Balsai-jelentés: Gyurcsány paranoid hatalomvágya vezetett a budapesti zavargásokhoz

Terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában - Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ez is felmerül a 2006. őszi utcai zavargássorozat körülményeit vizsgálva. Balsai szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat. Balsai szerint a rendőrök "legfelsőbb politikai utasításra", vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek.

"Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" - írja a 2006. október 23-i eseményekről készült jelentésében Balsai István korábbi fideszes képviselő és miniszterelnöki megbízott (jelenleg már alkotmánybíró).

A jelentés még március 15-én készült el, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra az országgyűlés honlapján. Orbán Viktor miniszterelnök kísérőleve szerint azért küldte meg a parlamentnek, hogy megismerhető legyen a képviselők számára, illetve lehetőség legyen "politikai, illetve jogi álláspont" kialakítására. A jelentés igazi jelentőségét azonban az adja, hogy hamarosan, az ötödik évfordulón elévül a legtöbb, azon a napon elkövetett bűncselekmény, hacsak addig nem gyanúsítják meg a feltételezett elkövetőket.

Revans az ostromért

A jelentés szerint az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követő rendőrségi megtorlások "az alapjai annak a piramisnak, amely október 23-ával csúcsosodott ki". A dokumentum a tévészékház szeptember 18-ai megtámadásával is foglalkozik. A jelentés megjegyzi, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőr főkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt korábban eljárás indult, mert a feljelentés szerint az MTV-székháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról.

Rendőrök és tüntetők az MTV-székház lépcsőjén, 2006. szeptember 18-án

Balsai szerint Bene László országos rendőrfőkapitánynál, Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettesnél és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánynál "felmerül annak lehetősége, hogy megvalósították az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállását, mert egyikük sem rendelte el a beosztottak felelősségének vizsgálatát". A dokumentum szerint az MTV ostromának "a későbbiekre nézve talán legsúlyosabb eredménye" az lett, hogy a rendőri állományban "kialakult egy erős ellenérzés minden tüntetővel szemben, ami napok alatt egyes vélekedések szerint revánsvággyá fokozódott".

A parancsnokok felelőssége

Balsai jelentése egyebek mellett megállapítja, hogy Gergényi, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alapján történtek az október 23-i tömegoszlatások. A tömegnek a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes "egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része a közelgő Fidesz-MPSZ rendezvény felé vette az irányt". Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást folytatni kell a Deák tér és az Astoria irányába, ahol a Fidesz tartotta megemlékezését - olvasható Balsai jelentésében.

A jelentés megállapítja, hogy az eddig megindult büntetőeljárásokban "kizárólag a bántalmazó rendőrök, esetleg a közvetlen felettesük felelősségét vizsgálták". Balsai viszont azt írja: "elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna". Ha nem léptek fel a törvénysértések ellen, szerinte az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűncselekményét valósították meg.

Vízágyú és harckocsi Budapesten, 2006. október 23-án

Balsai szerint "megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást vezető rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek". Mindez a jelentés szerint "bűncselekmények gyanúját is megalapozza". Balsai részletesen, egy táblázatba foglalva leírja, hogy mely rendőri vezetők mikor és mire adtak utasítást.

Gergényi Péter az október 23-ai oszlatás után azt mondta, hogy a rendőri fellépés "jog- és szakszerű volt", és "akinek egyéni sérelme van, az tegyen feljelentést az ügyészségen". Tavaly a 2006-os eseményeket vizsgáló bizottság ülésén pedig kijelentette, hogy beosztottjai 2006 őszén nagyon nehéz helyzetben voltak, de "legjobb szakmai tudásukkal" kezelték a szituációt (erről bővebben itt olvashat).

Gyurcsány a hibás

"Álláspontom szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket" - írja Balsai, aki külön fejezetet szentel Gyurcsány személyes felelősségének. A jelentés szerint a volt kormányfő esetében "felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is".

A jelentés ugyanakkor nem tartalmaz bizonyítékot arra, hogy Gyurcsány személyesen adott volna utasítást a rendőrségnek a túlkapásokra. Balsai abból indul ki, hogy a kormány "folyamatosan és fokozatosan fenntartott egy állandó és konspiratív elemektől sem mentes veszélyérzetet", például azzal, hogy 2006. március 15-én mesterlövészek voltak a Nemzeti Múzeum timpanonján, vagy az országgyűlési kampányban Gyurcsány arról beszélt: szlovák bűnözők robbantásokkal akarják megzavarni a nagygyűléseket.

"Ebbe a sorba tökéletesen beleillik mind az őszödi beszéddel induló, MTV-ostromon és annak megtorlásában folytatódó, majd október 23-án kicsúcsosodó eseménysorozat" - írja Balsai. "Felvetődik a kérdés: Cui prodest? Azaz kinek használt mindez, kinek az érdekében történt?" - áll a jelentésben, amelyben a korábbi képviselő idéz Gyurcsány 2006. szeptemberi, a rend helyreállítását sürgető nyilatkozataiból, amelyekben a kormányfő többször is arról beszélt, rendszeres kapcsolatban áll a rendőri vezetéssel.

