikai okokból, az MSZP ugyanis nem merte bevállalni a rizikós döntést, amely iparági érdekeket sérthet, hiszen a dohányipar mellett a vendéglátóipar is megtámadva érezheti magát, a cigaretta után befolyó jövedékiadó-bevétel esetleges visszaesése pedig az államnak is érzékeny veszteség lehet. A javaslat mögött soha nem volt egységes támogatás, az [origo] korábbi információi szerint az ellenérdekelt lobbi leginkább a parlamenti képviselőket környékezte meg. (A dohány- és vendéglátó-ipari lobbi erejéről és módszereiről itt olvashat részletesen.)

Miután az Egészségügyi Minisztérium nem vállalta be a tiltást - pedig erre az Európai Bizottságnak tett magyar ígéret miatt is szükség lett volna -, egy év hallgatás után, 2009-ben a terv egy, az egészségügyi bizottság összes tagja - kormánypártiak és ellenzékiek - által közösen jegyzett javaslat formájában bukkant újra elő. Az MSZP egészségpolitikusa, Schvarcz Tibor a késlekedést azzal magyarázta, hogy nem volt konszenzus, és kívülről "komoly felháborodást" tapasztaltak. A végül elkészült törvényjavaslat pedig egy jóval enyhébb változata volt csak az eredeti terveknek: a teljes tiltás helyett csak az éttermekből, vagyis a melegkonyhás helyekről zárták volna ki a dohányzást, a kávézókból és kiskocsmákból nem. Ebből sem lett azonban semmi a kormányváltásig.

A dohányzás kiszorításában azóta a fővárosban történt jelentősebb előrelépés: megtiltották a játszótereken és környékükön, majd az aluljárókban való dohányzást. December 15-én pedig a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta azt is, hogy ne lehessen rágyújtani az autóbuszok, a villamosok, a trolibuszok, a fogaskerekű, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban. A szabálysértőket több tízezer forintra is büntethetik.

A magyarok többsége támogatná a passzív dohányzás elleni küzdelmet

A teljes tiltás várható hatásairól számos háttértanulmány készült, az egyik, az egészségügyi kormányzat által már 2007-ben felhasznált anyag szerint a passzív dohányzás - amely a vendéglátóhelyeken dolgozókat kiemelten érinti - jóval veszélyesebb lehet, mint az aktív dohányzás, és a GKI adatai szerint az emiatt kialakult betegségek kezelése, vagyis a keletkező költségek 2004-ben 17 milliárd forintra rúgtak Magyarországon.

A 2007-ben Szilágyi Tibor által készített tanulmány idéz egy 2005-ös felmérést, amelyet az Országos Epidemiológiai Központ készített a dohányzásról. A válaszadók 46 százaléka ekkor úgy gondolta, hogy az éttermek látogatottsága a dohányzás kitiltásának hatására nem változna, 32 százalékuk szerint viszont csökkenne. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadók többet járnának-e étterembe, ha tilos lenne ott rágyújtani, 15,2 százalék igennel válaszolt, és csak 7,3 százalék nemmel. Az Eurobarometer-2007-es felmérés szerint a magyarok 86 százaléka támogatja a dohányfüstmentes munkahelyeket, 85 százalékuk pedig a zárt köztereken - metróaluljárókban, boltokban, reptereken - is támogatja a dohányzás megtiltását. A 2007-es adatok szerint a magyarok 82 százaléka az éttermekbe sem engedné be a cigit, 62 százalékuk pedig a kocsmákból és kávézókból is kitiltaná.

Ennek vége lesz Magyarországon is - Képünk illusztráció

Az Eurobarometer adatai szerint ugyanakkor a passzív dohányzás veszélyeivel a magyarok csak viszonylag kevéssé vannak tisztában, az összes tagállam közül a negyedik legrosszabb helyen állnak. Csak 31 százalékuk szerint képes a passzív dohányzás hosszú távon olyan komoly betegségeket okozni, mint a rák, 46 százalékuk csak arról van meggyőződve, hogy légzési problémákat okoz. További húsz százalék szerint pedig csak "kellemetlenségekkel jár" a passzív dohányzás. "A korábbi femérésekhez viszonyítva minden tagállam lakosai egyre nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a passzív dohányzás rákot okozhat, kivéve Máltát és Magyarországot, ahol ez a mutató romlott" - állapította meg a felmérés összefoglalója.

Az egészségügyi kormányzat adatai szerint a magyar nők 26, a férfiak 40 százaléka dohányzik, miközben évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás miatt, és az összes rákos halálozás harmada a cigizéssel hozható összefüggésbe. A dohányzás tilalma viszont a 2007-es háttértanulmányok szerint sehol a világon nem tette tönkre a vendéglátóipart, ezért ez Magyarországon sem várható: a vendéglátóipar növekedése az idézett KSH-adatok szerint akkor sem torpant meg, amikor 2001-ben a vendéglátóhelyek bizonyos helyiségeit nemdohányzóvá kellett tenni.

Az egészségügyi államtitkárság pénteki közleménye szerint a dohányzás miatt minden 18. percben meghal egy ember Magyarországon, a cigaretta "a magyarországi népegészségügyi katasztrófahelyzet egyik legfontosabb okozója". "A dohányzás az elvesztett életévek mellett mérhetetlen gazdasági veszteségeket is okoz. Egyetlen év alatt több mint 5000 munkaképes férfit és 500 nőt rokkantosítottak, a dohányzás miatt megbetegedett emberek kezelése pedig felbecsülhetetlen ápolási és gyógyszerkiadásokat von maga után. Magyarország nemzeti össztermékének 1,5-2 százaléka vész el évente a dohányzás miatt" - olvasható a közleményben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzással kapcsolatos adatgyűjtése szerint évente ötmillió ember hal meg a dohányzás miatt, és legfrissebb tanulmány szerint a világ lakosságának kilencven százalékát még mindig nem védi semmilyen hatékony, a dohányzást szigorító intézkedés. Az Európai Unió több mint tucatnyi tagállamában tilos dohányozni a bárokban, kávézókban és éttermekben.