Bűnpártolás és terrorcselekmény

A jelentés emellett arra is hivatkozik, hogy Gergényi Péter azt nyilatkozta: sokat segített nekik az, hogy a miniszterelnök minden támogatást és segítséget megígért a rendőrségnek. Balsai a "rendelkezésére álló információkra" hivatkozva azt írja: Gergényi "az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt" Gyurcsánnyal, így "felmerül a lehetősége, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket" is egyeztették egymással.

Balsai szerint Gyurcsány október 23-án - már a tömegoszlatás közben - a köztévé Híradó-jának adott rövid nyilatkozatával is "szándékerősítően hathatott" a rendőrségre, hiszen azt mondta: "A rendőrség nemcsak jogosult eldönteni, hogy hogyan kell helyreállítani a nyugalmat, hanem kötelessége is." A jelentés szerint ekkor már lehetett tudni a túlkapásokról, "a miniszterelnök beszédét tehát nem lehet nem mindezen intézkedések politikai jóváhagyásaként értelmezni".

"Vizsgálatom során felmerült, hogy a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a [...] terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is" - jelenti ki Balsai, aki szerint a 2006. október 23-án Budapesten történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, "ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tv-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet". Balsai emlékeztet, hogy terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnpártolást követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki abban segédkezik, hogy az elkövetők megússzák a felelősségre vonást.

Az igazságszolgáltatás felelőssége

Balsai az igazságszolgáltatásért felelős szervezetek működést is vizsgálta. Az ügyészséggel kapcsolatban azt írja: "az egyes ügyészek a tárgyalt időben folytatott tevékenységének kellő mélységű feltárásához és eljárásjogi szempontból értékeléséhez nincs elégséges adat". A jelentés ezután Bene Lászlót teszi felelőssé azért, hogy a rendőrök - különösen a parancsnokok - elleni nyomozások eredménytelen maradtak. A dokumentum szerint ugyanis Bene tényfeltáró vizsgálatok nélkül, csak feljelentésnek minősülő okmányokat nyújtott be az ügyészségnek, így nem történt felderítés.

A bíróságok munkáját is élesen bírálja a jelentésében Balsai. Szerinte a bíróságok a "rendőrtanúk szavahihetőségét rendre elvitathatatlannak értékelték", ezért első fokon tömegesen rendelték el a tüntetők ügyészség által kezdeményezett előzetes letartóztatását. "A pártatlan, tárgyilagos, ekként a tisztességes pervezetés látszatának fenntartására sem törekvő bírósági tárgyalásokat az érintettek statáriális bíráskodásként élték meg" - írja a jelentés.

Ezután a dokumentum konkrét ügyeket mutat be, amelyekben első fokon előzetes letartóztatásokat rendelt el a bíróság, a kényszerintézkedést azonban a másodfokú eljárásban enyhítették vagy megszüntették. Az előzetes letartóztatásokat a dokumentum által ismertetett tizenhárom esetben a Szívós Mária által vezetett bírói tanács szüntette meg vagy enyhítette. Szívós Máriát, a jelentést készítő Balsai Istvánhoz hasonlóan, nyáron alkotmánybíróvá választotta a parlament.

"El a kezekkel a rendőröktől!"

Gyurcsány az események után egy héttel, a parlamentben védelmébe vette a rendőrséget, szerinte az október 23-i fellépés "összességében törvényes, indokolt és arányos volt". A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormány a rend pártján áll, ezért "visszautasítjuk a rendőrséget érő politikai vádakat". Gyurcsány szerint aki a rendőrséget támadja, az gyengíti a rendőrséget, és a rendzavarók pártján áll. Azt mondta: akit a rendőri intézkedések bármelyik eleme sértett, panaszt tehet, és a törvény garantálja, hogy a panaszokat a rendőrség kivizsgálja.

Nem a rendőrök, hanem azok a politikusok követtek el bűnt 2006 őszén, akik "harcra bíztatták a megtéveszthető embereket", és mellettük azok, akik a rombolás szándékával csatlakoztak békés demonstrálókhoz - reagált most hétfőn Gyurcsány a jelentés tartalmára. "A rendőrség a dolgát végezte, amikor a közterek békéjét helyreállította. Én ezektől a támadásoktól is meg tudom védeni magamat, de nem hagyhatom, hogy a rend őreit bárki megbélyegezze. El a kezekkel a rendőröktől!" - fogalmazott a volt kormányfő az MTI-nek küldött közleményben.

Gyurcsány azt írta: a Balsai-jelentés megalapozatlanságát jelezi, hogy elkészülte után fél évig nem vette elő a kormány, és a kabinet "egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás elég vigye a 2006 őszén történteket". A korábbi miniszterelnök szerint "az öt éve a demokratikus rendszer ellen puccskísérletet végrehajtó Fidesz most el akarja terelni a figyelmet az adóemelésről, a bedőlő költségvetésről, a forint árfolyamának tönkretételéről, az újabb sarcról, amelyet kivetni készülnek az emberekre, és Orbán elfogadottságának zuhanásáról".